bezár
 

zene

2019. 11. 09.
Pszichedelikus rock, blues és ethno surf
Október 30-án fellépett a Yellow Mood és a Folksteps a Három Hollóban
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A Halloweenhez közeledve egy zenei esemény keretében figyelhettem meg a kulturális “típusok” ötvözését; ahogyan az ünnepet is gyakran átveszik különböző hagyományú országok, úgy az alábbi két zenekar is az angolszász területekről származtatott gyökerekből merít, majd egy sajátosabb szemléletbe öltöztetik  azt (és szerencsére a magyar halloweeni buliktól eltérően, nagyon ügyesen és élvezetesen). Október 30-án klasszikus rock, blues és ethno surf keveredett a Három Hollóban: fellépett a Yellow Mood és a Folksteps.

A Yellow Mood zenéje nyugis, ellazulós volt, de folyamatosan izgalmas, pont annyira pörgős, amennyire kellemes; nagyon jó ritmussal és élvezetes basszussal tartottak egy hullámfolyamban, amit a közönséggel való kapcsolattartás tett interaktívabbá. A frontember, Héjja Norbert gyakran idézte a “Frontemberek Kézikönyvét”, amivel bevont és szórakoztatott minket, és pont csak annyira játszott velünk, amennyire kell, de nem a gitár vagy az ének rovására.

Maga a zene hangulatos volt, már csak a billentyűvel sikerült felidézni bennem a pszichedelikus rockot és több, a hatvanas évekből általam ismert dalt, de nagyon ügyesen konvertálták ezeket az ismerős érzéseket a modern befogadó fülére: nem volt semmi túlzás, semmi túlhajlítás vagy olyannyira megfeszített húrszaggatás, ami nem illett oda, viszont ami ott megjelent, az átélhető volt. A zenészek közötti kémia átragadt a közönségre is.

Képesek voltak a fellépés legelejétől a legvégéig megtartani a hangulatot, így lehetőség volt az átszellemülésre, a pár-lépéses ritmusmozgás gyakorlására, valami józan illumináltság megidézésére, ami hagyja, hogy kicsit megrészegedjek, de sosem enged lezuhanni.

yellow mood

A Folksteps néha úgy vezetett át egyik számról a másikra, hogy szinte észre sem vettem, nem estem ki az élményből. Mindemellett a ritmusváltások, a népzene és a könnyűzene közti átmenetek hatására beleborzongtam – mintha völgyek és ormok bejárása lenne a specialitásuk: hol körbemutatva az erdőt, hol csak ugrálva a mélységek és magaslatok között. Nem csak játsszák a zenét, de benne vannak a zenében.

Kérték a közönséget, hogy ha felismernek egy számot, nyugodtan énekeljék. A Folksteps nekem olyan, mint a magyar blues: visszatér a népzenéhez – a “közös kincshez”, a “kollektív tudáshoz” – majd átalakítják: nem teljesen mássá, de a sajátukévá. Szántó Marci mélyen búgó hangja a népballadai homály sejtelmes erotikáját, az erősítők a blues ködös, sötét érzékiségét szólaltatták meg – néhol azt éreztem, hogy az ének felszállt, mint magányos juhász dala a mezőn, akit elkap a gitárok, a bassszus és a dob vihara: ez a népzenei hagyományok üvöltése a modern kortól áztatott esőben.

A fent leírt képpel ellentétben a zene könnyen befogadható: az improvizatív hatású részek egyaránt teret adnak a tombolhatóságnak, ahogyan a líraibb részek a megnyugvásnak.

folksteps
Mindkettő zenekart csak ajánlani tudom, ha valaki olvasta az Úton című regényt Jack Kerouactól; persze nem ugyanazt az élményt adta az esemény, mint egy abban leírt koncertté lehetett – nem is adhatja, mert más korban élünk –, de a 21. századhoz alkalmazkodva tudtak nekem a regényhez hasonló impulzusokat nyújtani. A családias légkör kifejezetten személyessé tette az estét, maradandóvá.

A Yellow Mood fellépői:  Héjja Norbert (gitár, ének), Szilágyi Anna (billentyű), Dobos Kristóf (basszusgitár), Bózsing Hunor (dob). A Folksteps fellépői: Szántó Marcell (ének), Tőke Barna (gitár), Paulusz Kristóf (basszusgitár), Stanfel Péter (dob)

 

A képek a Yellow Mood és a Folksteps facebook oldaláról származnak. 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kalocsai Péter --


További írások a rovatból

Vivaldi/Jupiter, Alpha Records, 2019.
Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 12.
Sziget Fesztivál, 2019. augusztus 8.
Bánkitó, fesztiválemlék

Más művészeti ágakról

Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül
irodalom

Egy óra Zemlényi Attilával Egy óra Zemlényi Attilával
A Csonthéj című verseskötet bemutatója
irodalom

Kidobni a metafizikát Kidobni a metafizikát
Kritika Purosz Leonidasz „Egy férfi sosem hagyja félbe” című kötetéről (Magvető, 2019)
gyerek

Premier: MIT – Az ember tragédiája rövidítve
November 13-án a TRIP hajón


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés