bezár
 

irodalom

2020. 04. 12.
A magyar költészet napja – vers és reflexió: Bereményi Géza
Bereményi Géza – Ten years after
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A magyar költészet napja –  vers és reflexió: Bereményi Géza 2020-ban a magyar költészet napja alkalmából megkértük gyakornokainkat, mutassák meg kedvenc versüket és meséljenek róla. Ádám Szilamér Bereményi Géza versét választotta.

Bereményi Géza – Ten years after

Egy mosókonyhában jól kitaláltam én azt, hogy mi lesz,
azt, hogy majd mi lesz; lent párás háztetők -
tíz évvel ezelőtt.
Egy mosókonyhában, szükséglakásban éjszaka volt, sötét,
utcáról kaptam a fényt, de én tisztán láttam ott,
minden megvilágosodott:

Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem: nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!

Egy mosókonyhába - bár kitaláltam és azt, hogy mi lesz,-
a jövőt kértem én, hogy bármit is akar,
ne, ne ez legyen a dal.
Egy mosókonyhából neki a világnak, mindegy az, hogy mi lesz,
az, hogy majd mi lesz, csak ne ez a dal legyen
túl, túl az éveken.

Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem, nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!

 

A költészet napjára Bereményi Géza egyik szövegét ajánlom, amit a publikum Cseh Tamás-dalként ismerhet. A Ten years after című dal a szerzőpáros talán egyik legismertebb darabja. Bereményi Géza és Cseh Tamás közös szerzeményei a maguk egyszerű képeivel, repetitív szövegeivel óriási erővel tudnak hatni. A Ten years aftert sokan a remény dalaként emlegetik, viszont a hangsúlyos refrén, ami kéri, hogy tíz év múlva ne ez a dal legyen, eltereli a figyelmet arról, hogy a megszólaló "Tíz évvel ezelött. Egy mosókonyhában, -Szükséglakásban-" kérte, ami a dal éneklésével tehát nem valósult meg, így a szöveg sokkal inkább melankolikus beletörődöttségnek, a sors elfogadásának a dala. A mosókonyha, ahol tíz évvel ezelőtt látja magát ezt a dalt énekelve, ahol a világítást az utcalámpa szolgáltatja, a teljes kilátástalanságot jelzi, a jövőtől való félelemben már csak a remény marad.

A jelenlegi helyzetben is nyerhet aktualitást a szöveg, hiszen a válságtól rengetegen várunk nagy változásokat, rengetegen reméljük, hogy egy igazságosabb társadalmat hozunk létre magunknak, és reméljük, hogy tíz év múlva nem ez a dal lesz. És reméljük, pár hónap múlva sem ez a dal lesz már.

És akkor álljon itt e dal, előadva:

nyomtat

Szerzők

-- Ádám Szilamér --

'97-ben született Székelyudvarhelyen. Kolozsváron tanult magyar és orosz irodalmat. Prózát és kritikát ír, szabadidejében süt, főz, fut, focizik.


További írások a rovatból

Németh Lászlóról és a Tanúról Füzi Lászlónak ajánlva
Avagy szerette-e a verseket a nagy prózaíró?
Az FSA ötödik napja a Szigeten + Beszélgetés Molnár Péter rendezővel
Szakonyi Károly a szocioriport és a hangjáték kapcsolatáról, és a rádiódramaturgia mibenlétéről

Más művészeti ágakról

art&design

Fuchs Tamás a Ladó Galériában (2026.08.25 - 09.25)
Kovács Tamás György – Szinvai Dániel: A busz - A mikrobusztól a duplacsuklósig
Nem vagy egyedül cikksorozat – Danny Boyle: Trainspotting


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés