bezár
 

zene

2021. 02. 12.
Éjféli napsütés
A Nemzeti Filharmonikusok Fehér éjszakák koncertjéről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Éjféli napsütés 2021. február 3-án rendezték a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Fehér éjszakák estjét. A koncertet online közvetítették a Művészetek Palotája honlapján és Youtube-csatornáján, a Müpa Home-on. Közreműködött Baráti Kristóf, vezényelt Rajna Martin.

A koncert címe, Fehér éjszakák, az éjféli nap jelenségére utal, ami északon tapasztalható, amikor a Nap 24 órán át nem nyugszik le. Kézenfekvő tehát, hogy a műsor is északi szerzők műveit tartalmazta: Jean Sibelius, Valse triste, op 44. darabjával indult az este, amit egy másik Sibelius-mű, a d-moll hegedűverseny, op 47. követett, Baráti Kristóf szólistával, majd Grieg Peer Gyntjéből hallhattunk részleteket (Reggeli hangulat, Anitra tánca, Arab tánc, Åse halála, A hegyi király csarnokában, Solvejg dala).

Forrás: houstonsymphony.org
Akseli Gallen-Kalella, Symposion, 1894. Életkép Sibelius tivornyázásaiból. Balról jobbra: Oskar Merikanto (zeneszerző, az asztalra borulva), Robert Kajanus (karmester) és Jean Sibelius. Forrás: houstonsymphony.org

A Valse triste (Szomorú keringő) egy rövid zenekari mű. Sibelius hat darabot komponált sógora, Arvid Järnefelt, Kuolema (Halál) című, 1903-as darabjához[1], de a Valse triste egy különálló zenekari műként lett híres és azóta a szerző kézjegyévé vált. A darab gazdag szín- és hangulatvilága nem egyedi a klasszikus zenei hagyományban: Carl Maria von Weber is felismerte már, hogy a keringő lüktetése alkalmas valami mélyebb mondanivaló közvetítésére (lsd. Afforderung zum Tanz, 1819.) A Valse triste melankolikus hangvétele azt a lelkiállapotot örökíti meg, amikor idős korban, halála előtt az ember visszatekint fiatalkori emlékeire.[2] Figyelemreméltó, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásában éppen ez a darab került a műsor első helyére, hiszen ilyen hangvételű és tartalmú művet inkább az este zárásaként tudnánk elképzelni. A zenekar játéka pontos és fegyelmezett volt, a néző mindenképp felkapta a fejét egy ilyen koncertnyitány hallatán.

A d-moll hegedűverseny Sibelius egyetlen versenyműve, keletkezési ideje körülbelül egybeesik a Valse triste-ével. Sibelius 1904-ben komponálta és egy sikertelen premier után, 1905-ben átdolgozta. Ferenc von Vecseynek – az akkor mindössze 12 éves magyar hegedűművésznek, aki a kor “Wunderkind”-jének számított – ajánlotta a darabot, miután az első ajánlott, Willy Burmester nem tudott megjelenni a versenymű bemutatóján. Sibelius maga is sokáig hegedűművésznek készült és legnagyobb vágya volt, hogy a hangszer virtuóza legyen, de idővel be kellett látnia, hogy túl későn (15 évesen) kezdett el hegedülni ahhoz, hogy igazi virtuóz válhasson belőle.[3][4] A darab magas technikai elvárásai miatt nagy kihívást jelent a szólistának, szinte a versenymű egésze virtuóz részekből áll össze. Baráti elég technikás és tapasztalt hegedűművész ahhoz, hogy hiba nélkül eljátsszon egy olyan darabot, mint a d-moll hegedűverseny; a hangok közötti szünetekben is volt izgalom, de összehasonlításképp: Kelemen Barnabás 2018-as interpretációját a Deutsche Radio Philharmonie-val, Pietari Inkinen vezénylete alatt erőteljesebbnek és dinamikusabbnak éreztem.


Sibelius, d-moll hegedűverseny a Deutsche Radio Philmarmonie előadásában. Szólót játszik Kelemen Barnabás, vezényel Pietari Inkinen. 2018. 03. 04.

Edvard Grieg Peer Gyntje szintén eredetileg színpadi zenének készült, akárcsak a Valse triste, Ibsen azonos című drámájára írta 1875-ben. Grieg már a darab komponálása előtt a skandináv zene egyik vezéralakjának számított, de a Peer Gynt mégis kiemelkedik szerzeményei sorából. Maga Ibsen kérte őt fel 1874-ben, hogy írjon zenét a darabhoz, ami nehezebb és lassabb munkának ígérkezett, mint azt először sejtette. Eredetileg egy 90 perces zenekari művet írt, amit később lerövidített. Peer Gynt – egy norvég paraszt, aki elrabol egy menyasszonyt az esküvőjéről, majd elhagyja, hogy bejárhassa a világot – utazásait a különböző hangszerek bevonásával érzékelteti Grieg. A premiert 1876. február 24-én tartották a Mollergaden Színházban, Christianiaban, a mai Osloban, és bár a darab nagy sikert aratott, Grieg mégis csalódottan távozott, mivel a színház svéd vezetése megszabta az egyes számok hosszát és sorrendjét. Az eredeti partitúra, ami több dalt és kórusművet is tartalmaz, csak egy évvel Grieg halála után, 1908-ban lett elérhető, majd egészen a 80-as évekig elveszettnek hitték, és csak azóta adják elő teljes egészében.[5][6][7] A Nemzeti Filharmonikusok Peer Gynten keresztül elvezetik a hallgatót a világ különböző pontjaira, varázslatos légkört teremtve a koncertteremben és otthonainkban. Rajna Martin, a 26 éves karmester vezénylete az egész koncert alatt lendületes, kezei alatt a zenekar nem esik szét, összefogja és egyben tartja a zenészeket.

Forrás: wqxr.org
Grieg 1903-ban. Forrás: wqxr.org

Sibelius és Grieg, zenéjükön keresztül, mindketten hozzájárultak saját nemzetük, az addig nemzeti önállósággal nem bíró és hosszú zenei tradícióval nem rendelkező, finn és norvég identitástudat kialakulásához és megszilárdításához. A Nemzeti Filharmonikusok estje méltó reprezentációja volt a két nagy skandináv zeneszerző munkásságáról való megemlékezésnek. Köszönet a Művészetek Palotájának, hogy ingyenes közvetítéssel tette ezt lehetővé, az egyetlen sajnálatos dolog, hogy a koncert nem hallgatható vissza.

[1]  Valse triste, Musicwithease.com, https://www.musicwithease.com/sibelius-valse-triste.html

[2]  Clive, Michael, Sibelius - “Valse Triste” from Kuolema, op 44., Utahsymphony.org, https://utahsymphony.org/explore/2019/01/sibelius-valse-triste-from-kuolema-op-44/.

[3] Jean Sibelius, Karelia Suite, The Portobello Orchestra, http://www.theportobelloorchestra.co.uk/ProgrammeNotes/SibeliusKarelia.php.

[4] Potter, Tully, Sibelius Violin Concerto, Tarisio.com, https://tarisio.com/lso-digital-exhibition/sibelius-novacek-bell/.

[5] Schwarm, Betsy, Peer Gynt, work by Grieg, Britannica.com, https://www.britannica.com/topic/Peer-Gynt-by-Grieg.

[6] The Story Behind Edvard Grieg’s Peer Gynt, Classicfm.com, https://www.classicfm.com/composers/grieg/guides/story-behind-griegs-peer-gynt/.

[7] Grieg Peer Gynt, op. 23, Musopen.org, https://musopen.org/music/779-peer-gynt-op-23/.

Négyzetes kép a leadben: kultura.hu, fotó: Felvégi Andrea.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mészáros Marina --


További írások a rovatból

Balogh Máté két ősbemutatója
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Csepregi György válaszol
Interjú Tóth Viktorral pályakezdésről, külföldi lehetőségekről, mesterekről, a zene lényegéről
Háttérinterjú Szálka Zsuzsannával kortárs zenéről, ismeretterjesztésről, művész és közönség kapcsolatáról

Más művészeti ágakról

színház

Shakespeare webszínházban: kezdődik a második felvonás Shakespeare webszínházban: kezdődik a második felvonás
Othello, János király és Antonius és Kleopátra a Shakespeare/37 sorozat feldolgozásában
8. Budapest International Documentary Festival
8. Budapest International Documentary Festival
színház

Száz év, egy dráma Száz év, egy dráma
Páros interjú Rák Katival és Czető Bernát Lászlóval


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés