bezár
 

irodalom

2021. 02. 18.
Ha hamisították a József Attila-kéziratot, így tették
Avagy a szerkesztő bosszúja
Tartalom értékelése (8 vélemény alapján):
Érdekes viták bontakoztak ki a közösségi médiában a József Attilának „Edit” címmel tulajdonított írás körül, miután Sárközi Éva a prae.hu portálon megírta, miért tartja hamisítványnak. Voltak, akik különösen érintve érzik magukat, hogy mennyire gyönyörű, mások gúnyolódtak a minőségen. Aztán egyesek az Antikvárium.Hu árverésén a kéziratért pénzt kínálókat sajnálták. És volt, aki egy nagyon izgalmas felfedezést tett...

Akármi legyen is a végleges konszenzusa a Bíró-Balogh Tamás (eredeti a kézirat) és Sárközi Éva (hamisítvány) közt zajló vitának, szenzáció vagy hamisítvány az irat, egy valóban izgalmas történetet hozott 2021 februárjának közepe. Irodalom, gyanú, vitán felül álló költői életmű, remek irodalomtörténészek, árverés, pénz – közösségi média, és tán ez a kis cikkecske is...

A hisztéria minden formája megengedett, mivel József Attila népszerűségéből cseppet sem veszít, a mai fiatalok is autentikusnak találják. Így a személyéhez vagy a neki tulajdonított írásokhoz való viszony is túlfűtött. Az ilyen érzelmi megnyilvánulásokból itt most nem idézek.

Megemlítendő azonban a felhozatalból az, amit Sárközi Éva cikke alatt hozzászólásában Veres András József Attila-kutató megjegyez: árverésre bocsátották a kéziratot, így a hitelesség pénzügyi kérdéseket is felvet, emiatt nem nevezhető pusztán irodalomtörténeti belügynek.

Egy olvasónk, Kovács Endre János valószínűleg a mindenkiben ott szunnyadó nyomozói-kincskeresői ösztöntől vezéreltetve kezdett kutatni az ügyben. Mint megjegyzi, „eleve gyanakodva” olvasta az új „vers” felbukkanásának hírét, majd hozzáteszi: „a szignó és a dátum is legalábbis érdekesnek látszott”. Azt is kifejti, miért: „nem találtam olyan kéziratot, ahol a 3-as és az 5-ös számjegyeket így írta volna József Attila, valamint a nevéből sem szokta kihagyni az i betűt”.

Ha már nyomon volt, nem állt meg félúton. Összehasonlította a Bíró-Balogh Tamásnak az antikváriumi hitelesítésben is elemzett Számvetés című vers kéziratát az „Editével”.

Felfedezése elég lehengerlőnek tűnik: „én több kéziratból vagdostam volna össze a végeredményt, itt azonban egyetlen forrásból származik az összes szó, többnyire még a szövegen belül is egymáshoz közeli helyekről”.

Azt már én teszem hozzá, hogy József Attila nem az a százszavas ember volt, így érthetetlennek tűnik, miért ugyanazokból a szavakból írt volna verset, amelyek már korábban egyszer felbukkantak egy másikban. Mester Csaba adatelemző egy 2015-ös munkája szerint költőink közül ő használta verseiben a legtöbb egyedi szót, azaz a legritkább nála a szóismétlődés.

Akkor mi lehet az oka annak, amit most látunk, hogy egy későbbi szöveg minden egyes szava megtalálható egyetlen korábbiban? Erre mindenképp van egy kézenfekvő magyarázat: könnyű ugyanúgy leírni a szavakat, ahogy József Attila korábban tette. Még nagy kezdőbetűk is szinte csak ott vannak, ahol a bizonyítottan eredeti kéziratban voltak. (Érdekes különbség a ’Kedvesem’ – ennek elemzését grafológus hajlamú olvasóinkra bízzuk.)

Edit

Erős felütés után – Bíró-Balogh Tamás berúgta az ajtót – a szemünk előtt zajló történetben a nyomozás már megkezdődött, a nyilvánosság előtt Sárközi Éva és Kovács Endre János más-más úton, de hasonló eredményhez jutott.

Egyelőre azonban még nem tudni, kinek, miért volt érdeke a kéziratot létrehozni – mert cui prodest scelus, is fecit –, ha az valóban hamis. Vegyük csak a legeslegegyszerűbb okot, és ez a szórakoztatás.

Miért is nem az a címe a versnek, hogy Judit, ha akkoriban Szántó Judittal állt szorosabb kapcsolatban a költő? Mert az a név mást jelent. És mit is takar az a szó, hogy Edit, ha kicsi betűvel írjuk? Ezt: szerkeszteni (to change a text, or a document). Például egy korábbi vers néhány szavából egy újat. És mit is csinált a „hamisító” a Számadás című verssel? Editálta.

Más már nem is kellett hozzá, mint egy egy asztal, hagyatékból előkerült tinta, toll és papír.

(Lehet, hogy mindez a képzelet játéka csupán – ám bocsássa meg nekem a Kedves Olvasó, ennek oka akkor az, hogy túl sokat foglalkozom a Prae Kiadó Krimi Ma című sorozat köteteivel, és friss pályázata döntős műveivel.)

Kovács Endre János felfedezése

Kovács Endre János felfedezése (az utánközlés "valid", a szíves engedelmével):
balra a
Számvetés, jobbra az „Edit”

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Balogh Endre --

A prae.hu művészeti portál alapító-főszerkesztője, a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft. ügyvezetője, a Prae Kiadó vezetője. 2009-2011 a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) elnöke. Önálló prózakötete: A parazita (2008, FISZ).


További írások a rovatból

A Magyar Kultúra című kulturális folyóirat debütáló száma
irodalom

Értékelés, felolvasás, lazulás Értékelés, felolvasás, lazulás
SZÍN Szépírónők Évadzáró Buli
irodalom

Jól rontani Jól rontani
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés