bezár
 

irodalom

2022. 02. 02.
Nyelvet adni a kimondhatatlannak
Ferentz Anna-Kata Nyúlcipő című verseskötetének bemutatója
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Január 27-én mutatták be az Írók Boltjában Ferentz Anna-Kata első verseskötetét, a Nyúlcipőt. A szerzővel Német Gábor Dávid beszélgetetett, a versírás és befogadás élményét pedig egy különleges, néhány perces produkcióval jelenítették meg az Üveggyöngy Játék Playback Színház színészei.

A debütkötetek megjelenése mindig hatalmas élmény nemcsak az olvasóknak, hanem a szerző számára is, egy hosszú munkafolyamat végén kézbe venni a könyvet emlékezetes pillanat – Németh Gábor Dávid először arról kérdezte Ferentz Anna-Katát, hogyan változott meg a versekhez való viszonya azt követően, hogy megjelenhetett első kötete, a Nyúlcipő a FISZ-könyvek sorozatban. Abból adódóan, hogy íráskor a szerző „benne van az anyagban”, nem tudja feltétlenül kívülről szemlélni, Anna-Kata szerint ezért a megjelenés után, annak ellenére, hogy eltávolodott a művektől, mégis mélyült az anyaggal való kapcsolata.

prae.hu

Ferentz Anna-Kata kötetbemutatója az Írók Boltjában

A visszajelzések szintjén is képessé vált arra, hogy kívülről szemlélje a verseit, melyekhez azóta egy könyvtrailer is készült. A szerző úgy fogalmazott, hogy végre meg tudták érinteni a saját szövegei.

A Nyúlcipő főszereplője Genie, akit a kötet előszava szerint 20 hónapos korától elzárva tartottak, bántalmazás áldozata lett, nem tanult meg beszélni. Anna-Kata ezt egyszerre pszichológusi és alkotói szemmel ragadja meg, a kötetben visszatérnek különböző tudományos szakkifejezések, valamint a ciklusok elrendezése is árulkodik a témáról. Németh Gábor Dávid arra kérte a szerzőt, meséljen a könyv szerkezetének és tartalmának összefüggéseiről.

Ferentz Anna-Kata és Németh Gábor Dávid

Igen, nahát, nahát – kezdi a magyarázatot mosolyogva a szerző, hiszen a kompozíció valóban a múltfeldolgozás egyik megjelenítési eszköze. Elmesélte, hogy a Genie egy álnév, a bántalmazások és elzárás miatt visszamaradott képességei miatt több kutatás alanyává vált.  

A kötet négy ciklusa a traumafeldolgozás folyamatát követi – az első, Tej és kavics című rész bántalmazó és bántalmazott viszonyával, a Finom különbség című a környezet bevonásával, a harmadik ciklus, a Zselatin a különböző tünetekkel, szubjektív képzetekkel foglalkozik, a szerző szerint ez utóbbira a leginkább jellemző, hogy a határok akár bántalmazó és bántalmazott viszonylatában is elmosódnak.

Ferentz Anna-Kata az Írók Boltjában

A záróciklus címe Tisztulás (alcíme Elrontani a tükröt), mely két lehetséges megoldási javaslatot kínál a traumafeldolgozás kontextusában: az első az azonosulás, azaz, hogy a bántalmazottból bántalmazó válik, a másik pedig a kilépés.

Németh Gábor Dávid kiemelte, hogy a szerepkörök ebben a kötetben egyébként is gyakran összemosódnak, nem mindig követhető pontosan, hogy a megszólaló éppen a bántalmazó vagy pedig a bántalmazott. A szerző ezzel párhuzamosan ember-állat viszonyát is szubjektíven kezeli, a versek visszatérő motívumai az állatok, illetve azok érzékelése, amelyet a szövegek kiemelt módon kezelnek.

Üveggyöngy Játék - Playback Színház

Ferentz Anna-Kata elmesélte, hogy ezek a szubjektív megélés kivetülései, egy korábbi kéziratban a szereplők nem is emberek, hanem állatok voltak, de akkor is a köztük lévő kapcsolaton volt a hangsúly.  Számos gyerekkönyvből, meséből is inspirálódott, például Móra Ferenc Csilicsali Csalavári Csalavérjéből, melynek főszereplője egy róka. Ezt követően négy szöveg is elhangzott, az Ár, a Tej és kavics, a Karamella és Az egyetlen című versek.

„Mindig csak tejet hozott. / Kellett valami szilárd. / A köteleimet kezdtem harapni. / Edzeni az állkapcsom, / nem szabadulni, nem szökni. – részlet a Tej és kavics című versből.

A versbeszélő(k) alaptapasztalata a nyelvtelenség, sajátos kommunikációs formájuk az erőszak, a durvaság. Ferentz Anna-Kata szerint a tét nem más, mint hogy hogyan artikulálható mégis nyelvileg ez a hiány. Az alkotási folyamat legnagyobb kihívása az volt, hogy Genie hogyan alakít ki mégis nyelvet.

Ferentz Anna-Kata Nyúlcipő című kötetének bemutatója

A kötet azzal a nehézséggel próbál megküzdeni, hogy miként lehet nyelvet adni a kimondhatatlannak, kísérletezni egy agrammatikus nyelvvel, miközben Genie maga nem tanult nyelvtant. A szerző szerint a nyelvek vannak határai, de ezeket lehet feszegetni, erre volt példa a már említett agrammatikus versnyelv-kísérlet, ezt azonban végül elvetette.

Ferentz Anna-Kata kötetbemutatója az Írók Boltjában

A könyvben a virtuális világ, telefonos játékok, zene és mesék is helyet kapnak – Németh Gábor ezeknek a funkciójáról is kérdezte a szerzőt, aki szerint elsősorban megélések vannak, nem külön történetek, álmok. Megéléskor a játék is ugyanúgy valóság, ezért a reális-irreális világ határai nem feltétlenül húzhatóak meg pontosan. Elmesélte, hogy a terápiák során a gyerekek is előbb a játékot magát mesélik el, hogy mit csináltak, mit játszottak aznap, csak azután térnek rá az ezzel kapcsolatos érzések megfogalmazására.

Liszt Ferenc alakja Ferentz Anna-Kata számára nagyon fontos, írás közben is zenét hallgat, figyel a szövegritmusok, szavak szinergiáira. Nagy hatással volt rá Liszt Szerelmi álmok című művének három darabja. Ő ugyanis versekre komponálta zeneműveit, a szerző pedig éppen fordítva járt el. „A versek gyerekek. Az olvasók segítenek felnőni.” – írja Pollágh Péter a kötet fülszövegében, melyet Ferentz Anna-Kata a zenei vonallal is összekapcsolt.

Ferentz Anna-Kata és Németh Gábor Dávid

A kötetcím Németh Gábor Dávid szerint számos asszociációra ad lehetőséget, mégis felvetődik a kérdés, hogyan jutott Ferentz Anna-Kata eszébe a Nyúlcipő? A szerző elmondta, hogy csak a kézirat leadása előtt döntött véglegesen a címet illetően. Ebben egyrészt közrejátszott, hogy korábban Sugásfürdőn járt, meglátogatott egy Rókavár nevű erdei iskolát, másrészt Móra Ferenc meséje is ihlette, amelyben Csalavér a róka iskolát nyitott, ahová a nyulak szülei is beíratták csemetéiket. A Nyúlcipő e két élmény találkozásából született meg. A cím arra utal, hogy a futás a nyúl egyetlen eszköze a menekülésre, hangsúlyozza a préda, az áldozat motívumát és a szabadulás dimenzióit azzal szemben, hogy sokan pejoratív értelemben használják ezt a szót.

Az Üveggyöngy Játék - PLayback Színház művészei

A Nyelves, Szépítő, Iskolakezdés és Nyelves búcsú című szövegek felolvasásával ezeket az állatmotívumokat is érzékeltette a szerző, melyet egy különleges, néhány perces előadás követett – Kiss György Ádám, az Üveggyöngy Játék Playback Színház vezetője arra kérte Ferentz Anna-Katát, hogy idézze fel azon versek keletkezéstörténetét, amelyek az előadandó performansz alapjául szolgáltak.

Ferentz Anna-Kata kötetbemutatója az Írók Boltjában

A szerző két szöveget is választott, melyek eredeti formája egy nyolc versből álló ciklus volt. Elmesélte, hogy kétszer is elvitte versműhelyre, a kettő között pedig váratlan és revelatív élményben volt része, amikor a lovardába menet egy elütött-megfagyott rókatetemet látott az út mellett. Tudta, hogy ez egy olyan költői eszköz, ami valamit pontosan láttat, csak ezt tudta, mit. Egy év múlva, a második líraműhely alkalmával fedezte fel Genie alakját, valamint az ő anyját, aki látássérült volt. Ferentz Anna-Kata szerint Az Angóra és a Másik oldal című versek alapjául egyrészt egy elütött és megfagyott róka tetemének látványa másrészt Genie figurájának megszületése szolgált.

Ferentz Anna-Kata kötetbemutatója az Írók Boltjában

Megtanultam a kedvében járni, némán, / a villák-kések skáláját nem zavarva meg, / hogy anya kitapogassa, helyen legyen / a tálalás, eltalált a fűszer. (Angóra)  

Ferentz Anna-Kata kötetbemutatója az Írók Boltjában

A színészek a versekben megfogalmazott élményeket élő szobor formájában jelenítették meg, miközben az egyes megszólalásokat követően újra, szimultán is elhangzottak a rövid versmonológok. A bemutatót követő nézői kérdések további játékra adtak lehetőséget. A hozzászólásokból az is kiderült, hogy az egyes versek milyen érzéseket generáltak a jelenlévőkben. Ferentz Anna-Kata Nyúlcipő című verseskötete sok olvasó számára emlékezetes élmény marad. 

Fotók: Oláh Gergely Máté

nyomtat

Szerzők

-- Szabados Attila --


További írások a rovatból

Megjelent Tandori Dezső Egyetlen című kéziratának hasonmás kiadása
Kritika Kukorelly Endre Ház, háború, halott című könyvéről
irodalom

Bemutatták Závada Péter Éngép című verseskötetét
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025

Más művészeti ágakról

A Janovics című előadás a Szolnoki Országos Színházi Találkozón
színház

Cyrano de Bergerac a Budaörsi Latinovits Színházban
Az OFF-Biennále Traces of Life című kiállítása
Alex Garland és Ray Mendoza: Warfare


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés