bezár
 

színház

2022. 10. 12.
Könyvégetők a színpadon
451 Fahrenheit a Radnóti Színházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Semmi nem változik, mondhatnánk. Ray Bradbury 451 Fahrenheit című, 1950-ben született kisregényét 2015-ben Kárpáti Péter dramatizálta és magyarosította Loránd Imre fordítása alapján, majd 2022-ben Nagy Péter István állította színpadra Sándor Júlia dramaturg és a Radnóti Színház remek színtársulata segítségével. Ebben az egyszerre erősen vizuális és fizikai előadásban az idősíkok és műfajok egymásra csúsznak, de ahelyett, hogy kioltanák egymást, felerősítik a mű mélyén rejlő félelmet: emberek maradunk-e a könyvek, a művészet nélkül?

Bradbury kisregénye ma is átütő erejű: bár több mint hetven éve íródott, sok mondata (melyek nagy részét szerencsésen megőrizte szó szerint a színpadi adaptáció), a mi felgyorsult világunk és sokszor a mai Magyarország leírására is alkalmazható, minden különösebb erőltetés nélkül: „Az iskolából kutatók, kritikusok, tudósok, a szellem emberei helyett futók, ugrók, zsokék, csatárok, kapusok, repülők és úszóbajnokok kerülnek ki. Az ’intellektüel’ szóból szitok lett...” Egy ilyen világban a könyvégetés válik nemes feladattá, és a fogyasztás, sebesség, reklámok és TV-s szapanoperák hamis családi idilljei határozzák meg a mindennapokat. De ki lehet-e végleg irtani az emberséget az emberekből? A magával meghasonló tűzőr, Guy Montag (Pál András) története optimista ebből a szempontból.  

Szkéné színház

Groteszk humorú előadásként jelzi a színlap ezt a produkciót, és valóban, a komoly témát ellenpontozandó időnként Monty Python-szerű jelenetek és megoldások nevettetik meg a nézőket. A főszereplő felesége, Mildred, túl sok altatót vesz be: az öngyilkossági kísérlete utáni gyomormosás Bradburynél egyszerűen mechanikusságában borzalmas, ebben az előadásban viszont abszurd bohóctréfává válik, ahogy a japánul hablatyoló, emésztőrendszer-cserélő szakmunkások fura overalljukban, karikírozott mozgásukban teszik a dolgukat. Béres Márta, a Mildredet játszó színésznő olyan meggyőzően üresfejű Barbie-baba vagy szappanoperákba feledkező stepfordi feleség, hogy könnyen érthető, miért magányosodik el mellette kétségeivel a férje, Montag. Sajnos az kevésbé derül ki, Mildred hogy jutott el idáig tíz év házasság után, viszont így nagyon is jól érzékelhető ellentétbe kerül a másik női szereplővel, Clarisse-szal.

Berényi Nóra Blanka Clarisse-figurája az előadás egyik legszebben megoldott metaforája: táncos-libegő mozgásával, a kis hercegre emlékeztető mondataival és megjelenésével egyszerre álomszerű és valódi, amivel érzékletesen jeleníti meg azokat a kétségeket, melyek az eddig lelkiismeretes, munkájára büszke könyvégető-tűzőr Montag világát felborítják. Montaggal együtt először mi, nézők sem tudhatjuk biztosra, létezik-e egyáltalán ez a fura lány, aki illatokról, pitypangról és álmodozásról beszél, egyszerre irracionálisan és nagyon is logikusan. Eltűnése is titokzatosabb, mint a könyvben, talán ennek is köszönhető, hogy  regénybeli karakterből sokrétű színházi jelenséggé válik: a képzelet megfoghatatlan világát megjelenítő metaforaként él-lebeg a színpadon.

Az előadás két fókuszpontja Pál András mint Montag és László Zsolt mint Beatty, a tűzőrök kapitányának szerepében – két erős színészegyéniség, két életlehetőség e kifordult világban. László Zsolt remekel: a kapitány egyszerre fenyegető, brutális hatalom, művelt opportunista és potenciálisan egykori kételkedő, akárcsak Montag. Mintha egy élet külön fázisai lennének ők ketten. Montag kétségeinek fokozatos ébredését pedig ezen ellenpont mellett a kiváló epizód-karakterek segítik elő: Mészáros Blanka mint a könyveivel együtt inkább önmagát is elégető öregasszony vagy Schneider Zoltán, a gyávaságba menekült irodalomprofesszor egyszerre komikus, karikatúraszerű és elgondolkodtató jellemek. A mindennapian kifordult világot pedig pontos csapatmunkában játsszák el a többiek: Sodró Eliza, Widder Kristóf, Nagy Márk szórakoztatóan váltanak át tűzőrökből tévécsaláddá vagy egészségügyi szakmunkássá, a komikum, elrajzoltság bensőjükből fakad, nemcsak a parókákból és Giliga Ilka képregényszerűen elnagyolt jelmezeiből.

Ebben az előadásban még az élő streamelésnek is helye van, e modern és (túl)divatos színházi eszköz itt valódi értelmet nyer. A tér pici, de nagyon sokrétűen ki tudja használni az előadás: a tévéként is funkcionáló üvegfalak, a futuristán spártai szobaberendezés, a kinn és benn, a fenn és lenn, az élő és vetített valóság ötletes váltásai jelzik Montag útját – vissza a könyvekhez, vissza az emberséghez, ha áldozatok árán is. Az előadást azonban nemcsak vizualitása miatt érdemes megnézni – látni kell, hogy lássuk, hol állunk most. A szakadék szélén, vagy már kiléptünk az üres térbe, és zuhanunk.

 

Ray Bradbury: 451 Fahrenheit

Montag: Pál András
Mildred: Béres Márta
Beatty: László Zsolt
Faber. Schneider Zoltán
Clarisse/Lila lány: Berényi Nóra Blanka
Frau Norfy/Paula/Mentős: Sodró Eliza
Mrs. Hudson/Barbara: Mészáros Blanka
Black/Peter/Mentős: Nagy Márk
Stoneman/George. Widder Kristóf

Operatőr: Csíkszentmihályi Ajnácska / Vaszari Júlia
Színpadi adaptáció: Kárpáti Péter
Dramaturg: Sándor Júlia
Díszlettervező: Devich Botond
Jelmeztervező: Giliga Ilka
Videó: Karcis Gábor
Zene: Dargay Marcell, Csizmás András
Sound design: Csizmás András
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A díszlettervező munkatársa: Pestalits Benjámin
A rendező munkatársa: Ari Zsófi

Rendező: Nagy Péter István

Bemutató: 2022. május 8.
Radnóti Miklós Színház

Fotók: Dömölky Dániel

nyomtat

Szerzők

-- Pikli Natália --

Egykori magyartanár, jelenleg egyetemi oktató, kutató, örök szerelemben a színházzal - akit a színház és színházcsinálás füstje egyszer megcsapott kamaszként... Most épp a Magyar Shakespeare Bizottság elnöke is.


További írások a rovatból

Sándor L. István: A Katona és kora. Az indulás irányai
Beszélgetés Sándor L. István könyvéről, Ács Jánosról, Máté Gáborral
színház

A Dagerrotípia Fodor Tamás rendezésében a Stúdió K színházban
Vida Cerkvenik Bren: Miért nem az utcán csináljuk? Interaktív utcaszínházi kézikönyv

Más művészeti ágakról

Interjú Szabó Tibor Benjáminnal
Megjelent a Csaknekedkislány új albuma
A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Szőcs Márton válaszol


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés