A vetítés kisebb nehézségekkel indult az épület -2-es szintjének mozitermében, részben az aznapi múzeum környéki lezárások miatt, részben egy technikai malőr következtében. Mindez érthető annak tekintetében, hogy az intézmény általában nem moziként működik, így ez még nincs bejáratódva. A MaDok nyertes filmjei – a Vadvízország, a Zöld-sárga, ami összeköt és megtart, az Üzenet a szerkesztőknek, és a Bombatér – egyedülálló kezdeményezés sikeres résztvevőiként szerepeltek.

Jelen volt Dr. Frazon Zsófia főmuzeológus és Zsoldos Anna muzeológus, a MaDok-program vezetői, illetve a vetítést megelőzően Dr. Berényi Marianna muzeológus szólt néhány szót a MaDok célkitűzéséről és a nyertesnek választott filmekről. Elmondta, hogy fontosnak tartják az állami intézmények elérhetővé tételét, valamint ezzel párhuzamosan szeretnék újragondolni a hétköznapi tárgyalkotást és annak dokumentációját. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy a jelen tárgyaiból, mit őrizzenek meg és mit ne, illetve a műanyag eszközök kapcsán fontossá válik az ökológiai lábnyom kérdése is.

A kortárs jelenvaló és a közelmúlt rögzítését olyan más-más médiumokon keresztül vonják be a múzeum működésébe, mint a filmek és a fényképek, amelyek aztán egy kiállítás, archívum részévé válnak.

Az idei pályázati kiírás az olyan egyedi megoldásokra, mint a brikolázsra, a barkácsolásra és a buherálásra fókuszál – ezzel egyrészt a központosítással szembeni ellenállást, a kritikus gondolkodást erősíti; másrészt a kreativitás és az önállóság mellett áll ki.

Az elsőként vetített film a 27 perces Vadvízország című rövid dokumentumfilm volt, amelyet Bartha Máté és Illés Szonja Zsófia készített a középtiszai ártérben élőkről, és az ottani kiveszőben lévő gazdálkodási módszerekről. A kiírás témájához a hagyományos ökológiai tudás és kreativitás kapcsolódik: a film szereplői halászok, horgászok, a vízmegtartás szakértői és talán az utolsó ártéri gazdálkodók. A Vadvízország rendkívüli és kiveszőben lévő életmódot mutat be: a környezettel való együttműködést és együttélést. Az atmoszférikus filmben a tájképek és a Tisza menti dzsungel mellett megjelennek az emelvényekre telepített lakókocsik, a kútban lehűtött friss tej vagy a rég nem használt zsilipek képei is.

Ezt a Zöld-sárga, ami összeköt és megtart 20 perces film követte Bíró Bálint és Fuchs Máté rendezésében, amely két fejezetre oszlik. Az I. fejezetben a Teleki utcában található Repair Café dolgozóival készítettek interjúkat, akik a hivatalos szervízektől függetlenül működnek egyedi megoldásaiknak köszönhetően. A II. fejezetben Ákossal ismerkedünk meg, aki gyerekkora óta készít saját kezével játékautókat és gyűjt hasonlóan buherált tárgyakat. A film megmutatja, milyen belső motivációk, érzelmek, szenvedélyek kapcsolódnak a hétköznapi kreativitás ezen jelenségeihez, valamint olyan utcaképeket rögzít, amelyek a kreatív barkácsolás példái a fővárosban.

A harmadik Márton Dorottya 21 perces filmje volt, az Üzenet a szerkesztőnek, amely az évtizedek folyamán, 1950-89 között a Nők lapjához beküldött olvasói levelekre, szerkesztői válaszokra és egyedi megoldásokra épül. A film célja a magyarországi nőket érintő problémák szomorú aktualitására való rávilágítás, amelyhez különböző korú és helyzetű nők olvassák fel a kérdéseket és reagálnak az annak idején adott válaszokra. Ezeket archív képek és felvételek bevágásai tördelik, amelyek erős kontrasztban állnak a mai felvételekkel. A film kiemelten fontos témával foglalkozik, amely a retrospektív áttekintés és a jelen reflektálásával igyekszik hangsúlyozni a változás hiányát.

Az utolsó dokumentumfilm a 26 perces Bombatér, amely Nick Thorpe és Daniel Thorpe munkája, mely narratívát követő interjús formában mutatja be a hortobágyi Bombatér történetét és az ottélők hozzá fűződő viszonyát. A helyiek évtizedek óta gyűjtik a területen szétterülő 40 év bombázásának eredményeképp létrejött közel hatszázezer kráter hadianyagait, hogy aztán újrahasznosíthassák azokat – legyen szó lengyel, román, cseh vagy orosz anyagokról. A Bombatér részletesen bemutatja, hogyan vált a Hortobágy szépségévé és jellegzetességévé történelem egy új formában: ejtőernyők, sztálin-gyertyák újra felhasználásától a hüvelyekből készült csengőkig és övcsatokig.

A MaDok Hétköznapi kreativitás pályázatának nyertes filmjei önmagukban, mint dokumentumfilmek fontosak és figyelemreméltóak, azonban még inkább kiemelt helyet kapnak a Néprajzi Múzeum kezdeményezésének fényében, amely a MaDok nyílt pályázataival hozzájárul az állami intézmények hozzáférhetőségéhez és segít környezetbarát módon, antropológiai szempontból megőrizni a jelent.

A vetítések időpontjai:
2025. március 13. 18:00 MaDok-filmek III.: Hétköznapi kreativitás I. vetítés | Néprajzi Múzeum
2025. április 3. 18:00 MaDok-filmek III.: Hétköznapi kreativitás II. vetítés | Néprajzi Múzeum