irodalom
2008. 11. 22.
Patkányok az Idegennyelvű Könyvtárban
Miguel Delibes: A patkányok. Fordította: Pávai Patak Márta

Kovácsy Tibor, aki a Magyar Narancs hasábjairól kíséri figyelemmel a Pávai Patak Márta műfordító-műhelyéből kikerülő spanyol regényeket, örömmel jelentette be: ismét úgy találta, ez a kötet a sorozat eddigi legjobbja.

Amit találóan megfogalmazott az előző könyv (Rafael Sánchez Ferlosio: A Jarama) megjelenése alkalmából, Delibes regényére is érvényes: "Aki járt már Spanyolországban, az tudja: nem az megy ott sem egész nap, hogy olé!, nem csak Costa Bravából, flamencóból meg abból a bizonyos madridi pörgésből, a movidából áll az élet. Kopár, szikkadt tájak terülnek szét szélesen, valami megülepedett sivárság, és hasonlóan nyomasztóak tudnak lenni egész városrészek is az egyhangú, homokszínű házaikkal. Aztán ott van a történelmük is, koronájaként a rémes, kegyetlen polgárháborúval, amelyben kirobbant mindaz a társadalmi merevgörcs, beszorultság és kiszolgáltatott tehetetlenség, az egyház beteges rátelepültsége az életre, amely aztán újabb évtizedekre megint csak visszazárult az országra - demokratikus átalakulásuk és immár befejeződött modernizációjuk kész csoda, nagyszerű diadalmenet. Nyilván bántóan erőltetett dolog élet és irodalom ennyire közvetlen összekapcsolása, mégsem tagadhatjuk le határozott benyomásunkat: bármennyire különböző írók jelenítenek meg bármennyire összevethetetlen tartalmakat az alant bemutatandó regényekben, ezt a lefojtott, bepállott Hispániát a Spanyol elbeszélők sorozat mindegyik darabjában erőteljesen érzékelhetjük."
Hozzátehetjük: A patkányok ugyanezt a szocio-élményt Fekete István- és Mándy-stílusban tálalja, vagyis a bájosan nyomasztó történet a fiatalabbak számára is könnyen fogyasztható - nem úgy, mint az ecetes-tormás vízipatkánysült, amiről a regény főszereplői oly előszeretettel beszélnek. A latin-amerikai regényeket ismerő idősebbeknek pedig az a bizonyos "mágikus realizmus" juthat eszükbe Delibes történetét olvasva. Mert a regény tényleg elbűvölő, nem utolsósorban Pávai Patak Márta bravúros fordításának köszönhetően!

"Egy kisfiú, Nini a főszereplője ennek a regénynek, mely az ötvenes évek vége felé egy kasztíliai kisfaluban játszódik. A falu életét leginkább a zord időjárás határozza meg, ám a természeti környezethez oly sok szállal kötődő embereket megedzette a kietlen táj. Nini Patkányvadász bácsika és Fá kutya társaságában él, vízipatkányra vadásznak a patakban, melynek ízletes húsát szerte a környéken fogyasztják. A fiú mindent elles a felnőttektől, amit csak lehet: két nagyapjától, nagyanyjától, az agg Rufo apótól és Patkányvadász bácsikától. Ő az, akire a faluban mindenki hallgat, mindenki őhozzá fordul segítségért. Dońa Resu, szeretné, ha taníttathatnák, a dúsgazdag don Antero pedig arra vár, hogy betöltse a tizennegyedik életévét, és felfogadhassa béresnek. A regény jelenidejében azonban Nini még csak tizenegy éves, és a többi szereplő, Nagycsutak, a juhász, Kiscsutak, a csordás, Borbíró, a kocsmáros, Clo asszony, a trafikos és Matías Celemín, a rapsic társaságában éli mindennapi életét, melyben öröm és bánat, humor és tragédia éppen olyan természetes elem, mint a tűző napsütés vagy a jégeső. A patkányok egy letűnt világ mesteri ábrázolása, emberségről, emberi tartásról szól, és a mostoha körülmények közé született kisfiú csöndes, szelíd lázadásának krónikája." (A könyv hátsó borítójáról)
További írások a rovatból
Sajtótájékoztató az Esterházy alkotóház alakulásáról
Kritika Biró Zsombor Aurél Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című kötetéről
Más művészeti ágakról
Interjú Nagy Emmával
Trafik címmel nyílt kiállítás Lobot Balázs műveiből a Printa edition galériában