PRAE.HU: Az irodába lépve egyszerre sok, színes borítójú, szép kidolgozású, kemény(!)fedelű könyv vesz körül. Kissé értetlen vagyok, hiszen őszintén szólva magunk-készítette tákolmányokra számítottam. Ez meg itt mi, gondolom, és így is kérdezem meg.

Megrendelt könyvek. Új, megerősödött arculatunk példányai.

PRAE.HU: Az elmúlt év milyen tapasztalatokat hozott, nyomtatnak-e otthon az olvasók?

Az előző interjú a megalakulást követő második hónapot rögzítette. Azóta történt fejlődés, újabb szempontok, lehetőségek, igények merültek fel. Az alap továbbra is az, hogy digitalizált formában adott számunkra egy szöveg, ami sokféleképp használható fel. A fapados könyv ezek közül az egyik lehetőség, amikor is az olvasó maga nyomtatja a könyvet. Ennek egyfajta leágazása az EOK, elektronikus olvasható könyv, a képernyőn való olvasás korlátlan lehetősége. Kis számban történt „fapados letöltés”. Az igényekből az derült ki, hogy ezt, az elkészítést, csinálja valaki más helyettük, ebből fejlődött ki a print on demand (POD), az igény szerinti nyomtatás.

PRAE.HU: Mi tehát ez a POD, és hogyan működik az Önök gyakorlatában? Ez a „Tudná, de nem akarja...? Akarná, de nem tudja...?” szlogen megvalósulása?

Egy alter céget bízunk meg a nyomtatással, az olvasó nálunk vagy más internetes felületen megrendeli a könyvet, mi átadjuk a megrendelést a nyomdának, akik azután az olvasónak továbbítják a kész könyvet. Ilyen formán készülnek az egyedileg, digitális nyomtatókkal készített könyvek, akár egyetlen példányban is.

PRAE.HU: Magam részéről nagyfokú tájékozatlanságot árulok el, amikor elmondom, hogy internethasználó könyvolvasóként még nem találkoztam az Önök honlapjával. A reklámmal van hiba vagy velem?

Erőtartalékok híján nincs lehetőségünk honlapunk reklámozására, így az összes nagy internetes könyváruházzal - bookline, líra, libri - , hogy csak néhányat említsek közülük, felvettük a kapcsolatot, az ő felületükön is megrendelhetőek a kiadványaink, így, amennyiben nem keres kifejezetten ezeken az oldalakon rendelésre készülő/ egyedileg legyártott könyveket, és nem bukkan rá véletlenül a honlapunkra, akkor nem találhatott ránk.

PRAE.HU: Miért ezeket a könyveket rendelnék meg az olvasók a többi kiadó címeivel szemben? Mi a meggyőző erő?

Az ár. Mi az átlagos könyvesbolti árak hetven százalékért kínálunk jó minőségű, szép könyveket.

PRAE.HU: Hogyan lehet a klasszikus, a könyvesboltot, mint kizárólagos könyvvásárlási lehetőséget ismerő/ elfogadó olvasó számára láthatóvá tenni a fapados kiadót?

A könyvesbolti vásárlások száma valóban sokszorosa az internetes vásárlásoknak. Ezt a tényleges helyzetet szeretnénk felhasználni a szélesebb körű ismertség elérésére. Ingyenes magazint hoztunk létre, melyeket elhelyezünk olyan helyeken, ahová a könyvvel mint fizikai tárggyal találkozni kívánó emberek járnak: könyvesbolt, antikvárium, könyvtár. Az olvasó kezébe veszi a lapunkat, felkeresi az internetes oldalunkat, kiválasztja a könyvet, megrendeli, mi kiszállítjuk az általa megjelölt fenti helyek valamelyikére, ahol ő tetszőleges időben veheti át a kifizetéssel egyidejűleg.

PRAE.HU: Itt ér össze a hagyományos könyv igénye az online úttal?

Ezt a magazint sok helyre ki lehet tenni, oda is, ahová egyébként nem jutnának el példányok. Jelenleg nagyobb kiadókkal tárgyalunk, hogy ott is hozzáférhetőek legyenek a könyvek, ahol addig nem. Egy példával tenném ezt szemléletesebbé: kortárs szerzőtől megjelenik 2000 példány első kiadásban. Ebből 1000 darab Budapestre, míg a fennmaradó 1000 egyetemi városokba kerül. Mi azt szeretnénk, ha eljutnának például Szarvasra, Nagyatádra, de Erdélybe, Felvidékre is. Én azt mondom a kiadónak: adj 100 példányt, ezt én felteszem a honlapomra, megrendelhetik tőlem ott, ahová garantáltan nem kerülne el. Itt nem a könyv jelentkezik „személyesen”, hanem áttételeken keresztül ad hírt magáról.

PRAE.HU: Mi a helyzet 100 példányon felüli igény esetén?

A kiadóval megállapodunk, hogy amennyiben ő nem kívánja újranyomni azt a bizonyos példaként említett kortárs művet, mi digitalizáljuk, és megrendelés esetén (POD) előállítjuk. Kvázi bedolgozói vagyunk tehát a kiadónak, technikai megvalósítók, forgalmazók.

PRAE.HU: Miért ezt fogja választani az olvasó, ha egy könyvesboltban ki van téve több, önmagát mint kiadót reklámozó kiadvány?

A fogyasztói ár nálunk annyi, mintha a bookline-on venné meg az olvasó, de azzal szemben nincs postaköltség, nincs átutalással felmerülő nehézség, és nincs időbeli kötöttsége a kiszállításnak, legyél otthon mondjuk 10 és 15 óra között.

PRAE.HU: Az ebook-használókat mivel kecsegtetik?

Számunkra a digitalizált formában lévő tartalom adott, az már csak technikai kérdés, hogy áttegyük ebook formátumba. Ebben a körben mi viszonteladókként működünk, a szövegeinket átadjuk az eKönyv Magyarországnak, multimédiaplázának vagy más internetes felület jogosultjának, a szoftvertöbbletet más formátumban ők teszik hozzá, és árusítják.

PRAE.HU: A fent említett cégeknek miért érdekük megvenni Önöktől a tartalmakat, miért nem ők állítják azt elő?

A régebbi könyvek nincsenek meg digitalizáltan. Kizárólagosan szerzünk meg jogokat (például Hegedűs Géza teljes életműve) az elektronikus kiadásra.

PRAE.HU: Megvalósult-e a csak antikváriumban, vagy ott sem kapható könyvritkaságok hozzáférhetővé tételének terve?

Teljes mértékben. Csak néhány példa: a magyar ponyvairodalom klasszikusai - 150 címből álló - sorozatot indítottuk útjára, amivel szeretnénk megmutatni, hogy Rejtőn túl is van élet, valamint a Korán 1831-es reprintje és Mao Vörös könyvecskéje.

PRAE.HU: A Top 10-ből az első három: Tormay Cecile: Bujdosó könyv, Johann Wolfgang Goethe: Utazás Itáliában, Shunsui Tamenaga: Hűséges róninok, őket követi Thury Zsuzsa, Hegedűs Géza és Déry Tibor. Mit mutat az Ön számára ez a sorrend? Kikből, mely kor-, társadalmi csoportokból kerül ki vásárló-, olvasóközönségük? Hova helyeződnek a hangsúlyok? Szépirodalom/ ismeretterjesztés/ tankönyv/ szórakoztató irodalom? Magyar/külföldi? Kortárs/ klasszikus?

Teljesen kiszámíthatatlan és indokolhatatlan a megrendelések iránya és száma. A vásárlókról pedig az internetes áruházi vásárlások okán nem tudunk meg semmit. A témában nincs szignifikáns különbség. Azt gondolnám, nem veszik meg például Gárdonyi Géza könyveit, hiszen minden formában ezerszer kiadták már, és tömegkiadásban olcsóbbakat is lehet találni a miénknél, mégis megrendelik, gyakran több példányban.

PRAE.HU: Miért van az, hogy egy-egy szerzőtől öt-tíz könyv is fent van, míg más emblematikus irodalmi személyiség és műveik egyáltalán nem jelennek meg?

A jogok megszerzése nem könnyű. Minden ezen múlik. Most például Passuth Krisztina művészettörténésznek adjuk ki az albumát a nyolcak festészetéről, pedig Passuth László műveinek jogait szerettük volna megkapni, ez lett belőle. Ezzel szemben például Galgóczi Erzsébet írásainak jogaival – pedig sokat dolgoztunk rajta - nem volt szerencsénk.

PRAE.HU: A kortárs szerzőket Önök keresik meg, vagy ők keresik Önöket?

Mind a két mód létezik.

PRAE.HU: Hadd legyek egy kicsit szubjektív: kicsit fájt, hogy a kortárs magyar líra kategóriában csak egy mű szerepel. Egyetlen kötet. Nem kevés ez egy kicsit?

Ezzel sajnos egyet kell értenem, de mentségünk erőforrásaink korlátozottsága. Elsősorban az értékesítést kell helyretenni, utána lehet visszafordulni a kortárs írókhoz, költőkhöz. Könnyebb, egyszerűbb nem élő szerzőkkel „dolgozni”. A jogokért harc folyik, ezzel szemben a kortársakat könnyű „megszerezni”, a velük való együttműködésre még van lehetőség. De ezúton ígérem, lesznek mai magyar versek - tárt karokkal várjuk a költőket.