bezár
 

irodalom

2011. 12. 03.
Jeruzsálem Spiegelmann Laurájának esete a "szemforgató görénnyel"
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Jeruzsálem Spiegelmann Laurájának esete a "szemforgató görénnyel" December elsején a frissen megalakult Libri kiadó első szépirodalmi könyvét, Barna Dávid Egy magyar regény című kötetét mutatták be a Trafóban. Dunajcsik Mátyás, a Libri kiadó szépirodalmi főszerkesztője moderált, beszélgetőtársa pedig Térey János és Vári György volt.
A rövid, alig egyórás beszélgetés Vajdai Vilmos felolvasásával kezdődött. 1942. augusztus 30-át, azaz Móricz agyvérzésének történetét hallhattuk, aminek „háttereként” egy Móriczról és leányfalui otthonáról készített néma prezentáció szolgált.

Ezután Dunajcsik Mátyás nagy ívű kérdéseivel a könyv által felvetett összes problémát körbejárta/körbejáratta beszélgetőtársaival. Térey János egész este izgalmas felvetésekkel válaszolt, benyomásait a könyvről gyakran provokatívan szemléltette, ami a beszélgetés feszességét, a folyamatos figyelem fenntartását segítette elő. Vári György a maga megszokott módján, a fotelbe süppedve, a sarokba visszahúzódva osztotta meg precíz meglátásait.

A beszélgetés elején mindketten leszögezték, hogy hibái ellenére a könyvet alapvetően jónak tartják, bár a szerzővel kapcsolatban számtalan probléma merült fel bennük.

Térey János szerint a könyv stiláris biztonsága arra enged következtetni, hogy Barna Dávid tulajdonképpen „Jeruzsálem Spiegelmann Laurája”, amivel Vári György is egyetértett. Túl jónak tartja a kötetet ahhoz, hogy első legyen, kicentizett, kimért mondatok, nagy profiról van itt szó, ám pont ettől talán kevésbé bátor. Megemlítette például Bárány Tibor a Népszabadságban megjelent Egy magyar nagyvad című írását, ahol Bárány a kötet 169–170. oldalán egy kortárs, ismert és elismert szerző mondatait fedezi fel. Mindhárman (Térey, Vári és egyébként Bárány is) hangsúlyozzák, hogy ez persze „csupán” annyit jelent, hogy a szerző a kortárs magyar irodalomban jártas és az Egy magyar regény, valamint az említett, ám sem Bárány Tibor írásában, sem a beszélgetésen konkrétan nem megnevezett mű között tematikus szinten igen erős kapcsolódási pontokat találhatunk (árva gyerekek, furcsa vonzalom az árvákhoz stb…).

fotó: Turny Zoltán

Persze a beszélgetés nem a szerző kilétének problematikussága köré szerveződött, ugyanakkor azt gondolom, hogy a háttérbe vonultatása, bizonyos misztifikálása igen jó kiadói fogás, hiszen természetesen mindenki kíváncsi arra, hogy ki az, aki rejtőzködik, és miért teszi azt.

Az est legfontosabb pillanataként mégis inkább azt emelném ki, ahogy a regénybeli Móriczra terelődik a szó. Vári György kifejti, hogy az ő Móricz-képén nem igazán változtatott a kötet, mert kevésbé követte ezt a „szegénységromantikát”, tudat alatt idegenkedett az egész históriától. „Ugyanakkor itt a súlyos elfojtások drámája szövődik össze egy meglehetősen komplikált történetben” (pl.: a regény 2 szintjének egymásra vetülése), ami igen izgalmassá teszi ezt a kötetet. Térey János szerint a regény csak egy szeletet mutat meg Móriczból, és mivel nemrégiben olvasta naplóját, s az után ez a töredék – megjegyzi, néhol nagyszerű töredékek, de csak „mutatóba”– nem tudta azt az elemi izgalmat nyújtani számára.

Mindketten egyetértettek abban is, hogy Szilágyi Zsófia Móricz-kutatásainak eredményei figyelemre méltóak, a Cséve Anna által közzétett naplók izgalmasak, de azért Dunajcsik Mátyás felvetéséről, miszerint a Móricz-kép átformálódása zajlik, nem feltétlenül azonosan gondolkodtak. Hiszen Térey János szavaival élve „Az Erdély-trilógia tulajdonképpen az ösztönlény Móricz ágyáról szól”, tehát aki akarta, ismerhette ezt az oldalát, a nem kimondottan úriembert. Vári György szerint pedig a kötet jól beleilleszkedik egy mai koherens kutatási trendbe, ami a kultusz által elfedett Móriczot, azaz a testi gátlásokat kevéssé ismerő embert próbálja megismertetni, a „szemforgató görényt”, akiről „tapintatosak vagyunk, ha azt mondjuk, nem volt úriember”.

A Móricz-szálat a kötetben kiegészíti a narrátor személyes története, egy Pesten felnőtt, Izraelben élő fiú életútja. Térey János szerint a regény alapossága és a szerző tájékozottsága vitathatatlan, mégis reflektálatlanok maradnak bizonyos tények (pl.: Móricz húszas évekbeli antiszemitizmusa), ami mind Csibe, avagy Kati (az atipikus örökbefogadott lány és szerető) későbbi életútja (új férjével menekítések a gettóból), mind pedig Barna Dávid történetének szempontjából fontos problémának tűnik. Vári György itt hosszan kifejti Kati és Barna Dávid ügyesen sejtelmes, allegorikus összekapcsolódását, amit itt nem részleteznék, ugyanis a prae.hu-n hamarosan megjelenő recenziójában ő fogja ezt megtenni.

A beszélgetés rövidsége ellenére talán érzékelhető, hogy mégis tömény, rendkívül informatív, izgalmas est részesei lehettünk.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Hevesi Judit --


További írások a rovatból

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb, Magvető, 2019.
irodalom

A legtöbbet a régiektől tanultam A legtöbbet a régiektől tanultam
Interjú Horváth Viktor íróval inspirációról és motivációról, a történelmi regényről, kritikáról és tanításról
irodalom

Éljen a kés? Éljen a kés?
Könyvbemutató 2019. október 31-én
irodalom

Az idő mélyebb és felszínesebb nyomai Az idő mélyebb és felszínesebb nyomai
Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma, Magvető, 2019.

Más művészeti ágakról

Nagy Zoltán: Szép csendben
Háttérinterjú Barda Beátával és Szabó Györggyel a Trafó működéséről, kapcsolódó projektekről, a nemzetközi beágyazottságról
art&design

Párhuzamos paradigmák Párhuzamos paradigmák
Balra át, jobbra át - Művészeti és politikai radikalizmus a Kádár-korban // Az Orfeo és az Inconnu csoport, Centrális Galéria - Blinken OSA Archívum
art&design

Hogyan halunk meg váratlanul Hogyan halunk meg váratlanul
Mesterem, Slavko Matković*, a Bosch+Bosch csoport alapítójának emlékére


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés