bezár
 

film

2011. 12. 29.
Golden Globe - az Oscar előszobájában?
Golden Globe jelöltek, 2011.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Golden Globe - az Oscar előszobájában? A Hollywoodba Akkreditált Külföldi Újságírók Szövetségének jelöltjeit nézve elsősorban az óvatos tapogatózás figyelhető meg: a jelölt filmek több mint felének nem volt még odakint országos premierje, szakmai vetítéseken láthatták őket a kritikusok. A díj így inkább promóciónak vehető, a producerek igyekeznek a jelölők kedvében járni, hogy a szélesebb körű forgalmazás előtt megtámogassák filmjüket egy-két nominációval.
A verseny így még korántsem lefutott és néhány film esetében, melyekkel kapcsolatban nem alakult ki eddig konszenzus, szűkebben mérték a jelöléséket, nehogy olyan hibába essenek, mint tavaly, amikor Az utazót jelölték főbb kategóriákban. A film aztán megbukott mind az ítészek, mind a közönség előtt, és a díjátadón már a konferanszok és jelöltek is csak feszengtek a székükben. Talán ennek tudható be, hogy az eddig csak zárt körökben vetített filmek viszonylag kevés jelölést kaptak.



Spielberg karácsonyi, érzelgős és minden bizonnyal giccses-megható lovasdrámája, a Hadak útján ugyan jelölt a legjobb drámák között, de sem a rendezőt, sem a színészeket nem említették meg, és ezen kívül csak a filmzenék mezőnyében versenyezhet. Ott viszont könnyen el is viheti a díjat, tekintve, hogy a zenei anyagot a ma már csak Spielbergnek komponáló legenda, John Williams készítette. Hasonló a helyzet A tetovált lány remake-kel: a döbbenetes fizikai átalakuláson átesett Rooney Mara versenyez a színésznők között, de sem a filmet, sem David Finchert nem jelölték. A HFPA ráadásul mintha kerülné a korhatáros alkotásokat és a konzervatívabb műveket részesítené előnyben: ugyan a Cannes-i Filmfesztivál számos alkotására rálelhetünk a listán, de éppen az Arany Pálma díjas, rendkívül megosztó és nehéz film, Az élet fája maradt ki teljesen, és a Drive - Gázt! című elementáris erejű alkotás is csak egy mellékszerep szintjén érdemelt említést. Ez utóbbi azért is furcsa, mert az egyetlen duplázó színész, Ryan Gosling legemlékezetesebb alakítása köthető a filmhez, de pont a másik két idei szerepével, a közepes Őrült, dilis, szerelemmel és A hatalom árnyékábanért van versenyben. A szintén kiváló, de szexjelenetei miatt a legmagasabb korhatár-besorolást kapott Shame-et is csak Michael Fassbender képviseli, és bár megérdemelné, hogy nyerjen, valószínűleg meg kell elégednie ebben a szezonban a kritikusi szövetségek díjaival.



Felmerül a kérdés, hogy akkor kikért lelkesedtek a külföldi újságírók? Feltűnő, hogy leginkább a klasszikus szerkezetű alkotásokért. 

Egyetlen bombameglepetést biztosan tartogat a mostani filmes díjszezon: szinte mindenhol az élbolyban versenyez egy litván származású rendező belga-francia koprodukcióban készült némafilmje, a The Artist. A Golden Globe-on a gyengébb vígjátéki kategóriát egész biztosan viszi majd, de esélyes a rendező, Michel Hazanavicius, mellékszereplők között felesége, Bérénice Bejo, főszerepben az angolul alig beszélő Jean Dujardin és a forgatókönyv is. A film már önértékei jogán is megérdemli a dicsőséget, de nem szabad elfelejteni, hogy ezeknél a díjaknál ez sosem elégséges. A The Artist viszont más szempontokból is előnyben van: egyrészt a letűnt, némafilmek legjavát ontó Hollywoodot idézi meg, nyelvi korlátok nélkül, szerepel benne néhány nem élvonalbeli, de ismert amerikai színész (John Goodman, James Cromwell, Penelope Ann Miller és Malcolm McDowell), és Harvey Weinstein karolta fel. Talán ez utóbbi a legnagyobb fegyvertény, elég csak A király beszéde tavalyi Oscar-győzelmére gondolni.


 
Szintén ezt a korszakot idézi meg az anyagilag nem sikeres, de nézőit meghódító A lelményes Hugo, ami meglepő választás volt ugyan Martin Scorsese részéről, de a megható történet és a szemet gyönyörködtetően kidolgozott vizuális világ bejuttatta az esélyes alkotások közé.



A drámák között szép számú jelöléseket kapott még a Hugón kívül Alexander Payne Utódok című keserédes alkotása, a rasszizmus témáját feszengető kasszasiker, A segítség (rendezőjét, Tate Taylort viszont nem jelölték), a nagy kedvenc George Clooney újabb politikai témájú rendezése, A hatalom árnyékában és a kint nagy kritikusi sikernek örvendő Pénzcsináló.


 
Az idei felhozatalban feltűnő a színészközpontú filmek száma, amelyekben nagy formátumú művészek kaptak lehetőséget arra, hogy színészi eszköztáruk legjavát mutathassák meg – néhol meglepően szabályos, vagy ha úgy tetszik: meglepetéseket nélkülöző vonalvezetésű filmekben. Itt van rögtön Meryl Streep Margaret Thatcher szerepében: A Vaslady jelölésére már azelőtt fogadni lehetett volna, mielőtt egyetlen kockát leforgattak volna belőle. Legnagyobb konkurenciája Michelle Williams lesz Marilyn Monroe szerepében – majd az Oscaron, hiszen a Golden Globe a nagy összecsapásokat általában elkerüli, mivel a színészi kategóriákban is külön versenyezteti a vígjátékokat és a drámákat. Itt egyébként Streepet szorongathatják majd meg inkább: ha nem is a fentebb említett Rooney Mara, de Tilda Swinton (Beszélnünk kell Kevinről) és Viola Davis (A segítség) is komolyabb ellenfélnek számít, Glenn Close (Albert Nobbs) csak abban az esetben, ha a szavazók régi tartozást akarnak kiegyenlíteni: a film inkább unalmas, mint megrázó. Michelle Williams ellenfelei neves színésznők nem a legjobb alakításai: Jodie Foster és Kate Winslet Polanski Csetepatéjából, valamint Charlize Theron a Pszichoszingliből – és egy érthetetlen jelölés Kristen Wiignek (Koszorúslányok).


 
A férfiaknál sokkal kiélezettebb a küzdelem: Jean Dujardin egész biztosan elnyeri a vígjátéki kategóriát, a drámai azonban még koránt sem eldöntött. A két legnagyobb esélyes Brad Pitt és George Clooney. Előbbi mellett szól a jelölt Pénzcsináló mellett Az élet fájában nyújtott alakítása, eddigi mellőzése is, míg Clooney esélyeit növeli, hogy sokkal erősebb filmmel indul (Utódok), mint Pitt, és rendezőként ebben az évben is versenyben van.  Kihívóik Fassbender, Gosling és Leonardo di Caprio (J. Edgar) – nem akármilyen mezőny.


 
A rendezők között meglepetésre ott találjuk a nagy visszatérő Woody Allent is (Éjfélkor Párizsban), de valószínűleg nem fog beleszólni Clooney, Hazanavicius, Alexander Payne és Scorsese harcába.
A legjobb külföldi film kategória, habár külföldről akkreditált újságírókról van szó, a Golden Globe mostohagyereke. Korábban is állandóan azzal vádolták a bizottságot, hogy a reklám végett „lefeküdnek a sztároknak”, ezt idén is lehetett hangoztatni, ráadásul pont a nem angol nyelvű filmekkel kapcsolatban. Egyrészt itt van a még szinte senki által nem látott Angelina Jolie-rendezés, A vér és a méz földje, amely teljes egészében amerikai pénzből és nézőpontból készült, csak a színészei nem amerikaiak: ez a film ott díszeleg a listán. A kínai jelölt, A háború virágai is egy nagy amerikai sztárt, Christian Bale-t kínálja a főszerepben és rosszindulatilag meg lehet jegyezni, hogy talán Almodóvarnak sem terítenének asztalt (a díjátadóra mindig a közös vacsora után kerül sor), ha nem Antonio Banderast hozná magával (vagy korábban Penelope Cruzt). Innen nézve talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy bár kifejezetten jó film A bőr, amelyben élek, inkább látnám díjazottnak a Srác a biciklivel című belga Dardenne-filmet, vagy az iráni Nader és Sirmint.


 
A végeredményre január 15-ig kell várni.
nyomtat

Szerzők

-- Baráth József --


További írások a rovatból

George Miller: Háromezer év vágyakozás
A Tár a velencei filmfesztiválon

Más művészeti ágakról

Vonnák Diána: Látlak, Jelenkor, Budapest, 2021.
irodalom

Vlagyimir Georgijevics Szorokin és M. Nagy Miklós beszélgetése a PesText Fesztiválon
Interjú Vizin Viktóriával eltérő kulturális tapasztalatokról, a külföldre költözés fontos állomásairól


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés