bezár
 

film

2012. 09. 26.
Budapest áldja a Királynőt
Hungarian Rhapsody: Queen Live In Budapest ’86 / Magic – A Queen Budapesten
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Míg Hollywoodban a kisebb-nagyobb filmgyártó és forgalmazó cégek, addig Magyarországon leginkább a mozik küzdenek az életben maradásért. Az Eurocenter és a Mi Mozink hálózat most a tradicionális mozizást válságba sodró digitális forradalmat saját oldalára állította: a HD minőség négyszeresét biztosító minőségben mutatták be a sajtónak a Queen Hungarian Rhapsody című legendás, digitális felújított koncertfilmjét.
Az internetes letöltések és a gazdasági válság által megtépázott jegybevételeket az új évezredben a látványmozi (ld. A Gyűrűk Ura-trilógia) és a 3D (ld. Avatar) elterjedése ellensúlyozta: ha nem is nyújtott kizárólagos megoldást, és nem is vonzotta magával a technika decens, kreatív használatát, a térhatás legalább a nagy hollywoodi stúdiók büdzséjét helyrebillentette. Magyarországon nem is annyira a forgalmazók, mint a művészmozik életben maradási harca volt hangsúlyos az utóbbi évben, amelyek az állami támogatás megcsappanásával kénytelenek voltak bezárni a kapuikat. De nemcsak a művészmozi-hálózat, hanem a piaci alapon működő nagy mozik is kénytelenek a technológiai újításokhoz folyamodni, ha valami újat, valami mást akarnak kínálni a látogatóknak. Ezt teszi most az óbudai Eurocenter mozija, amely a Sony 4K technikájával olyan digitális minőséget képes sugározni, amely az otthoni HD-felvételeknél négyszer annyi képpontot tartalmaz.

Hogy a Magyarországon debütáló 4K-s mozikat pont egy koncertfilmmel avatták fel, az korántsem meglepő. Manapság, mikor maga a koncertélmény is egyre inkább mediatizált, a Queen digitálisan felújított koncertfilmje régi és új trendek között ver hidat. Az egyik oldalon ott vannak a koncertélményt befolyásoló óriás-kivetítők, amelyek garantálják: az élő élmény is olyan legyen, mintha TV előtt ülnénk. A megvágott, kamerák által közvetített koncertélmény rímel arra az intimitáshiányra, amit a nagyipari koncertezés és a különböző látványprodukciók óriási látogatottsága vált ki: mivel az albumkiadás szintúgy válságba jutott a "letöltések korában", a zenekarok a koncertezésből próbálnak megélni – ennek az ára pedig a rutin, a kiszámíthatóság, a produkció és a szett ismétlődése, hiszen estéről estére, turnéról turnéra ugyanazt a jól bejáratott programot adják le. Az élő koncertek így nem csak kiszámíthatóak (már csak azért is, mert az egész programnak utána lehet nézni az Interneten – az emberi kíváncsiság már csak ilyen, amit ki lehet deríteni, azt kideríti), de előrágottak (a cameramanek figyelme közvetíti őket) – és ha ez nem lenne elég, a rajongók természetesen maguk is beékelnek a privát élmény és az előadás közé még egy szűrőt, és inkább a mobiltelefonos felvételekkel, mintsem a katarzissal múlatják inkább az időt.

A magyarországi koncertnézési szokásokat legutóbb az idei Sziget újította meg, mikor a külföldön már működőképes Youtube-szabványt honosította: a fesztivál különböző koncertjeit élőben lehetett nézni a legnagyobb videómegosztó oldalon. A monstre produkció így szép lassan hozzásimul az otthoni televíziózási, videózási szokásokhoz, és például Lukács Laci a felmikrózott vacsora és az esti szörp között ordibálja ki magából társadalomkritikáját. Az Eurocenter mozijai ezt akarja megfejelni azzal, hogy külföldi koncerteket fognak élőben közvetíteni – már csak utazni sem kell, a tele-jelenlét ugyanúgy megfelel a rajongóknak.QueenEbben a korban a Queen legendás és klasszikus koncertfilmjével felavatni a mozitermeket – szimbolikus gesztus. Mert ha már elkerülhetetlen a koncertélmény átalakítása, akkor ne a mai agyonvágott, áramvonalasan klipszerű képi világ, hanem a Ragályi Elemér nevével fémjelzett Queen-film operatőri stílusa legyen a mérvadó. A koncertfelvétel ugyanis nem csak a zenekar mágikus produkciójának és történelmi jelentőségének köszönhetően vált legendássá: ezek a képek lélegeznek, "hibáik" és különlegességeik vannak, és ezért szerethetőek. Mivel a mostanihoz képest túl nagy és modern technikai apparátus nem állt rendelkezésre, így harsány daruzások és extrém gyorsvágás helyett a sajátos, beszédes perspektívák, és még inkább az arcok beszélnek – John Deacon gyermeki öröme vagy éppen Freddie teátrális gesztusai.

A felújításnak köszönhetően élénkebb színvilággal bíró koncertfilm struktúrája is ezt az emberközeli attitűdöt visszhangozza: a feszesre vágott és a számok közötti szüneteket kiiktató koncertet rendre a zenekartagok privát élményei, Hungaroringes autóversenyzésük, margitszigeti látogatásuk, vagy épp Duna-parti sétálásuk képsorai szakítják meg. Hiába, hogy a koncert monstre-shownak, és abszolút látványosságnak számított a maga korában (a Queen történetének addigi legnagyobb színpadával és fénytechnikájával), mégis olyasfajta intimitás árad a képkockákból, amiket a jól megválasztott kameraszögek és a koncertfilm felépítése varázsol oda.Freddie MercuryMeg persze Freddie Mercury és társai, akik vették a fáradtságot arra, hogy egy magyar népdalt (Tavaszi szél vizet áraszt) is betanuljanak a koncertre, és soha nem múló libabőrt rajzoljanak a magyar Queen-rajongók hátára. A Hungarian Rhapsody elejétől a végéig perfekt, pörgős és precíz best of műsor, amelyet néhány kevésbé híres Queen-dallal vezetnek fel Mercury-ék. Nem csak Freddie énekelt csúcsformában, de a videóból az is kiviláglik, milyen erős ritmusszekciót alkotott John Deacon és Roger Taylor – sebészi pontossággal dörrentik meg az alapokat az Under Pressure vagy az I Want to Break Free című dalokban. Maga a látvány, a zenekar nyújtotta vizualitás viszont ma már inkább campnek tűnik, a rock ’n roll show business túlzó, de egyben kissé esetlen elrajzolásának, akár Deacon melegítőruhájára, akár Freddie öltözeteire gondolunk.

A digitálisan felújított Queen-film nem csak a klasszikus koncertvideók újrafeldolgozásához kínálhat követendő példát, de a kortárs koncertfilmeknek esztétikája is megújhodási forrást láthatna benne. Persze, ehhez legalább olyan varázslat kéne, mint ami az A Kind of Magic című számból sejlik fel... Ettől még a Queen-film olyan élmény, amiért érdemes moziba zarándokolni: a képminőség, a hanghatások és a filmélmény nem csak nosztalgikus, de máig elemi erejű hatással bír.
 
 

Vetítik:
CORVIN BUDAPEST FILMPALOTA
(1082 Budapest, Corvin köz 1. , tel: 1-459-5050)
Csütörtök (Szeptember 27.) 19:30 és 20:15
Péntek (Szeptember 28.) 19:30 és 20:15

MI MOZINK ÓBUDA
(1039 Budapest, Bécsi út 154. (Eurocenter) , tel: 1-999-6161)
Szombat (Szeptember 29.) 19:00
Vasárnap (Szeptember 30.) 19:00


 
nyomtat

Szerzők

-- Soós Tamás --


További írások a rovatból

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
Jonathan Glazer: Érdekvédelmi terület
Az idei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválról

Más művészeti ágakról

gyerek

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés