bezár
 

art&design

2008. 01. 15.
Mesék a Hajtündérről
www.dare2wear.hu
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mesék a Hajtündérről Egyszer volt, hol nem volt, a Műraszta-hegyeken túl élt Silver Ivy vagy Vera vagy Ezüstlány, néha elektró-barbi, elsősorban hajforradalmár. Hazánkban egy olyan "foglalkozás" első fecskéje, amiről az utca embere azt sem tudja eszik-e vagy isszák. Nos, aki póthajat, UV-reagens tincseket vagy akár kevésbé hajnak látszó tárgyat szeretne frizurájában viselni, hozzá bizalommal fordulhat.
prae.hu: Mire utal a név? A bátrak viselete?

Hazánkban kell egyfajta mersz, hogy ilyen frizurát viselj, meg úgy egyáltalán, felvállald az extremitásodat. Ez azért van, mert itthon még kevésbé megszokott az ilyenfajta exhibicionizmus. Viszont egyre toleránsabbak az emberek, a határok kiszélesedése már az öltözködésben is érezhető. Három éve foglalkozom hajtuninggal, azóta sokat javult a helyzet.

prae.hu: Miben gyökerezik ez a műraszta-őrület? Kötődik valahogyan a klasszikus reggae-rasztához?

Nem. Az eredeti raszta egyfajta életfelfogást jelképez; egy mozgalom, amitől az ilyen jellegű divat távol áll. A '90-es évek partiközönségére volt jellemző a színes afrofonás, ami szintén műhajból készült. Inkább onnan fejlődhetett ki ez a trend.

agi2
prae.hu: Pontosan mit csinál a hajtündér?

Aki felkeres, először elmondja az elképzeléseit. Néha elég hajmeresztő összeállításokkal állnak elő, olyankor szívesen adok tanácsot, mi az, ami valóban jól áll, segítek a színválasztásban. A hajat magam szerzem be, előkészítem, majd bele is fonom az illető hajába. A sérült tincsek javításáról is gondoskodom. Ezenkívül rengeteg ötletem van, és szívesen kísérletezem, bár nem a saját hajamon, inkább parókákat alakítok át. Ez olyasmi, mint az „haute couture” a ruhák világában: nem utcai viseletnek készül, inkább az alkotóképesség bemutatása a cél. Az első ilyen próbálkozásom egy türkizkék parókából kialakított hableányhaj, smaragdzöld tincsekkel, kék műrasztákkal és festett kagylókkal díszítve. Nemsokára folytatása is lesz, bár míg egy ember hajába kb. 100 rasztatincs kerül, addig a parókában akár 150 is lehet, ezért az egyéb díszítőelemek felhelyezésével együtt sokkal több időt vesz igénybe.

ivy3
prae.hu: Milyen frizurát szeretnének általában az emberek?

Műrasztákat különböző színösszeállításokban. Csinálok pl. átmenetes tincseket, különleges kompozíciókat. A fiatalabb korosztályból általában úgy kérik a feltűnően színes tincseket, hogy az iskolában el tudják rejteni a természetesebb alá. De van aki bevállalta a tűz színeit – piros; narancs; citromsárga – vagy az öt különböző árnyalatú lilából készült hajat. A rasztákon kívül, ha valakinek van új ötlete, amit még nem csináltam azelőtt, azt az első alkalommal ingyen készítem el. Így jött a hajhosszabbítás, valamint a vendégtincsek – különféle neonszínekben, némelyik UV-reagens is. Régebben ragasztással helyeztem a frizurába őket, ma már gyűrűzöm, ez sokkal könnyebben kezelhető. Volt már kísérletezős vevőm, aki csöveket szeretett volna a hajába fonatni, de mivel az a súlya miatt egészségtelen, inkább a habszivacs-tincseknél maradtunk. Fontos, hogy az anyag könnyű legyen, hozzá kell edzeni a hajat a komolyabb megerőltetéshez.

arden_logo
prae.hu: Kik vállalják be?

A legjellemzőbb korosztály a 16-20 közöttiek. Van egy szűkebb, idősebb réteg, de 35 évesnél idősebb még nem jelentkezett. Itthon általában 20 év felett konszolidálódnak az emberek, külföldön ez az időkorlát 5-10 évvel kitolódik. A megrendelők 95 százalékban valamilyen underground zenei szubkultúra tagjai: főleg industrial, punk, de volt már metal-rajongó és olyan is, aki teljesen véletlenül akadt a honlapomra, bár nem sorolható egyik kategóriába sem.

prae.hu: Mi a Te történeted?

Érettségi után Londonban éltem egy évig. Akkoriban inkább a goth zenei underground híve voltam, nem vonzott az efféle hajviselet. Egyszer sorbanállás közben megfigyeltem az előttem álló lány frizuráját: színes műrasztája volt, amibe apró játék-ceruzahegyezők voltak belefonva. Azt gondoltam: basszus, ezek mindent a hajukba raknak! De a londoni underground partiéletre ez nagyon is jellemző volt, és mivel sokat mozogtam benne, szép lassan nekem is megtetszett; persze hegyezők meg miegymás nélkül.

ivy2
prae.hu: Hogyan született a hazai Hajtündér?

Itthon akkor még nem volt divat a színes műraszta. Először afrofonásra alkalmas műhajból készítettem tincseket, de az nem volt megfelelő erre a célra. Külföldi oldalakról próbáltam információkat gyűjteni, mert Magyarországon előttem senki nem foglalkozott ezek készítésével. Ennek a „hajágazatnak” külön szakszótára van, eleinte nehéz volt megérteni és megszokni. Egy londoni látogatás alkalmával sikerült beszereznem azt a fajta szintetikus hajat, ami azóta is bevált. Az első néhány próbálkozás között volt egy ezüst rasztafrizura, amit bulikon kívül az [a]http://www.ld50.hu/[text]ld50.hu[/a] egyik modellgalériájában is viseltem. Ezután kezdtek felkeresni, akik hasonló hajat szerettek volna. Eleinte csak közeli barátoknak készítettem rasztát, míg végül beindult a „tömeggyártás”.

kagero3
prae.hu: Térjünk vissza a ceruzahegyezős történetre. Mi számít vadnak?

Magyarországon egyelőre a színekkel operálnak, de lassan ide is betörnek a különlegességek, pl. nemezelt gyapjúból készült raszták, műanyag csövek, cyberloxok, foam (könnyű szivacsszerű anyag), stb. Ezek Londonban mind megszokottnak számítanak. Amik még ott sem, azok a pompomok, a habszivacsvirágok, a raffiából készült haj, és láttam egy srácot, aki legofigurákat viselt a fején, de még lehetne sorolni. Van erre kinn egy külön szalon, ami extrém frizurák készítésére szakosodott. Ugyanez a társaság Tokióban is nyitott már egy üzletet. Ez a két város az extrém viseletek melegágya, az utca embere toleráns az effajta exhibicionizmussal szemben. Ha Londonban járok, néha én is csak tátott szájjal bámulok, és némelyik frizurával kapcsolatban felmerül bennem a kérdés: hogyan tartják karban?

prae.hu: Merni vagy nem merni?

Merni, egyértelműen. Persze, a fiatalok lázadnak. Viszont sokaknál ez már egy kialakult, évek alatt kifejlődött stílus, amit el kellene fogadni legalább annyira, hogy nem bámulják meg tátott szájjal az utcán és nem fotózzák mobillal.
gloria13

A képekért köszönet a [a]http://www.dare2wear.hu/hu/index.html[text]www.dare2wear.hu[/a]-nak.
nyomtat

Szerzők

-- Illés Emese --


További írások a rovatból

Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában
art&design

Under the Skin – Huminilowicz Vanda egyéni kiállítása a Keletben
art&design

Interjú Révész Emese művészettörténésszel

Más művészeti ágakról

Somorjai Réka: BOJZ című drámája a Szkéné Színházban
Láng Orsolya Ház, délután című könyvének bemutatójáról
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés