bezár
 

irodalom

2014. 12. 12.
Tradíciók és törések
Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai kötetbemutatójáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az Írók boltjában mutatták be Péntek Orsolya Az Andalúz lányai című regényét. A Kalligram kiadó vezetője, Mészáros Sándor beszélgetett a szerzővel.

A történet a magyarországi rendszerváltás éveinek zavaros, formátlan világában játszódik. A regény origójában álló tizenéves lányok ikertestvérek, akik különböző utakon próbálnak boldogulni az életben. Rajtuk keresztül budapesti családjukról is egyre több minden derül ki, a családtagok révén pedig a kilencvenes évek eleji magyar társadalomról is lenyomatot kapunk. Péntek Orsolya elárulta, hogy az ikerlányokat egy nő két arcaként, két megjelenéseként is lehet értelmezni, hiszen mind külsejükben, mind személyiségükben teljesen különbözőek: az egyik lány földi, elegáns, fekete, a másik pedig az égi, éteri, fehér princípium.

Mészáros Sándor elismerően beszélt arról, milyen szertágazóak a cselekmény szálai, és mennyi sejtetés, mögöttes tartalom fejthető föl a történet kibontása során: „minden írásban a mögöttiséget teszi elevenné az író, attól valódi, hogy lefordíthatatlan”.

Péntek Orsolya közönsége az Írók boltjában

A női írók megítélése és kortárs irodalomban való jelenléte is szóba került Az Andalúz lányai kapcsán. Mészáros Sándor viszont inkább letudta, mint lefutotta e köröket: „nem hiszem, hogy sok értelme van női irodalomról beszélni” – állította – majd kifejtette, hogy ő inkább a szövegkezelésben, a dolgok aprólékosabb leírásában, a másfajta ritmusban és érzékelésben látja az író nemének kifejeződését.

Péntek Orsolya is rövidre zárta a témát: „Igyekszem minél pontosabban leképezni a világot az írásaimban. De ebbe a diskurzusba nem akarok belemenni, nem hiszem, hogy női irodalmat csinálok. Csak annyiban, hogy nő vagyok, s egy nő nőként látja a világot, természetesen.”

Tíz évig íródott a regény, eredetileg egy lány baráti társaságról, akik a rendszerváltás körüli években, a kilencvenes évek elején élték kamaszkorukat, majd a társaságból két barátnő lett, akik legvégül ikertestvérekké „váltak”.

Három kötetesre tervezi regényét a szerző, a folytatás egyelőre fejben, ahogy ő fogalmazott, „képekben, filmekben” létezik: a második kötetben a másik lány szemszögéből akarja elmondani a történetet, majd a harmadik kötetben egy kívülálló perspektívájából is. Olyan világot, regényuniverzumot kíván írni, mely átjárható, s lehet „barangolni” a regények között.

Mészáros nagyon jelen idejű és életszerű prózának nevezte Az Andalúz lányait, mely nem a főszereplő(k) jellemfejlődésére épül, inkább a kész tényeket mutatja be, hogy miért, hogyan jutott el odáig a regényalak, nem vezeti le, a kihagyások és a nagy ugrások tágas teret adnak az olvasó fantáziájának.

Az Andalúz lányai

Fokozatosan, a következő két kötetben tárul majd föl a család teljes múltja. „Van benne nosztalgia is, de nem nyálas, a tradíciók nem folytatódnak, hanem törések vannak benne”.

Péntek a regény idősíkjára utalva kifejtette, hogy a Kádár-rendszer törés volt valóban, és az utána következő összeomlás, a vadkapitalizmus is, melyet ők tizenévesen éltek meg. Véleménye szerint a mai napig nem állt helyre a rend, nincsenek követhető formák. „A nagyszülők világa volt a biztos pont nekünk.” A szülők világát, a hetvenes, nyolcvanas éveket inkább a demoralizáltság és a szétesés jellemezte. Az utolsó érvényes, élhető minták szerinte a két világháború közti világban találhatóak.

Péntek Orsolya röviden, csupán „címszavakban” beszélt az írói munkásságát megelőző festői pályafutásáról, melyet félbehagyott magánéleti, egzisztenciális, és szakmai okokra hivatkozva. Miután e téren nem bocsátkozott részletekbe, Mészáros irodalmi mestereiről, példaképeiről kezdte faggatni. Péntek Orsolya nem nevezett meg senkit, aki mestere vagy mentora lenne a kortársak közül, vagy akinek stílusát konkrétan alapul vette volna regénye megírásához. Arról beszélt, kiknek a műveit szereti újra és újra kézbe venni: Nádas Péter, Németh Gábor, Kosztolányi és Hamvas a legkedvesebb írói.

Mint újságíró, azt sajnálja, hogy – Kosztolányiék korához képest – a tárcanovellákat lényegében kizárták az online sajtóból. Mészáros is problémának tarja ezt, mivel Móricz, Kosztolányi, Krúdy és kortársaik tárcanovellái emelték az újságok színvonalát, mellesleg az íróknak hírnevet adtak, sokan olvasták ezeket az írásokat. Az újságok politikával, belföldi hírekkel és sporttal vannak tele, kultúra, emberi témák alig akadnak.

Az izgalmas, külön vitaestet érdemlő témáról végül Az Andalúz lányaihoz kanyarodtak vissza a jövőbeli terveket firtatva: Péntek Orsolya tervei szerint egy-két éven belül várható a trilógiának tervezett kötet folytatása.

Fotó: Herbert Aniko

nyomtat

Szerzők

-- Csepcsányi Éva --


További írások a rovatból

Kötetlenül Pásztor Andreával
Szabó Márton István: Betonszféra, Scolar kiadó, Budapest, 2022.
Lapis József: Elég, Alföld Alapítvány – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022

Más művészeti ágakról

Interjú Szabó Tibor Benjáminnal
Andrei Kutsila Amikor a virágok nem hallgatnak című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon
Andrej Losak Szétrombolt kapcsolatok című filmje a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés