bezár
 

film

2016. 01. 20.
Ez itt Magyarország
Czető Bernát László: Veszettek. Athenaeum Kiadó. 2015. 231 oldal. 2990 Ft.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Goda Krisztina rendezése, a Veszettek Czető Bernát László regényén alapul, mely a film bemutatója idején jelent meg nyomtatásban is. Ha azt állítom, hogy a könyv most is jobb, mint a film, azzal keveset mondok, viszont a regényben ott rejlik a magyarázat a moziverzió rejtélyeire.  

Czető Bernát László kisregénye eredetileg Kakukk címen jelent meg az interneten, ebből lett a mozipremier idején a Veszettek című könyv. A film szokatlanul hű adaptáció. A regény és a film főhőse egyaránt két testvér, Máté és Joci, akik egy lepukkant és bűnözés sújtotta, Isten háta mögötti kisvárosban élnek. Bűvkörébe vonja őket az új rendőrkapitány, Ács János, aki polgárőrséget szervez a kallódó, priuszos helyi fiúkból, amit aztán félkatonai szervezetté, majd szélsőjobboldali párttá fejleszt.

Veszettek

Aligha kérdés, hogy a regény a honi szélsőjobb közelmúltbeli térnyeréséről szól: bemutatja, hogyan vezet a kiúttalanság, a nyomor és a magyar vidék leszakadása az ordas eszmék terjedéséhez. Karakterei hitelesek és árnyaltak, tetteik mögött látható a személyes, magánéleti motiváció. A regény pontosan és részletesen vázolja fel a szélsőjobboldali eszmék kialakulásának és működésének természetrajzát, még ha akaratlanul némileg le is egyszerűsíti azt. A rasszizmus azért nem csak ott képes felütni a fejét, ahol Ács János személyesen közbenjárt az ügyben.

13

Czető Bernát László szövege decens munka, de az már nehezebb kérdés, hogy miért készült belőle moziváltozat, mivel filmverzió általában kipróbált bestsellerekből készül. Míg viszont az ilyen sikerregényeken nehéz sokat javítani, és általában nem is sikerül, az adaptáció alkotóinak ezúttal nem kellett a könyv vérmes rajongóitól tartaniuk, bátran továbbgondolhatták azt. Ehhez képest pláne meglepő, hogy mennyire hű adaptációról van szó. Szinte forgatókönyvnek használták a kisregényt, mintha a merész témafelvetést akarnák megindokolni a szöveghez való hűséggel. A témaválasztás kétségtelenül érzékeny és aktuális volt: a Veszettek a kortárs magyar filmes trendbe is tökéletesen beleillik, mivel 2010 után a honi közönségfilmek realistábbak lettek. A korábbi nyugatias, kozmopolita, gyakran budapesti és filmes berkekben játszódó műfajfilmek után hirtelen megjelentek a vidékről szóló zsánermozik, amilyen még az Argo 2, a Délibáb és az Utóélet is. A film alkotói tehát találóan választottak alapanyagot, csak a megvalósítás érdemelt volna több munkát.

1231

Bármilyen jó és bátor szöveg is a Veszettek, forgatókönyvnek legfeljebb a stílusa alapján alkalmas, a tartalma okán nem. Hiába kisregény, sok karaktert mozgat, a szerző a kisváros szinte összes fontosabb szereplőjének belebújik a fejébe, ami egy film esetében széttartó, szappanoperás cselekményt eredményez. A regény utóéletének kifejezetten jót tehet a moziadaptáció, mivel a könyv jobb annál. A regény például egy tanítani valóan intenzív in medias res jelenettel kezdődik (a srácok balszerencsés kalamajkája és letartóztatása), a filmben viszont ezt a szcénát hosszú, unalmas és fölösleges expozíció előzi meg, ami után a könyvet nyitó feketén komikus szcéna már erős hangnemváltásként hat. A filmben – nyilván rövidítési célból – Ács végig a saját szakállára tevékenykedik, ami melodrámás gazfickóvá teszi, ezzel szemben a regényben küldött ember, aki csak idővel önállósítja magát. A film alkotóinak viszont stílszerűen pont a zárást sikerült továbbgondolni: ahogy a főhős katartikusan megérkezik Budapestre, az szokatlanul ütős unhappy end és rögrealista látlelet a magyar vidéki valóságról.

1415

Czető keveset markol, de azt jól megfogja, viszont a film alkotói azzal, hogy az íróval ellentétben cigányozás és zsidózás helyett virágnyelvet használtak, elemelték az aktuális valóságtól a történetet, az viszont nem alkalmas arra, hogy a szélsőjobb működésének leglényegét ragadja meg, legfeljebb egy kialakulási módját volt képes bemutatni a sok közül.

Helyszíni riportunka  forgatásról: Már forog a veszettek – Goda Krisztina új filmje

Kritikánk a filmről: Intézményes önbíráskodás

nyomtat

Szerzők

-- Csiger Ádám --


További írások a rovatból

Ugrin Julianna és Vizkelety Márton: A döntés
Anthony Fabian: Mrs. Harris Párizsba megy

Más művészeti ágakról

Bíró Bence drámájának ősbemutatója a Centrál Színházban
Erdélyi költők zenés irodalmi estje a Kis Présházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés