Jelen!

Kortárs ifjúsági novellák

 

Hányszor kellett végighallgatnunk az iskolai névsorolvasások közben felharsanó kiáltást: „Jelen!” Az osztály létszáma ezúttal tizenhét: csupa fiatal író, akik a mai kamaszok életéből villantanak fel jelentős, sorsfordító vagy épp banális pillanatokat – őszintén és humorral. A műfajteremtő válogatás hosszabb-rövidebb ifjúsági novelláiban jól megférnek egymás mellett végigbulizott éjszakák és másnapos hajnalok, családi szívások és gimis szívatások, magyar kivándorlók és helyi migránsok, online barátok és offolt szerelmek.

Válogatta: Dávid Ádám és Gaborják Ádám

160 oldal

2499 Ft

ISBN 978-963-415-325-2

A könyv megjelenését támogatta az NKA

14 éven felülieknek ajánlott

 

 

Könyvbemutató:

 

Jelen! – könyvbemutató, felolvasószínház & dedikálás kedvezményes könyvvásárral

 

Helyszín: Vallai Kert (RS9 Színház), Budapest, Rumbach Sebestyén u. 9.

Időpont: 2016. június 10., péntek, 17-19 óra

 

A Móra Könyvkiadó és a JAK kortárs ifjúsági novellagyűjteményének interaktív bemutatója.

 

A felolvasószínházzal egybekötött est három tematikus blokkban járja körül a kötet legfontosabb kérdéseit.

Színészek: Kőszegi Mária, Bárdi Gergő

Dramaturg: Dávid Ádám

Rendező: Gyevi-Bíró Eszter

A kötet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

A rendezvény ingyenes!

 

További infó:

http://www.mora.hu/konyv/jelen-kortars-ifjusagi-novellak

https://www.facebook.com/jelenantologia

 

Tartalom:

 

Előszó

 

Nagy Ildikó Noémi: Önkontroll

Dragomán György: Zsilett

Béres Tamás: Apám illata

Véssey Miklós: Nyakkendő

Krusovszky Dénes: A fi úk országa

Garaczi Zoltán: Ami megérthetetlen

Acsai Roland: Aki bújt

Bencsik Orsolya: Pornó

Falussy Móric: Állatmese

Magyar-Nagy Mariann: Szétcsúszva és összerakva

Kalapos Éva Veronika: Mátó

Sulyok Rozi: Persephoneia

Molnár T. Eszter: Present, perfect

Majoros Nóra: Megállók

Potozky László: Próbababa

Gáspár-Singer Anna: Strand

Mán-Várhegyi Réka: Viszlát, kamaszkor!

 

Idézetek:

 

„Elsőrangú nőstény, mondja Patrik hajnaltájt, útban az Inside felé.”

„Nem volt térerő.”

„A fürdőruhám csak egy bugyiból állt.”

„A Barçával meg a Reállal nem lehetsz, mert Messit meg Ronaldót csak én irányíthatom.”

„Az arcom tükrözi Vera arcát, ajkát, csillogó szemhéját.”

„Férfi vagyok, most váltam azzá, és nem korábban, a szeretkezéseink alkalmával, hanem ezekben a pillanatokban, ahogy magányosan és bután ácsorgok itt a nőgyógyászati osztály huzatos folyosóján.”

„Nézegetem a tükörképem, és érzem, hogy valami nem stimmel.”

 

Előszó

 

"Mit jelent számodra a jelen? Az iskolai névsorolvasást? Azt, ami itt és most történik veled? A kedvenc romkocsmádat? Vagy valami egészen mást?” Ezekkel a zavarba ejtő kérdésekkel szólítottuk meg a kötet szerzőinek többségét 2015 nyarán, amikor meghirdettük a Jelen! ifjúsági novellaíró pályázatot.

Hogy mi késztetett erre minket? Úgy láttuk, manapság külföldön egy re népszerűbb, hazánkban viszont még csak éppen bontogatja szárnyait a modern ifjúsági, illetve young adult irodalom. A bővülő választékban számos történet születik sárkányokról, űrhajókról, szerelmes vámpírokról és az elnyomás ellen küzdő kamaszokról, viszont a minket körülvevő világról annál kevesebb. Ráadásul a közösségi oldalak felgyorsult görgetése közben mintha a rövid, ám izgalmas prózai műfaj háttérbe szorulna. 

A Jelen! pályázat elsődleges célja tehát az volt, hogy tehetséges fiatal szerzők írjanak a kamaszok és fiatal felnőttek hét köznapjairól, problémáiról. Fontosnak tartottuk, hogy a többkötetes harmincasok mellett megszólalási lehetőséget kapjanak pályakezdő huszonévesek is, hiszen – ahogy Tóth Krisztina, a zsűri elnöke elmondta a pályázat díjátadóján – vannak agyonolvasott szerzők a műfajban, de fontos lenne új hangokat is felfedezni. A pályázat első három helyezettje (Nagy Ildikó Noémi, Molnár T. Eszter, Falussy Móric) mellett olyan szerzőket is beválogattunk a kötetbe, akikre továbbra is mindenképp érdemes figyelni (Acsai Roland, Béres Tamás, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Magyar-Nagy Mariann, Majoros Nóra, Sulyok Rozi, Véssey Miklós). Hogy az olvasók minél változatosabb képet kaphassanak a kortárs irodalomról, a pályázati kiírás szellemében megkerestünk további hat ismert szerzőt (Bencsik Orsolya, Dragomán György, Kalapos Éva Veronika, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Potozky László), hogy egy-egy korábban megjelent szövegük szintén bekerülhessen az antológiába. Így alakult ki a végleges névsor, és tizenhét rövid írás, tizenhét miniuniverzum került egymás mellé, amelyek között rengeteg az átjárás.

A végeredmény mintázata minket is meglepett. Szinte min den novellában előkerülnek próbára tett barátságok meg szövevényes szerelmi ügyek, iskolai szívások (és szívatások), a dögunalmas tanévnyitótól a kabátszaggató zsilettpengén át az igazságtalan kirúgásig. Olvashatunk hajnalig tartó táncos, drogozós bulikról, egy szelfi széthulló, hamis illúziójáról, vagy arról, amikor egyszerűen csúnyának érezzük magunkat. A legtöbb szerző zűrös családi viszonyokat is felvillant: például egy alkoholista apa véget nem érő monológjait, egy Londonba szakadt csonka család beilleszkedési nehézségeit és egy szülő elvesztésének küzdelmes gyászmunkáját.

A Jelen! novelláit tizennégy év felett minden korosztálynak bátran ajánljuk, mert friss hangon, őszintén és humorral szem besítenek hétköznapjaink boldog vagy éppen tragikus pillanataival. (Dávid Ádám és Gaborják Ádám)

 

Életrajzok:

 

Acsai Roland

(1975)

 

Radnóti-díjas és Zelk Zoltán-díjas író, költő, műfordító, drámaíró. Az Artisjus felügyelőbizottságának tagja. 1996 óta – már húsz éve?! – publikál. Hét saját könyv szerzője, és nyolcvan regény fordítója. Gyerekkorát Abonyban töltötte, és mindenféle állata volt, amit meg tudott fogni, vagy futotta rá a zsebpénze. A szobájában tücskök ciripeltek még télen is. Állatgyűjtését a szülei is támogatták (csak a nővére nem örült neki, aki egyszer felporszívózta a Jugoszláviából átcsempészett gekkóját). Elég volt annyit mondania, hogy „Rackajuhot szeretnék”, és már ott is volt a kertben a fekete kisbárány. Aztán a bárányt elcserélte az első táskaírógépére hatodikos korában. Azóta író. Legújabb könyvei a Jin és Jang és a Szívhajítók. Jelenleg regényt ír, és J. Kovács Judittal közös mesekönyvön dolgozik. Ha szeretnéd még jobban megismerni: 

www.acsairoland.hu

 

Bencsik Orsolya

(1985, Topolya, Szerbia)

 

Író, a Symposion folyóirat egyik szerkesztője az SZTE BTK filozófia-magyar szakán végzett, majd ugyanitt az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója volt. Kötetei: Kékítőt old az én vizében (Forum, 2009), Akció van! (JAK-Prae.hu-Forum, 2012), Több élet (Magvető-Forum, 2016). Fontosabb díjai, ösztöndíjai: Sinkó-díj (2009), Gion Nándor-ösztöndíj (2010), Szirmai-díj (2012), Sziveri-díj (2014), Móricz-ösztöndíj (2014), NKA Szépirodalmi Kollégium alkotói támogatása (2015), Örkény-ösztöndíj (2016).

 

Béres Tamás

 

1979-ben született Szentesen, jelenleg Nyíregyházán él.

Író, szociológus, a Nyíregyházán megjelenő Egyetemi Tükör szerkesztője, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle szerkesztőbizottsági tagja, A Vörös Postakocsi című folyóirat lapmenedzsere. A JAK, a SZIRT, az MSZT és a HERA tagja.

Önálló kötete Csücskök – esszék címmel 2008-ban jelent meg.

A Nyíregyházi Fiatalok Irodalmi Antológia (1999) és a Karácsony című művészeti antológia (2009) szerkesztője, szerzője. 2008 óta a Vidor Fesztivál Irodalmi Kávéház programsorozatának szervezője.

Írásai többek között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemlében, A Vörös Postakocsi című folyóiratban, az Agriában, a spanyolnatha.hu-n és a Litera.hu-n jelentek meg.

 

Dragomán György

 

1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett. Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt. Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a második regény, A fehér király, amely világszerte harmincnál is több nyelven megjelent. 

A Magvető Kiadónál megjelent művei: A fehér király (2005, 2014), Máglya (2014), A pusztítás könyve (2015), Oroszlánkórus (2015)

Díjai: Bródy-díj (2003), Soros-ösztöndíj (2003), Mozgó Világ-nívódíj (2003), Déry Tibor-jutalom (2005), Márai Sándor-díj (2006), Artisjus Irodalmi Díj (2006), József Attila-díj (2007), Márciusi Ifjak díj (2008), Litera-díj (2008), Román Kultúra-díj (2008), Mozgó Világ Nívódíj (2008)

Honlapja: http://dragomangyorgy.com

 

Falussy Móric

 

1981-ben született Miskolcon, jelenleg Budapesten él. Prózái a Zempléni Múzsa, A Vörös Postakocsi Online, KULTer.hu, és a Holmi folyóiratban jelentek meg.

 

Garaczi Zoltán

(Kecskemét, 1988)

 

Középiskolai tanulmányaimat a kecskeméti piarista gimnáziumban végeztem. Az érettségim mellé 2007-ben megkaptam a Sík Sándor díjat. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2015-ben szereztem történelem-magyar tanári diplomát. Az egyetemen rendszeres résztvevője voltam Szilasi László kreatív írás műhelyszemináriumának. Ennek hatására fordultam a líra helyett inkább a próza irányába. Az egyetemi éveket követően fél évre a kecskeméti Damjanich János Általános Iskola történelemtanára lettem. Végül visszatértem a szegedi campusra, hogy a Magyar Irodalmi Tanszék PhD-hallgatója legyek. Kutatási területem Tar Sándor prózai munkássága. Első nyomtatásban megjelent novellám a JAK és a Móra Kiadó közös pályázatából megszületett Jelen! című antológiában olvasható.

 

Gáspár-Singer Anna

 

1976-ban született Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen magyar-kommunikáció, a Berzsenyi Dániel Főiskolán (ma Nyugat-magyarországi Egyetem) olasz nyelv és kultúra szakon szerzett tanári diplomát. Később az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán hallgatott néhány szemesztert. Volt már újságíró, középiskolai tanár és sajtóreferens, jelenleg könyvtárban dolgozik. Rövidprózát és kritikákat ír, írásai különböző irodalmi és művészeti folyóiratokban jelennek meg nyomtatottan, illetve online. Gyerekkorában régész, később filmes szeretett volna lenni, de legalábbis filmesztéta, ha felidegesítik, beül egy moziba. Egy fia van, mindketten rajonganak a bábszínházért, a bábokért.

 

Kalapos Éva Veronika

 

1983-ban született Nyíregyházán. Amióta az eszét tudja, ír, és mára sikerült rávennie néhány gyanútlan embert, hogy el is olvassák a műveit, a jelenség hatását e pillanatban még vizsgálják. Ezidáig csak annyi biztos, hogy írt egy drámakötetet – Arccal a hóban címmel jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában –, valamint megalkotta a D.A.C. című ifjúsági regénysorozatot, ami a Manó Könyvek kiadónál látott napvilágot, és 2016 áprilisában jelent meg az ötödik része – mindezek maradandó károsodást egyelőre nem okoztak. Ennek fényében feltett szándéka, hogy folytatja tevékenységét íróként és publicistaként. Munkáját 2014-ben Móricz Zsigmond Ösztöndíjjal ismerték el.

 

Krusovszky Dénes

(Debrecen, 1982)

 

József Attila-díjas költő, író, kritikus. Eddig hét kötete jelent meg: négy verses, egy gyerekvers, egy novellás és egy esszé-kritika gyűjtemény. A legutóbbi egy verseskötet volt tavaly, Elégiazaj címmel, a Magvetőnél. A Versum online külföldi költészettel foglalkozó oldal főszerkesztője.

 

Majoros Nóra

 

Majoros Nórának hívnak, bár édesapám Apolkának vagy Dórának szeretett volna nevezni. 1979-ben születtem Győrben, karácsonykor. Születésnapi bulit nem tartok, de legalább mindenki megjegyzi.

Hamar túltettem magam azon, hogy kötéltáncos nem lehetek a tériszonyom miatt, úgyhogy inkább meséket írtam, rajzoltam és rajongtam a természetért. Utóbbi két szenvedélyemet egyesítettem, amikor gimnázium után a Kertészeti Egyetemre (ma Corvinus) jelentkeztem, és tájépítészetet tanultam – azon belül is kerttervezést és műemlékvédelmet.

Friss diplomával a zsebemben pár évre Pécsre költöztem. Kerteket terveztem, műemléki terek felújításában vettem részt, és elkezdtem a családi vállalkozásunkban is dolgozni: sátorszerkezetek építésével, műszaki ügyintézéssel és fordítással foglalkoztam. Ennek a munkának rengeteg, az életemet meghatározó élményt köszönhetek, például azt, hogy Egyiptom időközben a második hazámmá vált. A másik nagy kaland a színház világába vitt, ami után évekig színjátszó táborokat és előadásokat szerveztem gyerekeknek.

2010-ben megszületett a kisfiam, Milán.

Mindezek mellett az írás, amit gyerekkoromban kezdtem, végig társam maradt. A fantáziámban megelevenedő történeteket legszívesebben mese formájában írom le. Az első könyvemet 2012-ben a Móra Könyvkiadó adta ki, és rögtön tagja lettem az Író Cimborák alkotóműhelynek is. Innentől kezdve néhányan már írónak neveznek.

Majoros Nóra blogja- http://majorosnora.blogspot.hu/

 

Mán-Várhegyi Réka

 

Mán-Várhegyi Réka író, szerkesztő. Marosvásárhelyen született, Budapesten él. Eddig egy novelláskötete (Boldogtalanság az Auróra-telepen), egy ifjúsági regénye (A szupermenők) és több gyerekeknek szóló könyve és kiadványa jelent meg. Szerkesztőként dolgozik egy gyerekkönyvkiadónál (Babilon Kiadó).

 

Molnár T. Eszter

 

1976-ban születtem Budapesten. Gyerekkoromban gyűjtöttem a rágópapírokat (a Donald kacsásban képregény is volt), a kullancsokat (13 volt a rekordom egy délután), az intőket és egy ideig az autókról a márkajelzéseket is. Alapvetően nagyon rendes kislány voltam, szoktam is magammal példálózni a saját gyerekeimnek.

Eleinte bohócnak készültem, aztán tanárnak, gitárművésznek, énekesnek, színésznek és festőnek. Végül biológus lettem, és immunológiára szakosodtam.

Prózákat és verseket írok, 2014 óta publikálok. 2016-ban jelent meg az első regényem Stand-up, Egy majdnem normális család címmel a Tilos az Á Könyvek gondozásában.

Lassan tíz éve Németországban élek a férjemmel, három gyerekemmel és a tengerimalacaimmal.

 

Nagy Ildikó Noémi

 

Eredetileg zenésznek készültem, és nem sokat tudtam a kortárs irodalomról. Kanadában születtem, Amerikában nőttem fel emigráns szülők gyermekeként, de Magyarországon szerettem volna élni. Sokat költöztünk, nehezen barátkoztam, és miközben készültem a zenei pályára, írogattam, naplókat, kitalált történeteket. Érettségi után szüleimet, Amerikát hátrahagyva Budapestre költöztem, zeneművészeti főiskolára jártam, ekkor kerültem intenzív kapcsolatba a magyar nyelvvel és a kortárs magyar irodalommal is. Sokan segítettek az évek alatt, könyveket adtak a kezembe, kijavították az írásaimat, tanácsokkal láttak el. Nem lettem zenész, és néhány éve magyar nyelvű kötetem jelent meg, ami még ma is hihetetlen számomra. Zene, irodalom, Budapest, szerelem, egész életemben erről álmodtam.

 

Potozky László

 

1988-ban született Csíkszeredában, jelenleg Budapesten él. Legutóbbi kötete az Éles című regény, ami a tavalyi Könyvhétre jelent meg. Mostanság ismét egy regényen dolgozik.

 

Sulyok Rozi

(Budapest, 1993)

 

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban végeztem 2011-ben, majd az ELTE filozófia szakára jártam. 2015-ben megjelent egy esszém Az emlékezés kertje címmel a Bevésett nevek című kettős kötetben. Jelenleg a szakdolgozatomat írom, a Károli pszichológia szakára járok és fiókírok.

 

Véssey Miklós

 

Testnevelést tanít egy gimnáziumban, tehát nemigen nevezhető bölcsésznek, szabadideje nagy részében mégis szépirodalmi szövegeket ír, mert szerinte nincsen nagyobb flash a világon, mint a költészet. Nyert néhány pályázatot, számos folyóirat közölte verseit és novelláit. Szövegeiben tömörségre törekszik, a mondanivalót próbálja szituációkra és jelképekre bízni. Kegyetlenül lemészárolt mondatai olykor zombikként támadnak fel, és nem hagyják aludni. Ilyenkor a szobájába menekül, és ír.

 

Körinterjú

 

ACSAI ROLAND

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

Egy ötletből született, ami nem volt más, mint hogy az idő sokkal nagyobb elválasztóerő, mint a távolság, és a Mentőexpedíció című filmre/regényre is utal, ezzel az írásommal a modernkori elmagányosodást, és az ezzel járó közömbösséget szerettem volna érzékeltetni, szerencsére a főhősöm megszabadul ettől, de ehhez szüksége volt egy olyan sci-fibe, vagy fantasyba illő élményre, amitől gyökeresen megváltozik az élethez való hozzáállása… 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Talán az, amikor BMX-banditaként ismerkedés céljából befaroltam egy lány elé, akiről azt hittem, egyedül ül a padon egy parkban, de kiderült, hogy a fiújával volt, akit nem láttam, mert eltakarta egy bokor, és valami hülyeséget makognom kellett, hogy minek álltam meg előttük vadidegenként. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Mint a többi művészetben. A fantázia finomságát és szárnyalását. Hogy elmondhatok egy történetet, ami kiemeli az olvasót a valóságból egy olyan világba, amit én teremtek meg. 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Hosszú évekig nagy kedvencem volt a Kilenc történet J.D. Salingertől. De Hemingway novelláit is szerettem. Mostanában pedig határozottan Neil Gaiman a kedvenc novellaíróm. 

Min dolgozol jelenleg? 

Most jelent meg a Könyvfesztiválra a Jin és Jang című lírai fantasym, amit júniusi Könyvhétre a Szívhajítók című kisregény követ. De le van adva egy verseskötet kéziratom is, Szellemkócsagok címmel. Jelenleg egy regényen dolgozom, amit valószínűleg néhány hónap múlva befejezek, Felhőnjárók a címe. A regény után meseírás következik, továbbírjuk Kerekítő manó kalandjait J. Kovács Judittal.

 

BENCSIK ORSOLYA

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

Az én-elbeszélő, aki nem mellékesen, nő, a párválasztás nehézségeiről és az elmúlás lassúságáról mesél, több generáció történetét egymásba fűzve, palacsinta-recepttel.

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed!

Egy csomót gondolkodtam ezen, de semmi nem jut az eszembe. Úgy látszik, a felejtés jól működik nálam.

Mit szeretsz a novellaírásban?

A világteremtést, a szabadságot, a kívülre kerülést. És azt, h ezt pár óra alatt úgy tehetem meg, h a végén kész, befejezett prózát kapok.

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Kamaszként Bukowski Egy vén kujon jegyzeteit szerettem nagyon, egyetemistaként meg Carver köteteit. És őket egészíteném most ki Danilo Kiš Borisz Davidovics síremlékével és a Szvoren Edina-elbeszélésekkel.

Min dolgozol jelenleg?

A Könyvhétre jelenik meg a kis va(j)dmagyar regényem Több élet címmel a Magvető és az újvidéki Forum közös kiadványaként. Mióta befejeztem, vagy fél éve semmi nem írtam. De a nyáron drámát fogok majd az Örkény-ösztöndíj keretén belül, ez a kis va(j)dmagyarom dramatizált változata lesz.

 

BÉRES TAMÁS

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

Az apám illata című novellában egy középiskolás fiú egy személyes tragédiába forduló iskolai napját írom le (az utolsó cseppet a pohárban…).

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed!

Egy nyári táborban úgy döntöttünk a barátokkal, hogy az éjszaka közepén, „az vagány, aki velünk tart alapon” kilógunk a szobából, majd kilógtunk a táborból, végül elindultunk a nem túl közeli városba, hogy bulizzunk, de miután lámpa nélkül egy órát meneteltünk a korom sötétben és még mindig messze voltunk, úgy döntöttünk, hogy stoppolunk. Az első kocsi, ami megállt nekünk egy rendőrautó volt. Nem volt nálunk igazolvány sem. Félve meséltük el, a villogó kék lámpa fényénél, hogy mi „csak” bulizni szaladtunk ki a táborból… Remegve, némán, pislogva ültünk hárman a rendőrautó hátsó ülésén, míg „visszataxiztak” bennünket. Felkelt az egész tábor, a tanárok, akik először nem is értették, hogy mi történt; majd idegesen, de igazolták, hogy valóban ide valók vagyunk… Nagyon égő volt…visszakullogni a szobába, buli, pia, kaland meg vagányság nélkül…

Mit szeretsz a novellaírásban?

Játék és kihívás a megszülető és előttem is fokozatosan kibontakozó rövid történet megírása. Szeretem aprólékosan felépíteni a mondandót, kikockázni az egyes részleteket. Érdekes játszani az idővel, új formákat keresni, vagy a szereplő bőrébe bújni, esetleg elrejteni egy-egy titkot a sorok között, vagy kikacsintani az olvasóra.

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Nagyon szeretem Örkény István Egyperces novellák című kötetét. Számtalanszor elolvastam már, de csak úgy belelapozni is külön átlényegülés… Örökérvényű (Örkényérvényű).

Min dolgozol jelenleg?

Egy novellásköteten, ami Magyarországon élő külföldi családokról szól. Illetve párhuzamosan egy „titokzatos” gyermekvers köteten és egy „kalandos” mesekönyvön.

 

FALUSSY MÓRIC

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

Iksz rosszul szereti önmagát, ezért ipszilont se tudja szeretni (és fordítva) – marad néhány technikai jellegű kérdés, hogy akkor hogyan lehet jól, és mi az, hogy szeretni, de erről a novella nem mond semmi okosságot.

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed!

Nem ez a legkínosabb, de tágabb kontextusa miatt is benne van a kamaszkori top 10-ben. 97-ben nagyon szerelmes voltam egy lányba, ő viszont nem volt szerelmes belém, de azért valami kamu indokkal megléptem otthonról, és leutaztam hozzá a Balatonra. Vettem egy doboz cigit, sokat sétáltam, addig szomorkodtam, amíg írtam egy verset a mólón, megint sétálgattam, vettem egy szál rózsát, kicsit még tököltem, de már eléggé fáztam, végül átmásztam a kerítésen, és beleúsztattam a cuccost az úszómedencéjükbe. Lementem a partra, elszívtam az utolsó cigim, megfürödtem a Balatonban, és hajnalban, az első vonattal hazautaztam. Furcsa, de akkor kicsit se éreztem giccsesnek a helyzetet, eltúlzottnak az akciót, és hülyének magamat, sőt, valahogy rendben lévőnek találtam.

Mit szeretsz a novellaírásban?

Amikor működőképes szöveg jön létre, mindig rácsodálkozom, hogy mennyivel többet tud, mint amennyit én tudok. Ez jó mindig.

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Pl.: Tadeusz Borowski: Kővilág.

Min dolgozol jelenleg?

Olyasmin, amit korábban elfektettem.

 

GARACZI ZOLTÁN

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

Ha anyád jó bőr, arra idővel valaki fel fog figyelni. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Eszem ágában sincs. A gimnáziumi osztálykirándulásokat takarja a feledés homálya. Így jobb mindenkinek. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Semmit, szerintem írni nagyon nehéz. Kicsit se élvezem, csak a végét, ha már úgy érzem, kész a szöveg. És akkor lehet még molyolni a mondatokon. Az a része jó. 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Krusovszky Dénes: A fiúk országa. 

Min dolgozol jelenleg? 

Próbálkozom egy nagyobb szöveggel. Hogy a végén elbeszélés, kisregény, vagy egy újabb törölt Word-fájl lesz, azt még nem lehet tudni.

 

GÁSPÁR-SINGER ANNA

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

A szöveg egy lány nudista strandon töltött napját, az ott átélt kellemetlen élményeit meséli el. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Az egész kamaszkorom kínosabbnál kínosabb sztorik sorából állt, íme az egyik ezek közül: tizenévesen egy olyan társasághoz tartoztam, ami finoman szólva eléggé sznob kör volt. Rengeteget olvastunk, Cseh Tamást hallgattunk és fura ruhákban jártunk, sikk volt mindenekelőtt a varrott gojzer cipő, amit a Podmaniczky utcai ócskás néninél vettem, meg a vulkánfiber bőrönd, a kalap. Suliba is ezekben a bájosan ódon cuccokban jártam, egészen addig a napig, amíg a metróaluljáróban egy idegen nő meg nem szólított azzal, hogy szeretne feltenni néhány kérdést, mivel épp a középkorúak tévénézési szokásairól készít felmérést. Szerintem tutira nem hitte el, amit zavaromban dadogtam neki, hogy „de hát én még csak tizenhat éves vagyok”. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

A meglepetést. Ahogy a szövegben benne rejlő lehetőségek szép lassan kibomlanak (vagy nem, nyilván ez is benne van a pakliban). 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Több is van, a külföldiek közül például Capote novellái, amelyek nálunk az Álom luxuskivitelben című kötetben jelentek meg. És Örkény egypercesei. Ha kortárs és magyar, akkor a Vonalkód Tóth Krisztinától. 

Min dolgozol jelenleg? 

Egy novellásköteten, de szeretnék majd regényt is írni. Az sem kizárt, hogy lesz kamasz szereplője.

 

KALAPOS ÉVA VERONIKA

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

A legárvább kisfiúról szól a világon, aki minden lehetséges helyzetből igyekszik összekaparni magának a szeretetet.

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed!

Egyszer szerelmes levelet írtam egy fiúnak, be is dobtam a postaládájába, de csak a monogramomat írtam alá, ami megegyezett a legjobb barátnőmével. A fiú később kérdőre vont, én meg annyira zavarban voltam, hogy mindent letagadtam, persze a barátnőm se vállalta a dolgot, így a fiú hetekig azon kattogott, kitől kaphatta a levelet. Nagyon ciki volt.

Mit szeretsz a novellaírásban?

Ugyanazt, amit nem: hogy kevés szóval kell mindent elmondani, tömören, velősen, feszülten. Azt hiszem, a regényforma a maga szövevényeivel mindig közelebb fog állni hozzám, de novellát is kell tudni írni, ha valaki igazán ismerni akarja a szakmát.

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Szeretem Háy János Házasságon innen és túlját, és nemrég olvastam Janne Tellertől a Mindent, az is tetszett.

Min dolgozol jelenleg?

A D.A.C. utolsó részét készítem elő, gyűjtöm az intuíciókat, helyzeteket, ötleteket, a könyv 2016 őszén lát majd napvilágot. Dolgozom azzal a novellaciklussal is, aminek a Mátó is a része, nehéz munka, nem lesz meg két perc alatt, de ezt is tanulom, hogyan kell összeküszködni valamit, atomonként hordani össze, mivel én általában könnyen írok. Most nem, de nem bánom.

 

KRUSOVSZKY DÉNES

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

A harmincas évei elején járó elbeszélő felidézi kamaszkora egy meghatározó epizódját, emlékei sorjáznak szerelemről, bulizásról, barátokról, egy figyelmetlenségről és annak következményeiről, abortuszról, magányról és hosszú, borongós alföldi buszutakról. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Annyi mindent kínosnak éreztem akkor, hogy nehéz választanom. Ráadásul azóta úgy tűnik, csak egyre kínosabb minden, és a kamaszkor nem is volt vállalhatatlan időszak. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Hogy egy-egy apró részletre épül az egész, epizódokból lehet egésznek ható történetet építeni, és nem kell semmit túlmagyarázni. A novella egyszerre lehet teljes, lekerekített és mégis titokzatos valami. 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Mondhatok hármat? Raymond Carver: Katedrális, Wells Tower: Elpusztítva, felperzselve, Roberto Bolaño: Last Evenings on Earth (ez sajnos nincs meg – még – magyarul). 

Min dolgozol jelenleg? 

Most a fő munka egy regény, hamarosan meg is jelennek belőle az első részletek. És persze mellette verseken, mint mindig.

 

MAGYAR-NAGY MARIANN

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

Egy átlagos reggeli elindulás otthonról, ami nem megy olyan könnyen, mint gondolnánk. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Kedves ismerősök össze akartak hozni a gazdag gumi-lábtörlőgyáros fiával, mert szerintük a gumi lábtörlőben volt a jövő. Ilyesmire ugyanis mindig szükség van. Ma is emlékszem a némán eltöltött kényszer-bowlingozásra egymás mellett. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Azt, hogy a fordulóponthoz vezető út az én képzeletem szerint kanyarog, és mivel a novella rövid, ezért hőseim viszonylag kevés szenvedéssel érnek el a többnyire pozitív végkifejletig. 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Roald Dahl összes meghökkentő meséje 1-2. 

Min dolgozol jelenleg? 

Egy teljesen egyszerű, női passiótörténeten és egy mesekönyvön.

 

MAJOROS NÓRA

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

Egy fiatal lány és öreg rokona találkozásáról szól, akik régi történeteken keresztül találják meg a hidat egymáshoz. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Talán először vagy másodszor jött meg életemben a menzeszem. Külön haditervet dolgoztam ki a fejemben, hogy amikor WC-re megyek, hogyan rejtsem el a cserebetétet a zsebembe, nehogy bárki észrevegye. Egyszer kicsúszott a zsebemből a folyosón. Csak azt vettem észre, hogy a fiúk sikítva röhögnek, és fociznak valami lapos, rózsaszín tárggyal. Ez nem is a kamaszkorom, hanem egész életem legkínosabb élménye. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Idegen földrész, amit még fel kell fedezni. Nagyon izgat. 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Szőcs Henriette: Ősképcsarnok. 

Min dolgozol jelenleg? 

Egy régészeti kiállítás megvalósításán.

 

MÁN-VÁRHEGYI RÉKA

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

Egy életunt ikerpár tagjai különös ismertetőjegyre vágynak.

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed!

Egyszer beestem egy szökőkútba. Ruhában voltam, október volt, a térdig érő vízben teljesen elmerültem, és az egész iskola ott állt a szökőkút körül.

Mit szeretsz a novellaírásban?

A novella tragikus műfaj, túl rövid ahhoz, hogy bármi jó történjen benne. Én legalábbis egy ilyen dramaturgiai kényszert érzékelek, ami aztán mégis beindítja a fantáziámat.

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Ami a novellákat illeti, kevésbé kötetekhez kötődöm, inkább önálló szövegekhez. De ha azt nézzük, hogy milyen novellák működnek kifejezetten jól kötetként, Wells Tower Elpusztítva, felperzselve című könyve jut most éppen az eszembe.

Min dolgozol jelenleg?

Egy regényen.

 

MOLNÁR T. ESZTER

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

A Present, perfectben egy pár hónapja Londonban élő kamaszlányt kísérek végig egy húzós napon. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Balatonakarattyán strandoltunk a legjobb barátnőmmel és egy csomó környékbeli gyerekkel. Gumicsónakokkal meg szörfdeszkákkal bementünk jó mélyre. Gyerekkoromtól úsztam, soha nem féltem a víztől, beugráltam, élveztem az egészet. Aztán egyszer kicsit messzebbre kerültem a többiektől, és teljesen bepánikoltam. Nem tudom miért, elfelejtettem, mit kell csinálni a vízben, kapálózni kezdtem, elmerültem. Az egyik srác észrevette, hogy baj van, odaúszott, és kihúzott az egyik deszkához. Még most is kiráz a hideg, ha eszembe jut, mennyire szégyelltem magam utána. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Élvezem a feszes keret adta dramaturgiai kihívást, a sűrített mondatokat, a jellemábrázolás sajátos intenzitását. 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Most éppen a Verhovina madarai Bodor Ádámtól, de Hazai Attila posztumusz kötetét, A maximalistát is nagyon szeretem. 

Min dolgozol jelenleg? 

A Stand-up című ifjúsági regényem második kötetén.

 

NAGY ILDIKÓ NOÉMI

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

Az ész a fontos, nem a haj.

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed!

Évzáró koncert a gimiben, a suli legtehetségesebb hegedűsével játszom szólót az egész iskola előtt. Naponta sok órányi próbával készülünk. Mire eljön a nap, talán bele is szeretek kicsit a srácba. A koncert végén a tapsnál, önkéntelenül meg akarom fogni a kezét, de mellé nyúlok. Az egész közönség, az összes barátnőm látja, és napokig ezzel piszkálnak. Aztán a zenekarral is megnézzük együtt a koncertvideót, és tisztán látszik, ahogy megpróbálom elkapni a srác kezét. Utána odajön hozzám, és azt mondja, hogy a próbákon egész jól ment, de a koncerten mindent elszúrtam.

Mit szeretsz a novellaírásban?

Hogy kezelhető terjedelemben, de nagyon pontosan és érzékletesen kell elmondanom, amit akarok.

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Miranda July: No One Belongs Here More than You.

Min dolgozol jelenleg?

Egy regényen, a munkacíme: Hullámzó horizont. Emigrációs történetek, identitáskeresés New Yorkban és Budapesten.

 

POTOZKY LÁSZLÓ

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

Egyetemista kislány esete a perverz bácsival a vonaton. Vagy nem. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Azért kínos, hogy ne kelljen elmesélni. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Lapszéltől lapszélig érnek a sorok. 

Melyik a kedvenc novellásköteted? 

Tar Sándor: Lassú teher.

Min dolgozol jelenleg? 

Egy regényen.

 

SULYOK ROZI

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat?

Két testvér talán végső kudarca a beilleszkedés és a felnőtté válás útján.

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed!

Kezdő franciatudásommal kimentem Párizsba apukám egy barátjához lakni. Egy barátom francia ismerőse felajánlotta, hogy jelképes összegért franciára tanít, míg kint vagyok. Mikor először találkoztunk a fickóval, beszélgettünk kicsit, és valahányszor szóba került az élettársa, mindig úgy hivatkozott rá, hogy „mon ami” a mon szót (mon = hímnemű birtokos névmás) mindig erősen megnyomta. Én gondoltam, hogy jó, nyilván meleg és érdekli, van-e bajom ezzel. Hozott egy ismerkedős kérdéssort is. Arra a kérdésre, hogy „mit szeret nagyon” mondta, hogy a musicaleket és arra, hogy „mi a legnagyobb álma” mondta, hogy az, hogy gyereke legyen. Minden egybevágott, így nagyvilági hölgyként érdeklődtem, hogy ez Franciaországban lehetséges-e már? Ő kicsit zavarba jött ezt meg, hogy értem? Magyaráztam, hogy hát örökbe fogadni lehetséges-e? Erre mondta nekem még inkább zavartan, hogy de hát vannak más módok is. Erre én hevesen kezdtem keresni az emlékezetemben a mesterséges megtermékenyítés kifejezés után. Szerencsére, ekkor először a beszélgetés során ezt mondta: „ma copine” (ma = nőnemű birtokos névmás) . Miközben én fuldokoltam a nevetéstől, ő mondta, hogy ez az egész az ő hibája, és igyekezett elmagyarázni, hogy ha egy főnév magánhangzóval kezdődik hiába nőnemű, attól még a birtokos névmásnak a hímnemű formáját kell használni. Így visszagondolva még kínosabbnak tartom, hogy amikor már szinte felnőttnek képzeltem magam, ennyire benne volt a gondolkodásomban egy ilyen béna sztereotípia

Mit szeretsz a novellaírásban?

Azt gondolom, hogy a műfajából fakadó rövidség miatt sokkal nagyobb súlya van egyetlen szónak is. Persze rengeteg regény van, ami ilyen szempontból hasonló, azonban egy novellában sokkal kisebb a tér, ott tényleg nem lehet hagyni, hogy akár egyetlen szó is kicsússzon a kezünkből.

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Nincsen igazán kedvencem, nagyon szeretem Borges A titkos csoda című novellás kötetét, Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetét, Bán Zsófia Amikor még csak az állatok éltek című könyvét is és még sorolhatnám.

Min dolgozol jelenleg?

Leginkább egy regényen, közben régebbi novelláimat csiszolgatom és meséket írok.

 

VÉSSEY MIKLÓS

 

Hogyan foglalnád össze egy mondatban a novelládat? 

Egy tizenéves srác próbálja kibontani a nyakára csomózott kötelet. 

Kérlek, meséld el a legkínosabb kamaszkori élményed! 

Azzal próbáltam felvágni egy csajnál, hogy márpedig én le tudom tüdőzni a cigit. Életemben akkor gyújtottam rá először. Szívtam egy slukkot, és amikor láttam, hogy az egész asztaltársaság feszülten figyel, lenyeltem a füstöt. Nem letüdőztem, lenyeltem. Mozgott az ádámcsutkám, még hangja is volt. Próbáltam együtt nevetni a többiekkel, de nem nagyon ment. 

Mit szeretsz a novellaírásban? 

Hogy empatikus lehetek. Ha jól akarok írni, teljesen azonosulnom kell a szereplővel, aki legtöbbször nem én vagyok. A prózaírás számomra szorosan összefügg az empátiával. 

Melyik a kedvenc novellásköteted?

Szvoren Edina: Pertu. 

Min dolgozol jelenleg? 

Mint a legtöbb huszonévesnek, akit érdekel az írás, nekem is van egy regényötletem. Küzdök a világépítés nehézségeivel, és van jó pár csiszolgatásra váró versem is.