bezár
 

színház

2017. 02. 17.
Köztársaság, vagyis jóváhagyott egyeduralom
Szálinger-darab újra a Trafóban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Köztársaság. Ez a cím már eleve sokat mond, hiszen a színház arról beszél, ami problémás, ami fájó, ami zavaros, ami aktuális. És ma Magyarországon ennek a szónak a jelentése, és a hozzá fűződő viszonyunk igencsak problémás. Mert a köztársaság nemcsak a hazánk nevéből kopik ki újra és újra, hanem az érzésekből, a hangulatból, a hozzáállásból, a toleranciából. A köztársaság, a demokrácia ma a nem szabad szabadság. 

Szálinger Balázs drámája a fiatal Julius Caesarról szól, akit kalózok ejtenek fogságba. A nagyképű, tolakodó, okoskodó, beképzelt rabnak hamar híre megy, és Caesar magabiztossága, kiállása, szónoki képessége és kegyetlensége végül kifordítja a helyzetet; fogolyból főnökké növi ki magát. A kalózoknál töltött idő alatt Caesar sokat tanul tőlük, legfőképpen persze Hariszteásztól, a kapitánytól. A demokráciáról és a köztársaságról. Ahol az egyenlőtlenség alapállapot. Egyenlő feltételek mellett sem nyújtanak egyenlő teljesítményt az emberek. A politikai, morális egyenlőtlenség közmegegyezésen alapul. A demokráciában az inkompetensek leszavazhatják a kompetenseket. Az embereket egyenlőkként kezelni hazugság, így lehetséges, hogy mégis megmarad a hierarchia, hogy Hariszteász a főnök, a leggazdagabb, aki mindenkinek parancsol. És aki szerint mindenkinek azt a munkát kell végeznie, amiben ő a legjobb. Ennek kapcsán veti fel a fiatal Caesar, hogy mi van akkor, ha minden hatalmi ág gyakorlásában ő a legjobb.

Szkéné színház

Gyanú vagy bizalom kell a megértéshez? A sziget olyan emberek gyűjtőhelyeként működik, akiknek viselkedése eltér az átlagostól és az elvárt normáktól. Mivel a sziget lakói és a társadalomban betöltött szerepe által határozódik meg, éles képet tud adni a társadalomról a történetükön keresztül, ami egy vérengzésbe torkolló, bizarr Rómeó és Júlia-történet. Sophia, Hariszteász lánya a szakácsba, Miróba szerelmes. Márpedig nemes vérét és kegyeit apja a megfelelő üzletfélnek tartogatja, így nem tudhatja meg, hogy lánya a szakáccsal összejár. Természetesen a dada biztosítja ezeket az alkalmakat, falaz nekik, azzal az apró feltétellel, hogy a fiú vele is szexeljen, merthogy ő is ember, ő is nő, ha idős is, vannak vágyai, vagy inkább emlékei a vágyról. A dada végül leleplezi őket Hariszteász első embere, Arianész előtt, és hogy mindez ne jusson Hariszteász fülébe, Arianész háborúba, vagyis a halálba küldi a szakácsot. A dada titkolódzása miatt Sophia azt hiszi, Miró megcsalta őt Déleával, a kurvával, így nemcsak a félholtan hazahozott szakácsfiú halálát kívánja, Déleát a saját kezével öli meg. Mindeközben nyomon követhetjük, hogyan keríti hatalmába Caesar a kalózokat, és hogyan alapozza meg a történelemkönyvekből jól ismert jövőjét. Vagyis azt követhetjük nyomon, hogyan készíti elő a köztársaság a diktatúrát.

Gyáni Gábor is hangsúlyozza, hogy a múlt elsősorban a különbségek megjelenítésének az eszköze. Abból lesz múlt, hogy a jelen vágyat érez a valamikori élet felidézésére. Vállalva annak a belátásnak a kockázatát, hogy nem feltétlenül fedezhető fel haladás, javulás, egyáltalán változás. A teljes dráma 2012-ben jelent meg kötetként a Magvető kiadó gondozásában, ami a kritikusok boxzsákjává vált, nem alaptalanul. A megvalósítás sem sikerült teljesen egységesre, például az olyan utalások a jelenünkre, mint a mobiltelefon és az atombomba nehezen indokolható, illetve a szöveg költői szabadsága és a történet (az előadás) konkrétsága ritkán talál közös hangot egymással. Horváth Illés rendezése nem elég markáns ahhoz, hogy a szöveg előnyeit aláhúzva egy végig jól működő, egységes, izgalmas előadást hozzon létre. A szükségszerű húzás, a versek és a túlságosan kiálló ágak lemetszése láthatóan jót tett a szövegnek. Mégis, Caesar olyan nagy karakter, hogy a kalózok közül senki, még a főnök sem érhet fel hozzá. Ez az előadás szempontjából is problémássá válik, hiszen így valódi konfliktus nem tud létrejönni, ami nélkül két felvonást megtölteni elég nehéz.

A vezetők hatalmának a határait a polgárok tettrekészségének minősége határozza meg. Jellem nélkül azonban igazi tetteket sem várhatunk. Szerencsére azért Takács Géza alakítása jó ritmusban adagolja a tenyérbe mászó, felelőtlenül csapongó politikus, és a jövőjét sejtő kegyetlen hadvezér kettősségét. Hariesztász bizonytalan, ebből adódóan meghunyászkodó alkat, aki, hogy ezt kompenzálja (illetve ha fél vagy dühös), kiabál. Mindezt maradéktalanul közvetíti Gáspár Tibor játéka, de a karakter hiányából adódóan a színészi játék teljessége sem lehetséges.

Az előadás sok-sok rövid, pixelszerű, mindig ugyanúgy élesen elválasztott jelenetekből áll (fény le és zene, ezalatt pakolás és beállás, aztán eljátsszák a jelenetet, és ez ismétlődik végig), így valójában azoknak a szereplőknek is nehéz valamiféle ívet kialakítani, akikben potenciálisan benne van az összetettség. Ilyen lenne a dadus, akinek küzdelme a környezetével, saját magával, elmúlásával és lelkiismeretével izgalmas megoldásokat rejtene magában, de Nagy Mari játéka az előadás töredezettsége miatt nem tud eléggé fizikálissá válni, így érzelmeinek amplitúdóját kénytelen ő is inkább a hangjával (hangerejével) pótolni.

A történet egy négy részből álló térben zajlik, amit az előadás elején a színészek maguk építenek fel, hordókból, raklapokból és kannákból. A szexuális kalandok helyszínévé váló szoba egy matrac, a főnök szobája és tárgyalója egy asztal. Ezenkívül egy elkülönített, a nézők közé raklapokból épített magaslat a börtöncella, majd a felemelkedő Caesar jelképes trónja az előadás végén, illetve leghátul egy ponyvával elzárt rész van, ami leginkább arra szolgál, hogy az elöl beszélőkhöz érkező harmadik személynek a közeledtét hallani lehessen, de ne legyen rögtön látható.

Mindenképpen le kell szögezni, hogy Szálinger szövege nagyon fontos, aktuális és húsbavágó problémákról beszél, ez nem is kérdés. Sőt, a választott történet is nagyon jó találat. A végeredmény kevésbé működőképes, mégis, nem azért, hogy jó szájíz maradjon bennem, muszáj hangsúlyozni a próbálkozás fontosságát. Körbenézve, hogy mások máshol hogyan beszélnek, és hogyan nem beszélnek égető kérdésekről, mégiscsak láthatóvá válik, hogy ez a trafóbeli előadás más, mint a többi. Mer más lenni, mer próbálkozni. Azt gondolom, izgalmas próbálkozások még kevésbé sikeres előadásokkal is többre visznek, mint a jól bevált sablonos mutogatás, ami nem képes túllépni „a másik oldal” szidásán.

 

Szálinger Balázs: Köztársaság

 

Hariszteász: GÁSPÁR Tibor
Gaius : TAKÁCS Géza
Arianész : PÁL András
Dadus: NAGY Mari
Miró: ÁGOSTON Péter
Marcus: GÉMES Antos
Sophia: HORGAS Ráhel
Cirrus: MÉSZÁROS András
Délea: LOVAS Emília

Tér: CSEH Renátó
Jelmez: GÁLVÖLGYI Anett,  MIOVÁC Márton
Smink, maszk: IPACS Szilvi
Fény: KEHI Richárd
Hang: KEREKES András
A rendező munkatársa: KARDOS Tünde
Külön köszönet: CZIEGLER Balázs
Dramaturg: SEDIÁNSZKY Nóra
Produkciós vezető: KRÉKITS Péter

Rendező: HORVÁTH Illés

 

Budapesti bemutató:

Trafó

2017 február 13.

Fotó: Csányi Krisztina

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Németh Gábor Dávid --


További írások a rovatból

színház

Szív-e vért egy gumidenevér, avagy kalickákba zárt szülők Szív-e vért egy gumidenevér, avagy kalickákba zárt szülők
Tóth Krisztina Denevér című drámája Dicső Dániel rendezésében
színház

Kísérletek társadalmi célú színházra Kísérletek társadalmi célú színházra
Farkas Atillával, a Horizont Alkotócsoport egyik alapítójával beszélgettünk
színház

Nehéz idők, nehéz emberek Nehéz idők, nehéz emberek
Andrew Bovell: Ha elállt az eső, Guelmino Sándor rendezésében
színház

Drámapedagógia tabutémák körül Drámapedagógia tabutémák körül
Az Orlai Produkciós Iroda közösségi színházi játéka

Más művészeti ágakról

irodalom

Jól rontani Jól rontani
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap
Tallér Edina: Lány a város felett című könyvének bemutatója
art&design

Transzparencia Transzparencia
Majoros Áron Zsolt „Influence/Hatás” című kiállításáról
irodalom

Két napig a test körül Két napig a test körül
A Test-symposium – Irodalom, elmélet és kritika című konferenciáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés