bezár
 

art&design / gondolat

Művészeti oktatás és továbbtanulási kisokos
Művészeti oktatás és továbbtanulási kisokos
Az idei írásbeli érettségi vizsgák nemrég értek véget. Ha esetleg jövőre tervezel művészettörténet érettségit tenni, és rengeteg kérdésed van a rettegett vizsgával, na meg az oly bonyolultnak látszó továbbtanulással kapcsolatban, akkor remélem, hogy ez a cikk a segítségedre lesz, akár plusz tantárgyadként jelölted be, akár művészeti pályára készülsz.
Apokrif jelenlét
Apokrif jelenlét
Gutenberg szöveggalaxisa és a Bauhaus funkcionalista esztétikája atavizmusokként hatják át a jelen valóságát. A technika és az életmód egymást követő forradalmai révén az írásbeliség és a lakótér mindennapi rendeltetése megszűnt. A káosz állandósulásának korszakába léptünk – a totális szerkezetváltozás során a korábbi jelentések telítődtek, robbantak, majd egymásba rendeződve új jelentések képződtek. Valami után vagyunk.
Színlelt archeológia
Színlelt archeológia
Napjaink egyik legfontosabb alkotója: Daniel Arsham. Művei segítségével mindannyian kiszakadhatunk egy kicsit a mindennapokból, és korunkra, mint egy általunk feltárt régészeti múltra reflektálhatunk.
Felesleges Pillangó
Felesleges Pillangó
Urbán Tamás Felesleges Pillangó című kiállítása a Capa Központban: a fotográfus a legendás tetovált emberről, Pillangóról készült fotósorozatát és a modell személyes tárgyait mutatja be. Egy lázadót a szocializmus korából, amikor nagyon is volt tétje a lázadásnak.
A kivi ízű sárga C betű
A kivi ízű sárga C betű
Hogyan is alkotják meg az emberek a fejükben a színeket, a hangokat és a betűket? Erre válaszolni elég nehéz, de abban biztosak lehetünk, hogy a szintetétek (a szinesztézia betegségben szenvedők) világa sokkalta színesebb. Összefoglaltuk Julia Schmitznek a schirn.de-n megjelent írását.
Haute couture a vasfüggöny mögött
Haute couture a vasfüggöny mögött
Egy napra, 2020. február 21-re megelevenedtek a „szocialista haute couture” legnagyobb tervezői a Kelet „Diorjai” divattörténeti konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Pellengérre állított valóság
Pellengérre állított valóság
A közösség nyilvános tereiben a nők csak a közös munkavégzés idejére társulhatnak. A magyar paraszti kultúrában ilyen csoportosulások helyszínét jelentette például a fonó. A fonóban szinte minden elhangozhat és majdnem úgy, ahogy az csakugyan megtörtént, de a női tapasztalatok szabad megosztása itt is korlátozott. A cenzúra mechanizmusa a női közlések szabadságának szűrője. Így a rituális játékokban, valamint a népdalokban megénekelt metaforák és metonímiák által megjelenített és elbeszélt történeteket a képzelőerő már szükségszerűen módosította.
Ne tegyétek reám...
Ne tegyétek reám...
Trapp Dominika munkája értő és kritikus módon feszegeti azokat a kérdéseket, – melyeket részben a kortárs magyar kultúratudománynak kell, vagyis inkább kellene – amikor a népi kultúra különböző konfigurációra veti hideg, elemző, tudományos tekintetét. Ha az itt kiállított műalkotások szimbólumrendszerét szövegként olvasom, meg kell állapítsam, hogy a leginkább progresszív kultúratudományi munkákkal egyenrangú partnert fedezhetek fel. A kiállítás ugyanis merev rekonstrukció helyett újraalkotott kontextusokban értelmezi a „nemzeti kultúra” összefüggésrendszerét, a múlt heroizálása, romantizálása helyett pedig úgy próbálja művészi formába önteni a paraszti kultúra valóságának sajátos női tapasztalatát, hogy a kritikai reprezentáció mellett a jelennel való kapcsolódási pontokat keresi, miközben új értelmezési lehetőségeket teremt.
Comoedia mundi
Comoedia mundi
„kabátom zsebébe / naponta elhelyezek / egy vagy két doboz cigarettát”
Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje
Egy festmény keretére, avagy a varázsló kertje
A képek köröttem csordultig vannak sikoltással (hallom én ezeket a képeket?) – hangtalanok, elnyújtottak és fekete-fehérek, akár Munch végtelen üvöltése.
1   2   3   4   5   6 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés