bezár
 

art&design / kiállítás

Még megbízható látomások
Még megbízható látomások
A Nabis, vagyis a „Próféták” festészete két világ határán mozgott. Elutasították a természethű vagy impresszionista ábrázolást, inkább a lélek mélyére néztek. Különösen fontos volt számukra a „dekoratív” festészet, hittek a szépség világot megjavító erejében. Az olasz avantgárd festészetre gyakorolt hatásukkal foglalkozó kiállítás – jó néhány műalkotásával – a modern képzőművészet kulcskérdéseire világít rá.
A kódexfestészet mágiája
A kódexfestészet mágiája
Pár nappal ezelőtt száznál is több középkori kódexekből származó miniatúrát láthattam testközelből. Az élmény gyökeresen átalakította a középkorról, a reneszánszról – és egyáltalán a festészetről – eddig kialakított képemet. Mivel – technikai okokból – igen ritkán szerveznek ilyen jellegű kiállítást, az élmény egyedülálló volt. A velencei Szent György-szigeten ráadásul még sokkal több meglepetés várt. Ha nem is egy sárkány, de valami ahhoz hasonló.
Kapcsok, kapcsolatok
Kapcsok, kapcsolatok
A GÉM/GAMEkapocs című kiállításra igyekezve átnézem holmimat, hogy semmit nem felejtettem-e otthon. Táskámban lakáskulcs, gyerekkoromból megmaradt kulcstartó. Fahatású műanyag majmok, akik nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek. Talán másnak is van/volt ilyenje. Én még csak most kezdem érteni. A MODEM-hez érek. Tájékozódni próbálok, a portánál válaszokat kapok, olvasok, kiragadok. Szijj Ferenctől olvasom a tárlat leporellójában: „A tudás csak akkor jelenik meg az életben, ha elegendő / ideig látunk valamit.”  
Inspiráló őrület a reneszánszban
Inspiráló őrület a reneszánszban
A reneszánszkori Itália területén Firenzében és Ferrarában volt a legélénkebb udvari élet. Ez utóbbiban született az egyik legnagyobb olasz irodalmi remekmű, Az eszeveszett Orlando. A rímekbe szedett lovagregényben – humanista és antik hagyományoknak megfelelően – mindenki valamely vágy rabja, bolondja. A most 500 éves mű köré Ferrarában egy impozáns kiállítást szerveztek: a világ legnagyobb múzeumaiból kölcsönöztek festményeket, fegyvereket, dísztárgyakat, könyveket, kódexeket.
Velence egy neves műgyűjtő szemével
Velence egy neves műgyűjtő szemével
Vittorio Cini a huszadik század egyik legnagyobb olasz műgyűjtője volt. Néha megdöbbentő, jelentős műalkotásokkal vette magát körbe, melyek közül sok darab a gróf halála óta először került újra vissza a róla elnevezett velencei palotának a falára, így most elsőképp láthatja őket a nagyközönség.
A közösségi kertek képei
A közösségi kertek képei
Az ember régóta művel kerteket. Tízezer éve bizonyosan, de meglehet, kezdetei még régebbiek. Vélhetően akkor sem volt mindenkinek, sem saját, sem közös kertje, de bővében volt a térnek, a tájnak, az élő és holt természetnek. Erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor régmúlt időket, vagy sajátunkat, a haladottságunkat vesszük tekintetbe.
A bőr érzéki természete
A bőr érzéki természete
Úgy száz évvel ezelőtt, a 20. század 10-es éveire, a klasszikus-modern ellentét forrásponting hevült. A modern törekvések számtalan formájának felbukkanásával, valamint az avantgárd mozgalmak megjelenésével a klasszikusokkal való szembenállás minden korábban tapasztaltnál radikálisabbá vált, és utólag látjuk, meghatározónak bizonyult. 
Mindig van keletebbre
Mindig van keletebbre
A Ludwig-múzeumok legkeletibb bástyájaként a budapesti tagintézmény kiemelt feladatként említik a kelet-európai régió, illetve a posztszocialista országok kortárs képzőművészetének bemutatását – ennek egyik eklatáns példája A bálna, amely tengeralattjáró volt, ahol a koszovói és albániai szcénából kapunk válogatást.
Picasso Budapestre érkezett
Picasso Budapestre érkezett
A Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállításán, a Picasso – Alakváltozások, 1895–1972 című tárlaton száz Picasso-alkotást tekinthetünk meg, ami az eddigi legnagyobb magyarországi Picasso-kiállításnak számít. Hasonló, nagyobb Picasso-tárlat a kilencvenes években volt utoljára Budapesten. 
A cipész és a faragó példája
A cipész és a faragó példája
Nagy Sándor Zoltán grafikus sokféle technikával kísérletezett az elmúlt évtizedekben, s ezek közül több is megjelenik a Sesztina Galéria friss kiállításán, persze korántsem egyforma mértékben. Meglepőbb viszont, hogy a színes és fekete-fehér linó- és rézkarcnyomatok, valamint akvatinták mellett a megmunkált rézlemezek is helyet kaptak a falakon, erre utal ravaszul az anyag elnevezése is.
13   14   15   16   17   18   19   20   21 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés