Nagy tömeg gyűlt össze Óhi Tosio Csózaemon kiállításmegnyitójára a pécsi Nick Gallery-ben. A megnyitón köszöntőt mondott Bognár Szilvia alpolgármester és Dr. Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Magyar-Japán Baráti Csoportjának elnöke. Mindketten kiemelték a két nép több évtizede tartó barátságának és hagyományaink fontosságát. Őket követően Óhi Tosio Csózaemons szólt a megjelentekhez, kifejezve köszönetét nemcsak a látogatóknak, hanem Sűdy Zoltánnak, a tokiói nagykövetnek, és feleségének Sűdy Erikának, akikkel közel 20 évig munkálkodtak magyarországi kiállításának megvalósításán. A keramikus mester mellett egy japán lakművész, Momose Rei művei is megtekinthetők a kiállításon. Óhi Tosio beszédében kitért rá, milyen fontosnak tartja, hogy fiatal alkotók vele tarthassanak, ha a világon bárhol kiállítást tart, ezzel az ő munkájukat is megismerheti a nagyközönség.

Óhi Tosio Csózaemon XI. 350 év családi hagyományát viszi tovább mint a 11. generáció képviselője, egyben a család feje. Az Óhi felvett név, ami elsősorban a stílusra utal. Az óhikerámia Kanazava külvárosában lévő Óhi faluról kapta nevét, ahonnan a megmunkált agyag származik. Ez a stílus a híres rakukerámiából vált ki hozzávetőleg 354 éve. Mindkettőben közös, hogy nem korongozással, hanem kézzel készülnek a wabi-sabi esztétika szerint. Japán zen buddhista gyökerű szép eszménye, a wabi-sabi a hagyományos nyugati esztétikával szemben az aszimmetrikus, szabálytalan és egyszerű formákat kedveli. Alapvetése, hogy semmi sem örök, kész vagy hibátlan. A korábban említett két kerámia közti különbség az agyagban rejlik. Az óhikerámiát elkészítésekor hirtelen hevítik fel és hűtik le, ehhez pedig az erős hőmérséklet változást bíró agyagra van szükség. Ez a technika szigorúan apáról fiúra szál már a kezdetek óta. Óhi Tosio évszázados hagyományának ápolására mégsem a merevség, inkább a megújulás jellemző. Művészetében megfér tradíció és korszerűség. Erre a kettős identitásra utal a jelenlegi mester kiállításának címe is: A múlt találkozása a jövővel, ahol a klasszikus japán iparművészet (kógei) és annak modern értelmezése mellett több agyagképet is kiállítottak.

Művészi munkáin túl a mester számos egyetemen volt már vendégprofesszor, például a pécsi Művészeti Kar keramikusai is tanulhattak tőle. A majdnem egy héten át tartó workshopon diákok és tanárok Óhi Tosio vezetésével készíthették el saját edényeiket, melyeket végül a szombati teaszertartáson próbálhattak ki. A workshop során marokedény technikához hasonló, és korongozó módszerrel is készültek kerámiák, amiket szabadtéren épített kemencékben égettek ki, és a raku módszer szerinti redukciós égetés után papírba tettek. Erre aztán homokot tettek, később pedig, a folyamat zárásaként vizes vödrökbe helyezték át.

Külön érdekesség, hogy a szertartás előtt elfogyasztandó édességet a mester egy magyar népi tálban szolgálta fel, amivel busójáráson ajándékozta meg egy keramikus. Szintén példaként említett még egy Zsolnay kerámiatárgyat, vagyis bizonyos tárgyak helyettesíthetők a szertartásban.

Óhi Tosio Csózaemon alkotásai jól példázzák, hogy a hagyomány megőrzése nem megrekedtséget, sokkal inkább a megújulás lehetőségét rejti magában. A múltnak nem feltétlen kell külön állni a jövőtől, akár kéz a kézben is járhatnak itt, a jelenben.

A kiállítás március 4-ig látogatható Pécsett, a Király utca 1. alatt található Nick Gallery-ben.

Fotók: Tóth László