art&design / kiállítás

2019. 10. 27.
Azt már megszoktam, hogy teliholdkor néha furcsa dolgok történnek velem, de erre, azt hiszem, még ilyenkor sem számítottam. Nem mindennap fordul elő velem, hogy C-vitaminnal kínálnak egy galériában, vagy egyáltalán az, hogy, az alkotó jelen legyen, pláne bejelentse, ő jelenleg ott lakik. Mécs Miklós kiállításán jártam.

2019. 10. 23.
Tót Endre acb Galériában kiállított munkáiról nehéz beszélni, a látogató először csak annyit érez: a képek működnek. És hogy mitől működnek? A nagy, színes formák és felületek jól ismert érzéseket keltenek bennünk, markáns színek és textúrák váltakoznak a kortárs médiafelületekre emlékeztető vásznakon.

2019. 10. 13.
Elárulok egy titkot: szerintem a koktél szívószál nélkül nem az igazi. Sőt, a narancslé sem. Tegnap még adtak hozzá egy underground klubban. És senki nem szólt be, nem fenyegetett kézlevágással vagy klímakatasztrófával. Pedig másról se szólnak a közösségi oldalak posztjai, mint hogy ne fogyasszunk, ne szemeteljünk, és a többi. Hirtelen nagyon fontos lett ez az egész, és persze, jogosan, de kérdés, hogy miért csak most. Várható volt, hogy az ARC közérzeti kiállítás fő témája is a klímaváltozás lesz.

2019. 09. 12.
Szinte lehetetlen tisztán képzőművészként tekinteni olyasvalakire, aki fél évszázada a popkultúra formálója. Ha mégis meg tudom tenni, igazságtalan vagyok, mert úgy teremtek önálló kontextust, hogy az ebben a formában soha nem tud azzá válni. Ha pedig – a feltételezett alkotói célnak behódolva – elraktározom a gondosan felépített magánmitológiába a látottakat, egy brand fogyasztói csapdájába kerülök. A két befogadói stratégia sakkban tart, és az eligazodásban a Reök-palota sem mindig segít.

2019. 09. 10.
Korniss Péter tárlata Változások címmel nyílt meg a Kolozsvári Magyar Napok keretein belül, és olyan válogatást mutat be a fotográfus munkásságából, amely átfogó képet kíván nyújtani az életműről a hatvanas évektől kezdődően napjainkig.

2019. 09. 05.
Horváth Gideon szólókiállítása a Budapest Galériában – amely a Balkon Folyóirat és a Budapest Galéria együttműködésében jött létre – egy kutatás részeként igyekezett tovább boncolgatni a klímaváltozás és az apokaliptikus narratívák témakörét. A kiállítás célja a válsághelyzet perspektívájából az, hogy a néző újra végiggondolja az ember és természet kapcsolatát; azt a paradox tényt, hogy gyakran a természet szóval illetett élőhelyek sem mentesek már az emberi beavatkozás nyomaitól. A természet végleg elvesztette ártatlanságát.

2019. 08. 14.
Szégyellem, de először rosszul ejtettem a nevét, mert nem ismertem. Szégyellem azt is, hogy miután megtudtam, hogy Erik Kessels mások képeit állítja ki, nem tartottam művésznek. Aztán megnéztem a Mai Manó Ház tárlatát, hogy kritikát írjak róla és jól „lehúzzam”. Mert az mégsem ér, hogy valakik hónapokig, évekig dolgoznak egy-egy művükön, más meg csak összeszedi azokat és kész.

2019. 08. 09.
„Jól vagyok, dolgozom”, „Jól bánnak velünk, várom érkezéseteket”. Így szólnak azok a sablonmondatok az 1944-es „waldseei” lapokon, amelyek megtévesztő módon azért íródtak, hogy a deportáltak (saját kézzel írott) üzenetei megnyugtassák és engedelmességre ösztönözzék a mit sem sejtő, otthon maradt rokonaikat.

2019. 08. 08.
Király Tamás Ludwig Múzeumbeli retrospektív kiállítása átfogó képet kíván adni a művész pályafutásáról. Az életmű bemutatására vállalkozó kiállítás azonban inkább ízelítőnek tekinthető, amely után az erre fogékony látogatók belemélyedhetnek Király Tamás munkásságába, de már csak önállóan. A tárlat kizárólag az avantgárd ruhákra összpontosít, miközben azok nem értelmezhetők alkotójuk élete, háttértörténetük, valamint a ruhákat bemutató modellek és show-k ismerete nélkül.

2019. 07. 15.
„Én ezt (a dobozt) a börtönben láttam utoljára, és őszintén szólva, nem is emlékszem rá.” (Geréb Ágnes)