film / gondolat
2012. 12. 25.
Kim Ki-duk 2012. december 20-án ünnepelte 62. születésnapját. Saját hazájában igazi outsider rendezőnek számít, nemzetközi viszonylatban azonban rendkívül sikeres, az Uránia Nemzeti Filmszínházban ötödik alkalommal megrendezett Koreai Filmhét is az ő életműve előtt tisztelgett ingyenes vetítésekkel. Idén Piéta című filmjével elnyerte a Velencei filmfesztivál fődíját. Hősei mindig számkivetett figurák, történetei pedig szimbólumokon keresztül megfogalmazott erkölcsi tanmesék.
2012. 12. 23.
Hahner Péter vadnyugatról szóló történelemkönyve maga is olyan, mint a határvidék: nemcsak érdekes és izgalmas, de egyaránt helyet kap benne a valóság és a legenda – és persze az indián és a fehér ember, az egyén és a társadalom egymást kiegészítő perspektívája. Kötelezővel bővült a western-rajongók könyvgyűjteménye.
2012. 10. 30.
Habár idén egy évtizedes, jelen sorok papírra vetője a szkeccsfilmek non plus ultrájaként tekint rá (a kortárs füzérek közül talán a Kávé és cigaretta, és a The Hire című BMW-s promóció-sorozat érhet a nyomába). Gondolatok egy vízfodorként alakuló-formálódó absztrakcióról – a kreátorok szándékai szerint a Millennium beköszöntére reflektálva.
2012. 09. 07.
Jason Bourne korunk emblematikus hőse: identitásvesztett gyilkológép. Hatékony, mint egy számítógép, és kb. annyira nehéz vele azonosulni, mint egy videójáték-karakterrel. Identitásvesztése okán olyan univerzális hőssé válik, akiről talán Joseph Campbellnek is lenne egy-két szava. A Bourne-identitást elemeztük – a CIA-ügynököknél kicsit alaposabban.
2012. 09. 04.
Quentin Tarantino legutóbbi filmje, a Becstelen Brigantyk forgatókönyve jóval a premier előtt felkerült a világhálóra, ugyanez történt a hozzánk jövő januárban érkező várva-várt Django elszabadul szkriptjével. A Becstelen Brigantyk esetében kevés különbség volt a szkript és a kész film között, a forgatókönyvből és az előzetesekből tehát összerakhatjuk, hogy fog festeni a Django elszabadul (spoiler nélkül).
2012. 08. 06.
Maupassant egyik legsikeresebb regénye időről időre megjelenik a filmvásznon is, hogy a 19. század végének Párizsából tartson tükröt a mindenkori nézőnek. A mozgóképes változatok aztán hol jobban, hol kevésbé maradnak hűek irodalmi elődjükhöz, ami a legkülönfélébb adaptálási eljárások lehetőségein túl a kor szellemi kérdéseire, esztétikai törekvéseire és nézői elvárásaira is rámutat.
2012. 07. 28.
A Prizma három évvel ezelőtt jó érzékkel talált meg egy szűk, de – tekintve a lap sikerességét – mégiscsak létező lyukat az amúgy túlzsúfoltnak tetsző magyar filmes folyóirat-színtéren. A Prizma ugyanis a tudományos precizitást elegáns külsőbe csomagolja, a különböző teóriák tűzijátékát pedig olyan aktuális témákra koncentrálja, amelyek a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthatnak. A Kortárs skandináv film vagy a Jim Jarmusch lapszám után ilyen amanapság reneszánszát élő trashfilmről szóló kiadvány is, amely nem csak hiánypótló és tanulságos, de néhol kifejezetten szórakoztató olvasmány is.
2012. 05. 04.
A spanyolhonban és Magyarországon egyaránt kultikus státuszt élvező Torrente-széria nem csak azt bizonyítja, hogy a tabudöntögető, "gross-out" alpár-humor szól a legérzékenyebben a korszellemhez, hanem azt is, hogy ebben a műfajban mindig lehet lejjebb rakni a lécet. Összeállításunkban elsősorban a Torrente-filmek karakterportréját, illetve műfaji összetevőit boncolgatjuk, de természetesen az aktuális, negyedik részt is kivesézzük.
2012. 03. 21.
Régen minden súlyos volt, üzente az Anilogue egyik filmje, számos társával együtt bizonyítva: sok minden az animációtól sem válik súlytalanabbá. Kései gondolatok a fesztiválról, sok csirkével, macskával, sünnel és traumával.
2012. 02. 23.
Az Egy hét Marilynnel, A némafilmes, A leleményes Hugo, illetve Pálfi György Final Cut - Hölgyeim és Uraim című mozicsodája apropóján csokorba szedtük azokat a filmeket, amelyekben a készítők leginkább saját identitásukra, munkájuk napos vagy árnyas oldalára, netán a filmgyártási hierarchiában elfoglalt helyükre irányítják a szemlélő figyelmét. A fent említett három filmmel hamarosan külön-külön foglalkozunk, addig pedig megmutatjuk, melyek azok a filmek, amelyek a mozi varázsát idézik - de nem a megszokott módon.
