bezár
 

film / tudósítás

A szabály, az szabály
A szabály, az szabály
Utolsónak mondott filmje alapos és megindító tanulmány az ember értékéről, adatbázisba vezethetőségéről, valamint a társadalomban uralkodó szabályok rugalmatlanságáról. Ken Loach méltó módon búcsúzik a nézőitől. Már ha ezután meg bírja állni, hogy ne emeljen szót a társadalmi igazságtalanságok ellen. 
Előfordul, hogy rád csapják az ajtót
Előfordul, hogy rád csapják az ajtót
Andrea Arnold első Amerikában forgatott filmjében minden megvan, amiért a road movie-kat szeretjük: látványos tájképek, találkozások érdekes karakterekkel és pörgős hangulatfokozó zenék. Jócskán meg lehetett volna húzni a dalokat és az epizódokat is, csökkentve ezzel az extrém hosszú játékidőt, de így is lendületes bulifilmet kapunk, szolid társadalomkritikával.
Belépjünk-e az Oscar-érzékeny ajtókon?
Belépjünk-e az Oscar-érzékeny ajtókon?
Mennyiben változnak meg a kérdések, hogyan  és hova tolódik el a hangsúly bármely filmről szóló beszélgetés kapcsán, ha az történetesen Oscar-díjat nyer? Talán mindegyik közül ez volt a legfontosabb – bár csak érintőlegesen szóba hozott – kérdése annak a pódiumbeszélgetének, melyet a 2. Magyar Filmhét harmadik napján este szerveztek a Cinema City MOM Parkban, Röhrig Géza és Rajna Gábor részvételével. A beszélgetés moderátora Novák Emil volt. 
Sírunk, nevetünk, együtt vagyunk
Sírunk, nevetünk, együtt vagyunk
Isabelle Huppert ugyan megdöbbentő tragikomikai pálfordulást hajtott végre a Things to Come-ban, a dicsőség azonban egy dán színésznőé. Thomas Vinterberg új, saját hazájában forgatott munkával tért vissza Németországba a Submarino után. 
Nem csak a Saul fia miatt fogunk emlékezni az idei Oscar-díjátadóra
Nem csak a Saul fia miatt fogunk emlékezni az idei Oscar-díjátadóra
Vasárnap este, magyar idő szerint hétfő hajnalban, osztják ki az Oscar-díjakat. Ma ez számít a  legnagyobb presztízsű filmes elismerésnek, mégis érdemes a helyén kezelni az Amerikai Filmakadémiát és döntéseit. Nem igazán lehet róla elmondani, hogy pontosan leképezné, mi is zajlott az előző évben az amerikai filmben, a világ többi része filmtermésének pedig még kevesebb helyet szorítanak. Pár dolgot összegyűjtöttünk, amiért mégis emlékezni fogunk az idei gálára, a cikk végén pedig a díjesélyesek listája is olvasható.
Zsánerfilmek a nagyvilágból
Zsánerfilmek a nagyvilágból
Hála az előzsűrinek, amely figyel a kontinensek részvételi arányára, a Rotterdami Filmfesztiválon a világ minden tájáról lehet friss filmeket látni. Érdemes minden évben elzarándokolni ide, ha a Hollywoodon túli műfajfilmes felhozatalra is kíváncsiak vagyunk. Ezeknek a filmeknek a nagy része ugyanis nem jut el az európai mozikba.
Eltévedve, GPS nélkül
Eltévedve, GPS nélkül
A Rotterdami Filmfesztivál idei programjába szép számmal kerültek útkereső történetek a világ különböző sarkaiból, zsákutcába jutott, meghasonlott hősökről, akik nem tudnak eligazodni saját életükben. A modernizmus tipikus kérdései még mindig érvényesek, csak át kell fogalmazni őket.
Ki volt Gavrilo Princip?
Ki volt Gavrilo Princip?
Danis Tanović új mesterművel jelentkezett: a berlini versenyprogramban szereplő Halál Szarajevóban a bosnyák rendező legjobbja a Senkiföldje óta.
Túl a barátságon
Túl a barátságon
Románcokról szóló fabulákból is kijutott Berlinben. A versenyszekciót André Téchiné újabb dobása is erősítette – a Being 17 nem tipikus tinédzserbarátságot éneklő szerzői mű. 
Kopár szigeten
Kopár szigeten
Rögtön a szemle elején ránk köszöntött a legjobb film, amely korántsem narratívájával, sokkal inkább atmoszférájával nyűgözte le a kritikusokat.
5   6   7   8   9   10   11   12   13 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés