bezár
 

irodalom / interjú

Talajt kell érni
Talajt kell érni
Idén októberben jelent meg Izsó Zita harmadik verseskötete, a Scolar Live! sorozat következő darabjaként. Az Éjszakai földet érés kapcsán a normalitás fogalmának illékonyságáról, a traumafeldolgozásról és a lehetséges kiutakról beszélgettünk.
Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Németh Bálint első kötete 2014-ben Kiküszöbölés címmel jelent meg, idén nyár elején pedig kijött A hangyák élete kötetté nőtt ciklusa is. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a foghíjtelek létezik, hogy a költészet és a közgazdaságtan a világmodellezésben találkoznak, hogy Bálint számára elgondolhatatlan volt, hogy tipográfiailag is megjelenjenek a hangyák a kötetében, hogy a negyedkilós téglakávé természetesen Tchibo Family volt, és hogy a csótányok Morgoth-jellegűek.
Én önmagammal bokszolok
Én önmagammal bokszolok
Októberben jelent meg Dragomán György második novelláskötete, a Rendszerújra. A 15 év terméséből készült válogatás a valóságos és a feltételezett diktatúrák világát járja körül, felvillantva a totális elnyomás és a szabadulás lehetőségét is. Az íróval az alkotás folyamatáról, a folyamatos küzdelemről és a technológia veszélyeiről beszélgettünk.  
A mindenség ura jó kiindulópont
A mindenség ura jó kiindulópont
2018. október 25-én Pécsett volt kötetbemutatója Varga László Edgárnak. A 2017-ben megjelent, bejárónőm: isten cím alatt összegyűjtött verseit ismerhette meg a pécsi Művészetek és Irodalom Háza közönsége, valamint a Leőwey Klára Gimnázium diáksága. Utóbbi helyen líraszemináriumot is tartott az ott működő kreatív-írás szakkör volt és jelenlegi diákjainak. Ennek apropóján kérdeztük a szerzőt.
Valahol mindenki a saját fiatalságának a veteránja
Valahol mindenki a saját fiatalságának a veteránja
„Ha valaki más vetette volna fel, azonnal körberöhögöm, magamban mégis hajlamos voltam komolyan eljátszani azzal a gondolattal, hogy a felszínen sikerrel megvívott kis szabadságharcaim dacára, még mindig van bennem valami, ami ehhez a látványhoz láncol.” Krusovszky Dénessel beszélgettünk Hajdúnánáshoz fűződő viszonyáról, az 1956-os forradalmi eseményekről, közéletről. Mindezt természetesen a könyvhéten megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem kapcsán.   
Létezik egy közös európai kultúra a helyi variánsok felett
Létezik egy közös európai kultúra a helyi variánsok felett
Hogyan éli meg egy brit a budapesti külkerületek valóságát, a vidéki városok hangulatát és a kávéházi életet? Milyen mondanivalója van a szerinte nagyon is Európához tartozó magyarok számára? Norman Jope Gólyák és rétesek című kötetéről Burns Kati beszélgetett a szerzővel.
Kamaszkor, a lassú gyilkos
Kamaszkor, a lassú gyilkos
A Rókabérc, haláltúra című krimi szereplői, egykori gimnáziumi osztálytársak évente egyszer szerveznek egy hétvégi kirándulást. A regény eseményei a huszonnyolcadik ilyen háromnapos kiruccanás alatt – egy Borsod megyei, térerő nélküli, világtól elzárt erdőben – peregnek. A krimi első felében, körülbelül az  első két gyilkosságig mind a szereplők, mind pedig az olvasók számára a legnagyobb kérdés az, vajon lehet-e valaki gyilkos/bűnös ilyen „meghitt” közegben a gyerekkori barátok, szerelmek közül.
Ha így szeretsz, miért e fájdalom?
Ha így szeretsz, miért e fájdalom?
Jillian Keenan felkavaróan és néhol megbotránkoztatóan őszinte könyvéről, a Szex, Shakespeare-ről Zalka Csenge nemzetközi storytellerrel, gender szakértővel, mesekutatóval és íróval, Németh Eszter beszélgetett.
Odaadtam neki a nevemet
Odaadtam neki a nevemet
"Szerettem volna valami direktebb könyvet írni. A Megint hazavárunk direktebb lett, és nagyon vigyáztam, hogy mindenkinek meglegyen az igaza, attól függetlenül, hogy a főszereplőt Kun Árpádnak hívják. Az lett a vége, hogy mindenkivel igazságos voltam, vele viszont igazságtalan lettem. A dramaturgia kedvéért rosszabb lett a Kun Árpád, mint szerettem volna."  Kun Árpádot Megint hazavárunk című regénye kapcsán Tamás Zsuzsa kérdezte.
A tengertől érdemes tanulni
A tengertől érdemes tanulni
A József Attila Kör gondozásában jelent meg idén két költő, Nagy Kata és Horváth Benji verseskötete. A helyben maradás és az utazás, a szent eksztázis és a csendes tűnődés, a családra vágyás és a szerelmi kalandozás, a gyász és a születés könyvei az Inkognitóablak és az Amnézia útja. Igazi flash volt faggatni a költőpárost, és külön öröm, hogy mindkét alkotó abban a megtiszteltetésben részesült, hogy szerepel a Horváth Péter-ösztöndíj 2016-os shorlistjén.  
2   3   4   5   6   7   8   9   10 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés