irodalom / könyv
2018. 02. 26.
„Úgy kezdődik, hogy egy magányos / csecsemő némán fekszik a tengerparton” – olvasom a hátlapon, hogy azonnal belenyilalljon a szívembe, ahogyan ez már leginkább lenni szokott, ha Áfra Jánostól olvasok. Pedig ez már a folytatás, a szerző harmadik kis könyvecskéje, de hiába írom kicsinyítő képzővel a szót, súlya van ennek mégis, és szépsége, kívül-belül – említésre érdemes a szerkesztő Vigh Levente neve és Hrapka Tiboré is, aki a borítótervet készítette Incze Mózes festményének felhasználásával.
2018. 02. 24.
Michael Chabon regényében, a Ragyog a holdban az író látszólag egy egyszerű memoárt rajzol: visszaemlékezéseket nagyapjáról és nagyapja saját visszaemlékezéseit. A mű azonban mintha sokkal több lenne ennél: a kollektív emlékezet gondolatszikrái elevenednek meg és állnak össze egy fiktív, ám mégis valóságos nagyapa élettörténetévé, aki éppen azzal vált a történelem részévé, hogy csak túlélni akarta a kort, amibe született.
2018. 02. 19.
Nem mindig jut eszébe az embernek (még annak sem, aki eleve tudja), hogy a versolvasás az élvezet egy formája. Varró Dani legutóbbi kötete, a Mi lett hova?, amely címével is Kosztolányit idézi, tesz róla, hogy ezt ne felejtsük el. Felfoghatjuk ezt a kötetet egy instant költészeti kalauznak is, melyből Villon, Balassi, József Attila, Petőfi (és még sorolhatnánk, ki mindenki) gondolatai, ritmusai, szóképei tükröződnek vissza.
2018. 02. 01.
Megismerhetünk-e valakit néhány apró életesemény puszta leírásából? Kicsoda valójában Juliet: fiatal klasszika-filológia tanár, megcsalt, majd megözvegyült nő, kudarcot vallott édesanya? A Nobel-díjas kanadai írónő, Alice Munro novelláiból Pedro Almodóvar rendezett filmet.
2018. 01. 31.
Zadie Smith új kötete egyfajta modern város-regény, pontosabban városrész-regény. NW-ben, azaz észak-nyugat Londonban járunk, öt itteni fiatal életébe nyerünk betekintést különböző módokon a mű olvasása során. Átlagos életekébe, amiknek sokaságából áll végső soron maga a nagyvárosi élet összetett világa is.
2018. 01. 14.
A Nyugat + Zombik esetében már az rendkívüli, hogy egyáltalán elkészült. A „már megjelenése előtt kultikus” képregény ugyanis vicces ötletnek indult, majd a váratlan érdeklődést és a páratlan sikerű adománygyűjtést követően – a közösségi finanszírozási kampány során az eredetileg tervezett összeg két és félszerese, hétmillió forint gyűlt össze – Csepella Olivér egyre csak csúszott a munkálatokkal, így sokan azt hitték, hogy a Nyugat + Zombik városi legenda marad. Végül két évvel a kitűzött időpont után, idén decemberben vehették kézbe a türelmes rajongók Csepella művét – a valóban minőségi és egyedi darabra pedig megérte várni.
2018. 01. 06.
„Egyszerűbb lett volna az elején kezdeni, de az eleje nem jelentett túl sokat anélkül, ami utána jön, és ami utána jön, nem jelentett sokat a vége nélkül” – kezdi történetét egy partvidéki kisvárosban élő egyetemi tanárnő, aki sok évvel később próbál felidézni és feldolgozni egy elmúlt szerelmet. A történet vége Lydia Davis, Man Booker-díjas amerikai írónő eddig egyetlen megjelent regénye, melyet 1995-ben adtak ki az Egyesült Államokban. A magyar fordítás Mesterházi Mónika munkája, és a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben.
2018. 01. 06.
Toni Morrison regényeiben gyakran köszönnek vissza az édesapja meséiből ismert fekete közösség tagjai, vágyaik, félelmeik, így aztán nem meglepő, hogy legújabb művében, a Könyörületben is egy fekete lány, Florens életébe nyerünk betekintést.
2017. 12. 19.
„A tudat folyamatos áramlása nem létezik. (…) Szigetek, tanúemlékek lappanganak a tudatban. Gyerekkorból, szülővidékekről, olvasmányból, a múlt, a félmúlt, közelmúlt érzéki benyomásaiból. Hívásra várnak. Csak a líra tudja őket megszólítani.” Ezeket olvashatjuk Szilasi László legújabb könyvében, Babits Mihály gondolataiként. Az Amíg másokkal voltunk, ha felvesszük az előbbi okfejtés fonalát, akár líraként is olvasható. Hiszen Szilasi László, a próza álarca alatt, a magyar irodalom három nagy alakjának, Babitsnak, Jókainak és Bessenyei Györgynek a gondolatait, asszociációit, emlékeit próbálja rekonstruálni.
2017. 12. 18.
A Corvina kiadó frissen jelentette meg Bereményi Géza és Vető János fotográfus közös „fényképregényét”, amely a híres Antoine és Désiré című Cseh Tamás-lemezhez készült adalékként, vagy a lemez továbbgondolásaként is értelmezhető. Annak idején, egészen pontosan 39 éve Vető János készítette a lemez borítóképét, valamint a hátoldalon található fotósorozatot is, amely képek tulajdonképpen mind egy hosszúra nyúlt, kalandos délután alatt készültek el. Ennek a délutánnak az eddig ismeretlen képi termését Bereményi Géza friss szövegekkel, Antoine és Désiré történetének újabb részleteivel egészítette ki, így született meg a szóban forgó fényképregény.
