bezár
 

irodalom / lapszemle

Oda nem illő
Oda nem illő
Az élet leghétköznapibb pillanataiban is érezhetjük magunkat oda nem illőnek. Rossz helyen vagy rossz társaságban, ránk tör a szorongás, hogy mit mondhatunk és mit nem, hogyan fejezhetjük ki magunkat, és hogy nem. Idegenné válunk nem csak a környezetünkben, de a saját bőrünkben is. Ezt az idegenségérzetet tükrözik vissza a heti ÉS lapszám írásai is: egyesek nem férnek meg egymás mellett egy kapcsolatban, másokat egy idegen bolygó próbál kiköpni magából.
Határzóna
Határzóna
Belív – ahol nem állunk meg a borítónál címen fut a Petőfi Irodalmi Múzeum havonta megjelenő podcastsorozata. A március 18-án megjelent epizód vendége Kollár Árpád, akivel verseskötete, a Nád kapcsán beszélgetett Modor Bálint és Mezei Kristóf. Szó esik többek között a kisebbségi létről, a határzónákról és az irodalmi apákról.
Nyomkövetés
Nyomkövetés
A krimi klasszikus forgatókönyvében elkövetnek egy bűnt, ami megsért valamiféle törvényt, ezzel bolygatva a világ rendjét. Színre lép egy nyomozó, aki felderíti és leleplezi a tettest, ezzel járulva hozzá a rend helyreállításához. Az e heti ÉS lapszám hasábjain hasonlóképpen nyomoznak a szerzők, de ködösebb a bűn, az elkövető és a nyomozó kiléte, valamint az is kérdéses, bárki rátalál-e arra a dologra, amivel helyre lehetne állítani a rendet. Van ilyen elem? Van-e egyáltalán rend, amit vissza lehet állítani?
Tökéletesnek tűnik
Tökéletesnek tűnik
Mi a családban az anya és az apa pontos szerepe? Mikor mondjunk megálljt azoknak, akiket közel érzünk magunkhoz? Tényleg közel érezzük őket? A legújabb Élet és Irodalom írásai ezeket a kérdésköröket tárgyalják.
Mindig van hova visszanézni
Mindig van hova visszanézni
A májusi Alföld és Jelenkor lapszámok szerzői a múltba révednek, felhalmozott darabokból igyekeznek valami olyat összerakni, ami a jeleben is érvényes lehet. A szövegek többek között a terek változásait, a hiány megnyilvánulásait, a hitetlenség és félelem témáit helyezik a középpontba.  
Árnyékként követ
Árnyékként követ
Az apokalipszis eljövetele, szertefoszló kapcsolatok és mérhetetlen kapzsiság. Az e heti Élet és Irodalom írásaiban megfestett hangulat és felvetett kérdések elsőre szorongást kelthetnek bennünk, ennek ellenére fontos, hogy elmerengjünk az általuk közvetített üzeneteken. 
Rendezett káosz
Rendezett káosz
Sokszor a legabszurdabb dolgok a legéletszerűbbek, és néha megragadhatatlan távolságba kerülnek tőlünk a mindennapok. Az Élet és Irodalom írásai csak fél lábbal állnak a földön: észszerűség és abszurd egyvelege a legújabb lapszám.
Etikai kérdések bonyodalmában
Etikai kérdések bonyodalmában
Az irodalom mindig is a jóról és a rosszról való gondolkodás egyik legfontosabb közege volt, ezért talán nem meglepő, hogy a Literatura folyóirat 51. (2025-ös) évfolyamának negyedik lapszáma etika és irodalom kapcsolódásának kérdéskörét járja körbe. A lapszám Műhely rovata a „Túl jón és rosszon”? Az irodalomtudomány etikai „fordulatáról” címmel meghirdetett nemzetközi konferencián elhangzott előadások tanulmányváltozataiból közöl válogatást.
A legrosszabb forgatókönyv
A legrosszabb forgatókönyv
Az életünket bármikor megunhatjuk. Például, ha túl monotonnak érezzük a jelenünket, reménytelennek a jövőnket és feszélyezőnek a múltunkat. Az e heti Élet és Irodalom írásai azt vizsgálják, hogy miképp törhetünk ki a megszokottból, hogyan feleljünk magabiztosan akkor, ha megkérdezik: hogy vagyunk?
Hadakozás a jelennel
Hadakozás a jelennel
Békeharc – van ennél önellentmondóbb szóösszetétel? Miféle béke az, amit csak harccal vívhatunk ki? Az e heti Élet és Irodalomban központi téma a háború, melyet a szerzők több szemszögből közelítenek meg: a környezetpusztítás, a test csatatérként való ábrázolása és a bűnelkövetések változó formái mellett szó esik a társadalmunkat érintő egyéb, jelenlegi problémákról is.
1   2   3   4   5 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés