bezár
 

színház / előadás

Hagyjuk már a színházat!?
Hagyjuk már a színházat!?
A Katona József Színház eredetileg Wagner Az istenek alkonya című művét állította volna színpadra Tarnóczi Jakab rendezésében, ez azonban anyagi források hiányában meghiúsult. Kényszerhelyzet szülte Tarnóczi Cseresznyéskert rendezését. Ez azonban még lehet isteni szerencse. 
Különböző emberek, ugyanaz a személy
Különböző emberek, ugyanaz a személy
Regényt színpadra adaptálni nehéz feladat, hiszen a játékidő nem bír el annyi cselekményt, bárbeszédet, amennyit a papír. A Radnóti Színház sok szempontból jól sikerült A vége című előadásánál is ez válik kérdésessé, mivel a monstrum könyvből rengeteg olyan dolgot kihagy, ami árnyaltabbá tenné a megjelenített eseményeket, kontextusba helyezné a kiragadott részleteket.
Csemegézés a női sorsok asztalánál
Csemegézés a női sorsok asztalánál
A STEREO AKT tízéves fennállását ünneplő fesztivál keretében egy különleges este került megrendezésre, ahol a STEREO Művház található. Az esemény, melynek címe Háztartásbeli, a mindennapokat meghatározó, ám ennek ellenére ritkán szóba kerülő társadalmi problémát járt körbe, a láthatatlan munka témáját, melyet legtöbb esetben nők végeznek.
Nevetéssel a nemi sztereotípiák feloldásáért
Nevetéssel a nemi sztereotípiák feloldásáért
Május 5-én a Kastner Kommunity, találkozóhely, kávézó, közösségi és munkatér adott otthont a Nő létére című improvizált előadássorozatnak, mely arra tesz kísérletet, hogy körbejárja a velünk együtt élő nemi sztereotípiák és egyenlőtlenségek témáját. Az irodalmi szövegrészletek és az improvizációs technika együttes eszközét megragadva ülteti színpadra a látható, illetve a felszín alatt megbúvó szexizmus pillanatait, ami azért lehet különösen érdekes, mert mindenki felfedezheti benne a környezetét, akár önmagát – nemtől függetlenül.
Családi körben
Családi körben
Egyszerű és nagyszerű az ötlet: az Édes Annát a Kugler Art Szalonban megrendezni. A nagypolgári lakás miliője, a biedermeier bútorokkal, aranykeretes képekkel, vastag szőnyegekkel sűrűn berendezett lakásszínház és annak színpadi előadótérként használt két szobája a maga természetességével teremti meg azt az atmoszférát, amelyben a mai kor számára is átélhetővé válik Kosztolányi története.
Hová lettél, Orpheusz?
Hová lettél, Orpheusz?
Az Örkény Stúdió parányi színpadán egy lepukkant kamionfülke-szobabelső vasvázszerkezet: mi köze ennek Orpheuszhoz, a feleségét elvesztő híres énekeshez a görög mitológiából? Vagy nagyon sok, vagy szinte semmi. Kárpáti Péter rendezésében és szöveggondozásával a színészek improvizációi alapján készült a Szaturnusz gyűrűje című előadás próbára teszi a nézőt, és megköveteli a nézői értelmezést. Itt minden azon múlik, a néző rá tud-e hangolódni az előadásra, melynek egyik kiindulási pontja az Orpheusz-mítosz.
Haláltánc és életigenlés a háború szelétől megtépázva
Haláltánc és életigenlés a háború szelétől megtépázva
Dugig telve a Trafó nagyterme. Ki gondolná, hogy egy szombat délután ennyi embert vonz Stravinsky zenéje, A katona története.  Persze az alkotók és előadók névsora vonzó: kinek zenei oldalról a Budapest Sound Collective és Dubóczky Gergely, kinek Mácsai Pál, kinek a fiatal rendező, Gardenö Klaudia neve lehet a húzóerő.
Dekameron 2023: óriásbáb, árnyjáték és plüssülep
Dekameron 2023: óriásbáb, árnyjáték és plüssülep
Amit Szerb Antal írt Boccaccio Dekameronjáról 1941-ben, az pontosan illik a Budapest Bábszínház Szikszai Rémusz rendezte 2023-as Dekameronjára is: a kortárs novellák is „a nagylelkűség, hűség, hűtlenség vagy ostobaság valami váratlan, újszerű példáját vagy egyszerűen a sors valami kiszámíthatatlan, elkápráztató fordulatát” mesélik el. A novellafüzérrel, lelkendezik Szerb, Boccaccio „zseniális művészi formát ad” annak az érzésnek, hogy a szerző „idehaza van ezen a földön”. De vajon a kortárs Dekameron tíz szerzője is ezt érzi-e?
Menni vagy nem menni?
Menni vagy nem menni?
Folyamatosan hallunk róla, érezzük a súlyát, de igazán nem tudjuk felfogni a közelségét, mi az? A határ túloldalán zajló háború. De mi van, ha a határvonal nem véd meg egy becsapódó rakétától? Mit csináljon az ember, ha hadköteles? Menjen vagy maradjon? Nem olyan egyszerű a kérdés. A jelen Magyarországán játszódó Becsapódás az orosz-ukrán háború égetően aktuális problémájára reagál. A szituáció pedig nem is annyira elképzelhetetlen és távoli, mint elsőre gondolnánk. A Loupe Színházi Társulás az Árvák után egy újabb időszerű és fontos témát dolgoz fel Horváth János Antal rendezésében.  
Ki a rasszista?
Ki a rasszista?
A Jurányi Ki ölte meg apámat? című előadása a rasszizmusról való gondolkodásunkat Kovács Domokos és Szenteczki Zita rendezésében új megvilágításba helyezi, miközben egyszerre mesél egy apa-fiú kapcsolatról és a politikának az emberek életére gyakorolt hatásáról.
6   7   8   9   10   11   12   13   14 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés