bezár
 

színház / előadás

Vers – színház – film 3.: Finálé, ahogy kell
Vers – színház – film 3.: Finálé, ahogy kell
A háromrészes sorozat erős fináléval zárul, mely hatásosan használja fel film, színház, vers és monodráma erősségeit. Az iróniával és komikummal teli, játékosabb monológokat három nagyon erős versmondás ellenpontozza, így nemcsak a „szavalóverseny” zárul méltó módon, hanem a kényszerűen zárt térbe szorult alkotóknak és nézőknek is kinyit a 44 perces előadás egy tágabb gondolati-érzelmi világot, megmutatva színház és költészet legszebb pillanatait.
Vers – színház – film 2.: Lassulóban
Vers – színház – film 2.: Lassulóban
A Katona József Színház Szavalóverseny-streamszínházának második része inkább a bevezető képsorokban elhaladó teknősre hajaz, mint a háttérben burleszki sebességgel sürgő-forgó költőre. Folytatódik és továbbra is nagyrészt szórakoztató marad a Tárnoki Márk rendezésében profi módon összefogott, színes alkotócsapat sok ötlete, mégis ott motoszkál a nézőben az a minden trilógiát fenyegető érzés, hogy „az első talán jobb volt.”
Egy előadás, ami önmagáról szól
Egy előadás, ami önmagáról szól
Az Egyformák vagyunk egy izgalmas, ám kiforratlan e-színház kísérlet, amelyben – kihasználva az online közvetítés adottságait – a színpadi elemeket látványos kameramegoldások teszik emlékezetessé.
Vers-színház-film: ahogy tetszik
Vers-színház-film: ahogy tetszik
A Katona József Színház K:ortárs címmel indított webszínházi sorozatának legfrissebb darabja a Háy János által írt és Tárnoki Márk által rendezett filmetűd, amely sikerrel házasítja össze az erre a zárt térre jól illő szöveget a színészi-rendezői erővel és kreatív filmnyelvi megoldásokkal. Igazi csapatmunka során születik így olyan karanténszínházi előadás, mely minden ízében érdekes és élvezetes – még egy laptop képernyőjén keresztül is.
Beszorított terek: suli-színház-karantén
Beszorított terek: suli-színház-karantén
Boross Martin rendező és alkotótársai több kérdést feltéve indultak a kilencvenes évek magyarországi iskolásainak nyomába: mit jelentett ez a korszak, milyen volt a gyerekkort és kiskamaszkort meghatározó általános iskola a rendszerváltás utáni évtizedben. Színházi szempontból is fontos dilemmákat hangosít ki az előadás: kérdés, mennyiben alakíthatóak át az egyéni emlékek és traumák hatásos színházi formákba, és vajon mit ad ehhez vagy mennyiben csökkenti az erejét egy-egy jelenetnek a streamelt forma.
A cipők árulkodnak
A cipők árulkodnak
A Tartuffe Molière legtöbbször játszott darabjainak egyike, amely tény a témából kiindulva – az emberi kétszínűség, a hiszékenység, egy család szétesése és a totális bizalmatlanság – nem is meglepő. Sajnos a másokat kihasználó emberek és az ellenségeskedés mindmáig érvényes problémák. Bagossy László rendezése vegytisztán, kortárs eszközökkel adja vissza a francia drámaszerző alapigazságait. Egy korrekt, jól megcsinált előadást láthattunk a laptopon, meghívott művészekkel és az Örkény Színház társulatával. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy ha élőben nézem meg, a hagyományos, a darabban megírt viszonyrendszeren keresztül fény derül az itt és most, pont nekünk érvényességére.
Van egy perced? (Videókkal)
Van egy perced? (Videókkal)
Ezzel a kérdéssel hirdette meg egyedülálló videósorozatát a Pécsi Nemzeti Színház, melynek társulata Örkény István egyperces novellái alapján forgatott rövidfilmeket. Méghozzá úgy, hogy a válasz az első képkockák után prognosztizálható: ilyesmire mindig van egy percünk!
Szépkorú szélhámosok
Szépkorú szélhámosok
Két érett hölgy, Terike és Irén NAV-ellenőrnek adja ki magát, hogy ingyen póthajat csaljanak ki egy fodrászszalontól. A KV Társulat sziporkázóan szellemes és szívszorító előadása megtörtént esetet visz színpadra.
Egy Don Juan a nappaliban?
Egy Don Juan a nappaliban?
A kortárs francia táncművészet kiemelkedő alkotója, Thierry Malandain Don Juan című koreográfiájának bemutatójával folytatódik szombaton a Magyar Állami Operaház Opera Otthonra online fizetős közvetítéssorozata.
Rend a rendetlenségben
Rend a rendetlenségben
Rendetlenség, töredezettség, helyüket elhagyó, nyugtalanító jazzt fúvó zenekartagok, egy káoszon uralkodni képtelen konferanszié. Kétdimenziós, vetített, animált montázsok, háromdimenziós bábosok és papírmasé figurák. Ez lenne Danyil Harmsznak, a huszadik század abszurd orosz írójának Komán Attila által találóan adaptált világa. Az Ad absurdum a polgárpukkasztás maga.
8   9   10   11   12   13   14   15   16 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés