A fenti kérdésekre Bulyovszky Lilla, Fedák Sári és Karády Katalin keresik a válaszokat, pontosabban az őket megformáló színésznők, akik az ünnepelt dívák bőrébe bújva parádés másfél órával ajándékozzák meg a Magvető Caféba látogatókat. Pergő ritmusú, egy percig sem unalmas, jól szerkesztett előadást kapunk, melyben Dobra Mara, Bíró Kriszta és Kerekes Viktória nem csupán a sztárszínésznőket, hanem férjeket, színházi igazgatókat és kritikusokat is megszólaltatnak. A gyakran nyers, főszereplőinket sem kímélő, szatirikus szövegkönyvet Bíró Krisztának köszönhetjük, aki a korabeli levelezések és sajtóanyagok összegyúrására is vállalkozott, Fedák Zsazsa tolmácsolásán kívül.

Fotó: Kincses Gy. 

Hiába menekülsz, hiába futsz, a sorsod elől futni úgysem tudsz – énekli búgó hangján Karády 1942-ben. A gyorsan slágerré váló dalnál a végzet asszonya még nem tudja, jövőjét milyen mélyen predesztinálja a fenti sor. Ahogy a Honvágy című dal is, melynek kontextusa 1951 után találóan fejezi ki a színésznő helyzetét. A Gestapo által 1944-ben letartóztatott, három hónapig bántalmazásnak és vallatásnak kitett, hazaárulónak és zsidóbérencnek bélyegzett nő a Rákosi-korszak alatt végképp ellehetetlenül, végül vidékre jár, kocsmákban haknizik a megélhetésért. A mélypontot jelenti számára, amikor a háború alatt zsidókat bújtató Karádyhoz sörösdobozokat dobálnak, a nyilasbérenc jelző kíséretében. 1951-ben emigrál, de tizenöt évig Brazíliában várja, hogy vízumkérelmét egy nap elfogadja végre az Egyesült Államok. Az FBI aktája miatt csak 1968-ban engedik az USA-ban letelepedni, mivel a kommunistákkal együttműködő személynek bélyegzik, aki egyébként is prostituált és leszbikus. Ha nem lenne annyira drámai, ironikus is lehetne.

Karády Katalin

Politikai megítélésében kissé hasonló párhuzam vonható Fedákkal, aki a Tanácsköztársaság nyomására agitáló beszédet tart, majd a proletárdiktatúra bukása után Bécsbe menekül, de a helyi hatóságok letartóztatják a „vörös” művésznőt. Fedák eleinte nagyobb szerencsével jár, mint a későbbi ikon, a Horthy-éra megbocsájtóan vonja keblére a hazatérő színésznőt. Bár az előadás keretei ezt már nem feszegetik, a II. világháború végén már nácirajongónak titulálják a korábban még bolsevikgyanús Zsazsát, aki nyolc hónapig ül börtönben, mivel a háború folytatásáról beszélt.

Fedák Sári

A 19. századi legenda, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla ugyan nem a politikai légkör miatt távozik, őt „csupán” a honi kritikusok marasztalják el, mivel Laborfalvi Róza mellett nem fér meg még egy tehetséges színésznő. A kritikusként is író Gyulai Pál azért nem rest közölni vele, hogy fiatalkori éveivel és energiájával együtt már eljátszotta a magyar közönség szeretetét. Bulyovszkyné azonban nem ijed meg, kezdetben francia, majd német földön is sikert sikerre halmoz, megmutatva, hogy a tehetség olykor leküzdi a nyelvi, kulturális és a rosszindulatból fakadó akadályokat.

Bulyovszkyné Szilágyi Lilla

A Teher alatt nő - avagy: itt nem lehet megmaradni ékesen bizonyítja, nem kell ahhoz sokszereplős, látványos díszletekkel és elemekkel tarkított előadás, hogy a figyelem egy percig se lankadjon. A három színésznő végig magabiztosan vált egyik személyből a másikba, miközben szorosan fogja a kezünket, mintha csak nekünk mesélne. A bensőséges hangulatot remekül teremti meg a Magvető Café intim tere, és az sem utolsó szempont, hogy az előadás közben egy pohár bort is kortyolhatunk.

A humorba ágyazott kérdések hazáig kísérnek, mivel a darab emlékezetünkbe idézi a magyar társadalom egyik legsérülékenyebb pontját, a lakosság egy részének növekvő elvándorlását az országból. Az előadás képes arra, hogy fájóan éles portrét rajzoljon az oly gyakran elégedetlenkedő magyar mentalitásról, mely szerint megszokott, hogy a tehetséges embereket egyszerre gyűlöljük és imádjuk, miközben a címével vágja arcunkba a jelen aktualitását: itt nem lehet megmaradni.

Teher alatt nő - avagy: itt nem lehet megmaradni

Írta és szerkesztette: Bíró Kriszta

Játsszák: Bíró Kriszta, Dobra Mara, Kerekes Viktória

Rendező: Máthé Zsolt

Zene: Kákonyi Árpád
Jelmez: Kerekes Viktória és Papp Janó
Produkciós vezető: Nyáry Krisztián, Bauer Andrea

Külön köszönet: 
Ari Nagy Barbara
Birtalan Zsolt
Pálffy András Gergely

Bemutató: 2018. június 1. 

Magvető Café

Fotók forrása:

MTI

Kincses Gy.

Magvető Café

https://cultura.hu/kultura/anekdota-estere-hogyan-is-szuletett-a-janos-vitez/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bulyovszkyn%C3%A9_Szil%C3%A1gyi_Lilla