bezár
 

építészet

2014. 06. 30.
Az örökifjú Ifjúsági Ház
Győr, Ifjúsági ház, 1973
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az örökifjú Ifjúsági Ház A győri Ifjúsági Ház tavaly év végén, negyvenedik születésnapjára lebontásának ígéretét kapta. Nincs pénz, talán parkolóház épülhet a helyi progresszív kultúra "bölcsője" helyén. Azóta is folyamatosan aktív a társadalmi és szakmai felszólalás a Lőrincz József tervezte épület megmaradásáért, mostanában úgy tűnik, talán nem is eredménytelenül. Érdemes alaposabban megnézni, mitől is izgalmas ez az épület, amelyet vagy lebontanak, vagy végül akár műemlék is lehet belőle.
A győri Ifjúsági Ház 1973-ban épült fel. A korábbi, elavult és szűkös helyen működő intézmény új épületének finanszírozását a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vállalta (társadalmi munkában). A pályázaton kiválasztott terv szerzője a legtöbb Rába vállalati projektet kézben tartó építész, Lőrincz József (Győri Tervező Vállalat) volt, mellette a műtermében dolgozó, fiatal Bodrossy Attila és Gyüre Zsolt vett részt a munkában.

A helyszín a Teleki és az Árpád utca üresen álló belvárosi saroktelke. A XIX. században kiszabályozott tömbön állt a második világháborúig többek között a “Star-garage", a Győri Általános Közlekedési Vállalat telephelye. Az épületek a bombázások során jelentősen sérültek, és bár elég vegyes volt a beépítés, végül több, nem jelentéktelen háznak is bontás lett a sorsa, amikor 1960 körül a komplett tömb szanálásra került. A jó pozíciójú, közművesített “Sztár-tömb" területére elsősorban a sürgető lakásépítés miatt volt szükség, ugyanakkor az új, nagyléptékű épületeknek a szocialista iparváros fellendülését is hirdetnie kellett.


Az Ifjúsági ház. (forrás: MÉ 1974/1)

Az első épület a Fátay Tamás és Csapó György által tervezett 92 lakásos társasház (1966), amely a Szent István út északi, meglehetősen monoton házsorának jelentős eleme. A második épület Cserhalmy József tízemeletes lakóháza (1968). Nyersbeton felületeivel és pontszerű, szabadon álló elhelyezésével a belvárosi épületek léptékét és viselkedését teljesen figyelmen kívül hagyja, ugyanakkor önmagában értékes és jelentős alkotás. A szabadon maradt terület jó ideig beépítetlen volt, csak egy mélygarázs foglalta el részben.

Ide épült fel 1973-ra az Ifjúsági Ház, amellyel be is telt a tömb. A tízemeletes lakóépület vizuális felvezetést kapott a belváros felől (lényegében egy, a korban "klasszikus" lepény-torony látványkompozíció állt össze, csak két külön épületből) és jót tett az is, hogy a Fátay-Csapó épület alárendelten megtervezett, hatalmas gangos hátsóhomlokzata háttérbe került. Az új telepítéssel a háború előtti zárt-keretes szerkezet felnyílt, a házakat körülvevő terület a köztér részévé vált. Ebből a részben zölddel, részben aszfalttal borított (sajnos eléggé elhanyagolt) felületből szigetszerűen, 0,85 m magas pódiumon emelkedik ki az Ifjúsági Ház az őt körülvevő teraszrendszerrel együtt (amely tulajdonképpen a már korábban is meglévő garázs teteje).


Az épület makettje. (forrás: Műszaki Tervezés 1970/6.)


2010-ben. (fotó: HG)

Külső megjelenését a hatvanas—hetvenes évek jellegzetes formái határozzák meg. A jellemzően üvegfalakkal megnyitott földszint alaprajzi kontúrjából konzolosan előreugorva "lebeg" az első emelet, amelynek szalagszerűen körbefutó ablaksorát, alul és felül (kővel burkolt) tömör felület kíséri. A belső tér változatosabb kialakítású, mint azt első pillantásra gondolnánk. Bár az egy központi aula köré szervezett térrendszer alapvető középülettípus, az alaprajzot nézve itt különös egyértelműséggel tűnhet fel az átriumos elrendezés, vagy az emelet esetében konkrétan a kerengők és azt kísérő "cellák" (amelyek itt viszont a pillérvázas szerkezet miatt szabadon összenyithatók) mintája. A modernizmus legfontosabb alaprajzi lehetőségébe, a pillérvázzal lehetővé tett kötetlen alakítás szabadságába a leghagyományosabb, zárt minták is beleférnek, amennyiben azok megfelelnek a funkciónak. Lőrincz József munkásságában ez a kettősség egyébként is tetten érhető: tervez a Rábának funkcionalitásával az Iparterv mérnökeit lepipáló, többtízezer négyzetméteres csarnokokat, majd ugyanő a győri történeti belváros egyik legkényesebb pontjára, korának egyik legsikerültebb foghíjbeépítését. Itt egy épületben alkot jól működő egészet a modernista forma és a történeti térstruktúra. Az eredeti szellemi környezetéből kiemelt kerengő-tér jó funkcionális belső rendszert ad egy semleges, a világon szinte bárhol elképzelhető, modern kubusban.


Elsőemeleti alaprajz. (forrás: MÉ 1974/1)


Földszinti alaprajz. (forrás: MÉ 1974/1)


A háromszintes ház alaprajzát tehát ez a kerengős-átriumos elrendezés határozza meg. A fél szinttel kiemelt központi aula köré szerveződnek a különböző, kisebb tereket igénylő funkciók. A földszinten a kiegészítő közösségi és a kiszolgáló részek (előcsarnok, ruhatár, kávézó, társalgó, játékterem stb.) veszik körül; itt az összes helyiség szinte egy, összefolyó teret alkot. Az aulához közvetlenül csatlakozik egy gondosan tervezett belső kert is, változatos tereprendezéssel, növények telepítésével, és nem utolsó sorban egy szoborszerű kúttal. A központi tér gerendarács és üveg födémén keresztül természetes fényt kap, így a kerttel együtt tulajdonképpen egyetlen fedett-nyitott belső udvart alkot. Előadásokra és filmvetítésekre az ez alatt lévő, 160 férőhelyes kamaraterem alkalmas. Az aula fél szinttel való megemelésére ennek a teremnek az elhelyezése miatt volt szükség. A sok lépcső, amely emiatt a földszinten adódott, funkcionálisan az épület talán egyetlen, bár nem elhanyagolható kompromisszumos pontja. Az emeleten a körfolyosóról nyílik a tizenöt "szakköri" helyiség és az irodák. Ez a közlekedő az aulával együtt kiállítótérként is működött. A központi részt keletről mindhárom szinten egy belső, zárt blokk határolja, ebben kaptak helyet a raktárak és a mosdók.


A félszinttel megemelt aula belső tere a galériával. (forrás: MÉ 1974/1)

Társalgó az épületben. (forrás: GYŐRITERV publikáció, 1975)
Az alagsori előadóterem nézőtere. (forrás: MÉ 1974/1)


Az Ifjúsági Ház (később Petőfi Sándor Művelődési Ház) mint kulturális tér fontos szerepet töltött be Győr életében. Anélkül, hogy a történetnek feltárását magamra vállalnám, néhány jellegzetességet érdemesnek tartok kiemelni. Az "ifjúsági ház", mint az országos kulturális infrastruktúra egyik eleme már korábban is létezett, de a kor szocialista kultúrpolitikája is jó eszköznek tartotta létrehozásukat, fenntartásukat. Az intézményhálózat részben az egyházi közösségek ellenében és "pótlásául" is szolgált, de a ’68-as események Magyarországot késéssel, de elérő hatása miatt is fontos volt. Teret engedett a fiatalok közösségi életének, de mindezt ellenőrzött keretek között. Az ifiházak, a "normális" működés mellett, azonban sokszor egy városi alulról szerveződő kulturális életének megkerülhetetlen tényezői is lettek, néha a "tűrt" kategóriába átcsúszó, vagy akár botrányt kiváltó programokkal. Győrben is sok, máig ható történet kapcsolható az ifiházhoz, kiemelhetjük pl. a jazz-életben, és a filmezésben betöltött szerepét. Csökkenő mértékben, de még a rendszerváltozás után is próbálta őrizni jelentőségét, és pl. 1997-től a Nemzetközi Győri Művésztelep köztéri szobrai hátsó teraszán láthatók, bár jelenleg a környezet elég méltatlan számukra.


A hátsó terasz és a szoborpark néhány alkotása elhanyagolt állapotban. (fotó: HG)

Az épület sajnos 2013 óta üresen áll. Lebontási szándéka az elmúlt hónapokban meglehetősen nagy társadalmi megmozdulásokat és jelentős szakmai felszólalásokat váltott ki. Mostanra úgy tűnik, egyelőre még nem született végleges döntés. Jelentős és értékes épület, amely funkcionalitásával ma is sok lehetőséget adhat, és persze sok, generációs személyes élmény is kötődik hozzá. Szerepe Győr kulturális életében abszolút értékben is elvitathatatlan. A jövőre nézve pedig az átértelmezett ifjúsági központok szerepe egyre összetettebb és fontosabb lehet, amelynek ez a meglévő ház méltó helyet adhat felújítás után. Sajnos Győrben a megmentendő épületek bontására sok szomorú példát találunk az elmúlt évekből és évtizedekből, reméljük, nem ez lesz a következő. Az épület műemlékké nyilvánítása érdekében mindenesetre történtek már lépések.


 Végül egy utcakép 2010-ből... (fotó: HG)
nyomtat

További írások a rovatból

építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek
építészet

Koncepció, kontextus, térbeliség Koncepció, kontextus, térbeliség
3h_3ház a Fugában
építészet

Fába borult vidék Fába borult vidék
Véget ért a Hello Wood Építész Mustra 2017
építészet

A kitettség terei A kitettség terei
Szüts Miklós akvarelljei a Kiscelli Múzeum Templomterében

Más művészeti ágakról

Szabó Magda: Csigaház, Jaffa Kiadó, 2018.
gyerek

Életrevaló Képeink
Kiállítás a hátrányos helyzetű gyerekek önkifejezésének fejlesztése céljából
Goda Krisztina: BÚÉK
színház

Az artisztika fellegvára Az artisztika fellegvára
A Fővárosi Nagycirkusz története a kezdetektől napjainkig


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés