bezár
 

art&design

2015. 07. 27.
Szilvay Kornél-emlékérmét bocsát ki az MNB
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Szilvay Kornél tűzoltóparancsnok születésének 125. évfordulója alkalmából újabb emlékérmével bővül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató emlékérme-sorozata - olvasható a jegybank honlapján.

A tájékoztatás szerint Szilvay Kornél fontosnak tartotta a tűzoltók biztonságát és a vagyontárgyak épségének megőrzését. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tűzoltó berendezést, a tűznek oltóporral vagy habbal való oltására, illetve rendszerbe állították az első nagyteljesítményű szárazoltó gépet.
    

Az emlékérme előlapja a Szilvay Kornél által szabadalmaztatott egyetemes oltógépet ábrázolja, a hátlapon közepén pedig kerettel körbevéve Szilvay Kornél portréja látható, a jobb peremen "a szárazoltás atyja" felirattal, utalva a mérnök találmányára.
    

A 2000 forint névértékű színesfém Szilvay Kornél-emlékérmét Bitó Balázs tervezte és a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza.
    

Szilvay Kornál (1890-1957) még tanulóként megismerkedett a tűzoltóság munkájával, majd önkéntes tűzoltó lett. 1914-től a budapesti hivatásos tűzoltóknál műszaki tisztként dolgozott. Technikus lévén felismerte a tűzoltás fogyatékosságait és élénken foglalkoztatta a kérdés, milyen módon lehetne a tűzoltás során fellépő vízkárokat elkerülni. Esetenként ugyanis azt tapasztalta, hogy az égő anyagra zúdított víztömeg nagyobb kárt okozott, mint a tűz.
    

1923-ban szabadalmaztatta egy közömbös gázzal oltó (szárazoltó) gép elvi megoldását. Találmányának lényege abban állt, hogy egy robbanómotor kipufogó gázait először lehűti, ezután kompresszorral kellő nyomásra sűríti, majd a gázzal az oltó port (szódabikarbóna) a tűzre fúvatja. 1925-ben kezdték meg az első nagyobb szárazoltó gép gyártását a Mávag Mozdony- és Gépgyárban. Hivatalosan 1928 elején állították készenlétbe. Szilvay oltási eljárását továbbfejlesztette és a zárttéri transzformátorok oltására is kiterjesztette. Találmányát külföldön jelenleg főleg hajók raktártüzeinek oltásához alkalmazzák - olvasható a KFKI honlapján.
    

Számos szabadalma szolgálta még a tűzvédelem ügyét, köztük a hőhatásra záródó szelep vagy az úszószivattyú (8 méternél mélyebb vízforrások vizének hasznosítására), amelyek közül többet ma is használnak.
    

Mint tűzoltó tiszt több ezer tűznél vezette az oltást. Ő irányította 1947. jún. 20-án a budapesti Bazilika kupolatüzének oltását. Előrelátóan gondoskodott a nagy értékű freskók védelméről és az oltásnál felhasznált nagy vízmennyiség ellenére, beázás, azaz vízkár nem keletkezett. Egy kismotor-fecskendővel a kupola pilléreinek mélyedéseiből az összegyűlt vizet kiszívatta, a sugarakkal pedig megvédte a Bazilika ép részeit a leégéstől.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
art&design

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
art&design

Múzeum készül Mexikóvárosban

Más művészeti ágakról

Kritika Krusovszky Dénes Levelek nélkül című regényéről
Láng Orsolya Ház, délután című könyvének bemutatójáról
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés