zene
2010. 06. 17.
Razziák vagy közös jövő? Digitális Tartalom Stratégiát sürget az Artisjus Egyesület
Az Artisjus sajtóközleménye 2010. június 17-én
2010. június 16-án a magyar Rendőrség Európa mindeddig legnagyobb, 500 terrabájtnyi adatot érintő szerverlefoglalását hajtotta végre. Az ügyben az ASVA és a ProArt tett feljelentést. Az érintett szerverek a gyanú szerint mind tömegesen vettek részt jogsértő zenei, filmes és szoftver tartalmak közönséghez juttatásában (forrás ITT).
Az Artisjus szerint ez a lefoglalás újabb figyelmeztető jel arra, hogy tömeges igény van az interneten kulturális tartalmakra.
Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar zeneszerzője, az Artisjus szerzői véleményező bizottságának tagja elmondta: „A magyar zeneszerzők és szövegírók számára nem a tömeges lefoglalások jelentik a jövőt. Azt szeretnénk, hogy ha már a CD lemez, mint fizikai hanghordozó kiment a divatból és helyét az online fórumok vették át, akkor ez is olyan formában kerüljön a zenehallgató nagyközönség elé, olyan köntösben, minőségben, ahogy az a bakelit vagy akár a CD lemezeknél megvolt, nem pedig rossz minőségű, susogós MP3-akon. Az a célunk, hogy legális forrásokból lehessen a zenét élvezni. Mi, a zenék alkotói képesek vagyunk arra, hogy ésszerű áron kínáljuk jogainkat bármely szolgáltatónak.”
Amint Kovács Ákos zeneszerző, az Artisjus tagja egy portálnak elmondta: „Lassan felnő egy generáció, amelyik el se tudja képzelni, hogy a dal nem a réten terem, hanem sok ember odaadó munkájaként jön létre, és ára van. A mobilszolgáltatónak fizet, a net pénzbe kerül, csak épp a tartalom legyen ingyen. Ma ez a bizarr realitás” (forrás ITT).
A zeneszerzők-szövegírók az Artisjus útján előfizetőnként mindössze havi 200 Ft jogdíjat kérnek a korlátlan zenehallgatást szabad kiválasztással nyújtó szolgáltatóktól. Ez azt jelenti, hogy az emberek a több ezer forintos havi internetszámláik fölött minimális többletdíjért már jogszerűen és szabadon élvezhetnék a teljes zenei világrepertoárt.
„Az ilyen szolgáltatások azonban nem tudnak megerősödni, mert a keresletet elszívják a jogsértő fájlcserélő hálózatok. És tegyük hozzá halkan, amíg ezekhez a tartalmakhoz ingyen hozzá lehet jutni és a morál nem igazán változik, addig nehéz elfogattatni az emberekkel, hogy miért jobb az eredeti, a legális. Emellett a nemzetközi médiavállalatok is nehézkesen biztosítják saját jogaikat magyar jogszerű szolgáltatásokhoz.” – mondja Tóth Szabi. – „Ezért kérjük a kulturális kormányzatot, hogy a francia, angol és spanyol példákhoz hasonlóan mielőbb kezdje meg egy Digitális Tartalom Stratégia kidolgozását. Az Artisjus ehhez minden segítséget megad.”
Tények
Az Artisjus Egyesület a zenei világrepertoár tekintetében képes jogszerűséget biztosítani bármely magyarországi online zenei szolgáltatásnak, jogdíjfizetés ellenében.
A beszedett jogdíjat az Artisjus negyedévente fizeti ki – belföldi szerzőknek közvetlenül, külföldieknek választott jogkezelőjük útján.
Az Artisjus útján fizetendő szerzői minimumdíj előfizetéses, korlátlan meghallgatást lehetővé tévő szolgáltatások esetében 200 Ft / előfizető / hó.
Emellett a hangfelvétel kiadójától, illetve film előállítójától is engedélyt kell kérni saját jogaik tekintetében. Az előadók külön jogait leggyakrabban a kiadó képviseli – ennek híján az Előadóművészi Jogvédő Irodához kell fordulni.
Az Artisjusról
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Feladata, hogy bizonyos szerzői jogok egy kézbe fogásával az alkotók megélhetését támogassa. Fő tevékenysége az ún. „közös jogkezelés”: a zenei és irodalmi művek felhasználóitól jogdíjak beszedése és azok felosztása a szerzők között. Emellett az alkotók szolgálatában és érdekei védelmében más, kiegészítő feladatokat is ellát.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 8500 magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi önkéntesen. Magyarországi tevékenységének alapját az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál történt bejegyzése jelenti.
Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar zeneszerzője, az Artisjus szerzői véleményező bizottságának tagja elmondta: „A magyar zeneszerzők és szövegírók számára nem a tömeges lefoglalások jelentik a jövőt. Azt szeretnénk, hogy ha már a CD lemez, mint fizikai hanghordozó kiment a divatból és helyét az online fórumok vették át, akkor ez is olyan formában kerüljön a zenehallgató nagyközönség elé, olyan köntösben, minőségben, ahogy az a bakelit vagy akár a CD lemezeknél megvolt, nem pedig rossz minőségű, susogós MP3-akon. Az a célunk, hogy legális forrásokból lehessen a zenét élvezni. Mi, a zenék alkotói képesek vagyunk arra, hogy ésszerű áron kínáljuk jogainkat bármely szolgáltatónak.”
Amint Kovács Ákos zeneszerző, az Artisjus tagja egy portálnak elmondta: „Lassan felnő egy generáció, amelyik el se tudja képzelni, hogy a dal nem a réten terem, hanem sok ember odaadó munkájaként jön létre, és ára van. A mobilszolgáltatónak fizet, a net pénzbe kerül, csak épp a tartalom legyen ingyen. Ma ez a bizarr realitás” (forrás ITT).
A zeneszerzők-szövegírók az Artisjus útján előfizetőnként mindössze havi 200 Ft jogdíjat kérnek a korlátlan zenehallgatást szabad kiválasztással nyújtó szolgáltatóktól. Ez azt jelenti, hogy az emberek a több ezer forintos havi internetszámláik fölött minimális többletdíjért már jogszerűen és szabadon élvezhetnék a teljes zenei világrepertoárt.
„Az ilyen szolgáltatások azonban nem tudnak megerősödni, mert a keresletet elszívják a jogsértő fájlcserélő hálózatok. És tegyük hozzá halkan, amíg ezekhez a tartalmakhoz ingyen hozzá lehet jutni és a morál nem igazán változik, addig nehéz elfogattatni az emberekkel, hogy miért jobb az eredeti, a legális. Emellett a nemzetközi médiavállalatok is nehézkesen biztosítják saját jogaikat magyar jogszerű szolgáltatásokhoz.” – mondja Tóth Szabi. – „Ezért kérjük a kulturális kormányzatot, hogy a francia, angol és spanyol példákhoz hasonlóan mielőbb kezdje meg egy Digitális Tartalom Stratégia kidolgozását. Az Artisjus ehhez minden segítséget megad.”
Tények
Az Artisjus Egyesület a zenei világrepertoár tekintetében képes jogszerűséget biztosítani bármely magyarországi online zenei szolgáltatásnak, jogdíjfizetés ellenében.
A beszedett jogdíjat az Artisjus negyedévente fizeti ki – belföldi szerzőknek közvetlenül, külföldieknek választott jogkezelőjük útján.
Az Artisjus útján fizetendő szerzői minimumdíj előfizetéses, korlátlan meghallgatást lehetővé tévő szolgáltatások esetében 200 Ft / előfizető / hó.
Emellett a hangfelvétel kiadójától, illetve film előállítójától is engedélyt kell kérni saját jogaik tekintetében. Az előadók külön jogait leggyakrabban a kiadó képviseli – ennek híján az Előadóművészi Jogvédő Irodához kell fordulni.
Az Artisjusról
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Feladata, hogy bizonyos szerzői jogok egy kézbe fogásával az alkotók megélhetését támogassa. Fő tevékenysége az ún. „közös jogkezelés”: a zenei és irodalmi művek felhasználóitól jogdíjak beszedése és azok felosztása a szerzők között. Emellett az alkotók szolgálatában és érdekei védelmében más, kiegészítő feladatokat is ellát.
Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 8500 magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi önkéntesen. Magyarországi tevékenységének alapját az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál történt bejegyzése jelenti.
Szerzők
-- Danczi Csaba László --
