"Ne mindenki másoktól várjon mindent, hanem a maga településén, a maga ingatlanán tegye meg azt, ami rajta múlik, hogy egy egyszeri tervezési akcióval újabb évtizedekre biztosítsa az elődeink által ránk hagyott épületek fennmaradását" - foglalta össze az építészeti nívódíj céljait Fegyverneky Sándor.

A legmagasabb összegű, 1,5 milliós díjazásban a Szerencsi Önkormányzat részesült, a volt Községi fürdő felújításáért és modern fürdő- és wellnessházzá való alakításáért. Mint az indoklásban elhangzott, a rekonstrukció során úgy sikerült helyreállítani és megőrizni a régi épület impozáns térrendszerét, atmoszféráját, hogy a fürdő a modern funkciókat és korszerű gépészeti megoldásokat befogadva tud megfelelni a mai kor igényeinek.

900 ezer forintos díjjal jutalmazták egy balatonalmádi nyaralóépület "minden ízében igényes, szeretettel és hozzáértéssel végzett" helyreállítását, melynek során az országos főépítész szavai szerint "egy nagyon különleges épület, egy fényképész egykori lakhelye és műterme" újult meg.

Többszázezer forintos díjazásban részesült a miskolci Gyermek és Ifjúsági Központ rekonstrukciója, a kőszegi Taverna Flórián étterem felújítása és a szentlászlói Népművészeti Alkotóház-Csuhémúzeum újjáépítése is.

A 4 millió forint összdíjazású Helyi Építészeti Örökség pályázatra az április 2-ai határidőre nyolc településről tíz pályamű érkezett, melyek közül a zsűri öt munkát javasolt díjazásra. A nívódíjra olyan helyi védelembe vett épületekkel lehetett pályázni, amelyek jelentős építészeti értéket képviselnek, és helyreállításukat, bemutatásukat példaszerű színvonalon, értéknövelő módon valósították meg. 

A bíráló bizottságban képviseltette magát többek között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Magyar Építőművész Szövetség és a Magyar Építész Kamara is, a zsűri elnöke Fegyverneky Sándor volt.