irodalom
2011. 05. 03.
Megmarad a Széchenyi Akadémia
A közgyűlés által létrehozott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA) a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is változatlan formában, az MTA társult intézményeként tartja meg az Akadémia, s a fenntartásáról megfelelően gondoskodik - jelentette be Pálinkás József, a tudós társaság elnöke az MTA 181. közgyűlésén a SZIMA működéséről szóló írásos beszámoló kiegészítéseként.
Az írásos beszámoló szerint a SZIMA-nak jelenleg 88 rendes tagja van, köztük 49 a hetven évnél felüli, 39 az ennél fiatalabb.
A beszámolóból az is kiderül, hogy 2010. január elsejétől a SZIMA már nem önálló gazdasági egység, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kérésére az MTA gazdasági osztálya vette át a SZIMA-ra vonatkozó adminisztrációt.
Az MTA közgyűlése elfogadta az írásos beszámolót és az MTA elnökének hozzá fűzött kiegészítését.
A SZIMA életre hívását Kosáry Domokos, az MTA két cikluson át (1990-1996) megválasztott elnöke szorgalmazta, mert 1949 előtt az MTA szerves része volt a Széptudományok Alosztálya, de akkori szovjet mintára ezt megszüntették 1949-ben. Kosáry akadémikus a rendszerváltáskor elkezdett dolgozni azon, hogy rehabilitálja a széptudományokat, de olyan formában már nem lehetett, mint amilyen 1891-ben volt, ezért 1991-ben megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy az irodalom és a művészetek újra helyet kapjanak az akadémián.
Az MTA közgyűlése 1992. május 4-én szavazta meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia létrejöttét, mint az MTA társult, de önálló alapszabállyal rendelkező szervezetét.
Ugyanakkor néhány hónappal előbb, 1992. január 31-én hivatalosan is megalakult 22 taggal a Selyemgombolyítóban a Makovecz Imre vezette Magyar Művészeti Akadémia - alapítványi formában.
Korábban voltak kísérletek a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyesítésre, de ezek kudarcba fulladtak. Az MMA bekerült az új alaptörvény szövegébe, és márciusban megkezdődött a törvénykezési munka köztestületté válásáról. Az ígéretek szerint az MMA a jelenleg felújítás alatt levő, őszre elkészülő Pesti Vigadóban kap helyet.
A SZIMA neve azonban nem szerepel az új alaptörvényben. Ez is közrejátszott abban, hogy április 20-i hatállyal lemondott tisztségéről a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, Dobszay László és ügyvezető elnöke, Ferencz Győző. Lemondásuk oka részben tiltakozás volt a SZIMA-t ért méltatlanság ellen, részben pedig azt jelezte: úgy érzik, nem tudták kellő súllyal érvényesíteni a testület érdekeit.
A beszámolóból az is kiderül, hogy 2010. január elsejétől a SZIMA már nem önálló gazdasági egység, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kérésére az MTA gazdasági osztálya vette át a SZIMA-ra vonatkozó adminisztrációt.
Az MTA közgyűlése elfogadta az írásos beszámolót és az MTA elnökének hozzá fűzött kiegészítését.
A SZIMA életre hívását Kosáry Domokos, az MTA két cikluson át (1990-1996) megválasztott elnöke szorgalmazta, mert 1949 előtt az MTA szerves része volt a Széptudományok Alosztálya, de akkori szovjet mintára ezt megszüntették 1949-ben. Kosáry akadémikus a rendszerváltáskor elkezdett dolgozni azon, hogy rehabilitálja a széptudományokat, de olyan formában már nem lehetett, mint amilyen 1891-ben volt, ezért 1991-ben megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy az irodalom és a művészetek újra helyet kapjanak az akadémián.
Az MTA közgyűlése 1992. május 4-én szavazta meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia létrejöttét, mint az MTA társult, de önálló alapszabállyal rendelkező szervezetét.
Ugyanakkor néhány hónappal előbb, 1992. január 31-én hivatalosan is megalakult 22 taggal a Selyemgombolyítóban a Makovecz Imre vezette Magyar Művészeti Akadémia - alapítványi formában.
Korábban voltak kísérletek a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyesítésre, de ezek kudarcba fulladtak. Az MMA bekerült az új alaptörvény szövegébe, és márciusban megkezdődött a törvénykezési munka köztestületté válásáról. Az ígéretek szerint az MMA a jelenleg felújítás alatt levő, őszre elkészülő Pesti Vigadóban kap helyet.
A SZIMA neve azonban nem szerepel az új alaptörvényben. Ez is közrejátszott abban, hogy április 20-i hatállyal lemondott tisztségéről a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, Dobszay László és ügyvezető elnöke, Ferencz Győző. Lemondásuk oka részben tiltakozás volt a SZIMA-t ért méltatlanság ellen, részben pedig azt jelezte: úgy érzik, nem tudták kellő súllyal érvényesíteni a testület érdekeit.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
irodalom
A Mi kell ma? Irodalmi platformok pre-NER és poszt-NER című kerekasztal-beszélgetésről
