Mario Ivanov ásatásvezető régész tájékoztatása szerint a Szófia központjában feltárt színpompás mozaik egy palota fogadótermének a padlózatát borította.

A régészek nem biztosak abban, hogy a palota tulajdonosai valóban szoros kapcsolatban álltak-e a Kr.u. 306 és 337 között uralkodó Nagy Konstantin római császárral, mivel eddig semmiféle ezt bizonyító írott emlék nem került elő.

Ennek ellenére Mario Ivanov úgy véli, hogy a tulajdonosok helyi notabilitások voltak, akiknek lehettek kapcsolataik a császárral.

A mai Szófia területe a Kr. e. 8. században már lakott volt. A település a trák Serdi törzs után kapta az első elnevezését, a Serdicát, amelyet a római hódítás után is megtartott, amikor Ulpia Serdica néven Moesia provincia központjává vált.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, majd I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, majd az elnevezést átvették a 809-ben érkező bolgárok is. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból.

A szófiai metróépítés kapcsán évek óta folyik az ókori város feltárása. Napvilágra kerültek paloták, megtalálták az ókori Serdica polgárainak tanácstermét, a bouleuteriont - az amfiteátrumszerű körépítmény átmérője eléri a 20 métert. Római kori bérházakat, insulákat is találtak, a nagyméretű lakóépületeket "szigetként" határolták négy oldalról az utcák.

Feltérképezték Serdica főbb útvonalait is, így megtalálták a város keleti és nyugati kapuját összekötő főutcát, a 7-8 méter széles, kikövezett decumanus maximust, ahogy az észak-déli irányú "másodfőutcát", a cardo maximát is.

A terület sorsa évek óta vita tárgya, mert az ásatások miatt többször is módosítani kellett a szófiai metróhálózat bővítésének tervét, az egyik állomást ugyanis épp a történelmi helyszín alatt építették volna meg.

A hatóságok végül az antik leletek megőrzése mellett döntöttek abban a reményben, hogy a kulturális örökség részeként a város új turistacsalogató látványosságai lesznek. Az antik komplexumot 2012-re fejezik be, az összköltséget 16 millió levára (2,25 milliárd forintra becsülik).

A hagyomány szerint Nagy Konstantinnak tulajdonítják a Serdica az én Rómám mondást. A császár ugyanis szerette a várost, különösen annak termálvizeit, és innen irányította 13 éven át a birodalom sorsát. I. Constantinus palotájának mozaikpadlóját 1965-ben tárták fel.