Rátkay Endre 1928-ban született Pesterzsébeten. 1946-ban Barcsay Jenő közbenjárására vették csak fel a képzőművészeti főiskolára, ahol Bernáth Aurél és Pór Bertalan tanítványa volt. 1952-től rajztanárként tevékenykedett.

Az 1950-es években népművészettel és absztrakt kompozíciókkal is foglalkozott, s közben kiállított kisebb hazai galériákban és művelődési házakban. Krónikás jellegű, gazdag fantáziájú sorozatait a valóság és a tudatalatti elemeiből komponálta.

1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem számára készített egy monumentális tudománytörténeti pannót. Műveinek témáját gyakran választotta a biblia, a vallásfilozófia témaköréből, de képein megjelenik az egész világtörténelem, filozófiai irányzatokkal, világvallásokkal, bibliai történetekkel, mondákkal, legendákkal, asztrológiai jegyekkel, művészettörténeti utalásokkal.