Wigner Jenő, Teller Ede, Pónya József és Lévai András képmásai fogadják a múzeumnál az atomerőmű északi portájáról érkezőket. A magyar atomenergetika és a paksi atomerőmű történetének meghatározó alakjai - pontosabban a róluk készült portrék - egy korábbi raktárépület falait, illetve homlokzatát "díszítik". A múzeumot kívülről szemügyre vevő vendégek elé tárul még az erőműépítés néhány emlékezetes mozzanata és a négyblokkos üzemet ábrázoló kép is.

Százhúsz kilogrammos csavarok

Ahhoz, hogy különleges ipartörténeti emléket láthassanak a látogatók, még csak be sem kell lépniük, a főbejárattal szemben, szabad téren is kiállítottak néhány technikai érdekességet. Az egyik egy úgynevezett Faun vontatógép, amely arra szolgált, hogy a reaktortartályokat - ezekből négy van Pakson - a nehézkikötőtől az épületekig vontassák. Beregnyei Miklós, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemtörténésze elárulja, hogy nyártól itt lesz kiállítva a ma még üzemben lévő 420 kilovoltos főtranszformátor és egy 120 kilovoltos földelő szakaszoló is.

Tájékoztatása szerint a legérdekesebb darabok egyike - már a kiállítótérben - az huszonnyolc tonnás csavarhúzógép, amelynek hivatalos neve: reaktor perem tömörítő gép. A reaktor 123 bar nyomáson, 300 Celsius-fokon működik, peremének két részét 60 darab csavar fogja össze. A csavarok mindegyike 120 kilogrammot nyom, közülük egyet állítottak ki. Használatakor a csavarhúzógépet rátelepítették a reaktorra, az egyszerre hat csavart húzott meg, ezért a reaktor perem teljes rögzítését tíz pozícióban lehetett elvégezni. A munkafolyamat hét szakember közreműködésével nyolc órát vett igénybe.

A múzeum munkatársa hozzátette, hogy a reaktorok és a csavarok változatlanok, csak a csavarhúzógépet cserélték modernebbre, ezért kerülhetett a '80-as években gyártott berendezés a múzeumba. A Skoda gyártmányú gép szovjet tervek alapján az akkori Csehszlovákiában készült, és a paksi atomerőműben 1996-ig használták.

A berendezés dekontaminálás - azaz sugármentesítés - után főbb részeire szerelve érkezett az Atomenergetikai Múzeumba, ahol műszaki felújítását követően a nagyberendezések számára kialakított részbe került .

- Ez a térrész - folytatja a tárlatvezetést Beregnyei Miklós - az üzemi területhez hasonlóan két részre oszlik, primer és szekunderköri részlegre. A kettőt sugárkapu választja el, ahogyan ez a valóságban is van A kiállított - fény és hangjelzést adó - kapu azoknak az egyike, amelyeket az 1. blokk indulásakor, 1982-ben alkalmaztak. Ezeket az 1990-es évek elején cserélték modernebbre.

Szekrénynagyságú memóriaegységek

Szem előtt tartva, hogy a látogatók figyelmének fenntartására ma már kevés a látvány, több interaktív elemet is elhelyeztek a kiállítótérben. Ezek egyike a hulladékválogató boksz, amely - mint a neve is jelzi - arra szolgált, hogy a felületi szennyezettség alapján szelektálja a hulladékot. A bokszot a látogatók maguk is működésbe hozhatják.

Egy másik, a primerkört imitáló térben lévő interaktív elemre is felhívja a figyelmet Beregnyei Miklós. A berendezés a reaktortartály belső szerkezetét mutatja be sematikusan: az üzemanyag átrakását modellezik vele. A látogatóknak a tartály melletti tárolóban elhelyezett üzemanyag kazettákat kell a helyükre illeszteni egy daruszerkezettel. A műveletet a többi látogató monitoron nyomon követheti.

Néhány fontosabb primerköri berendezés számítógépes adatbázis segítségével is tanulmányozható a totemekben elhelyező érintőképernyős komputerek használatával. Az intézmény fogadóterében is helyet kapott hat hasonló számítógép, amelyeken az erőmű múltjával, jelenével és jövőbeni terveivel ismerkedhetnek a látogatók.

- A kiállítás talán leglátványosabbja a blokkszimulátor számítógép - fogalmaz az üzemtörténész. - A szimulátor finn-magyar együttműködésben épült, 1989-től a személyzet képzésére használták.

A muzeológus közlése szerint az amerikai gyártású számítógéprendszer egykoron COCOM-listás volt, azaz kereskedelmi embargó sújtotta, beszerzése éppen ezért komoly szervezést igényelt. Az egy teljes termet elfoglaló számítógép egyes memóriaegységei szekrénynagyságúak.

- Egy ilyen szekrénynyi memória két megabyte, ma egy pendrive 64 giga. Itt lehet látni, hogy milyen döbbenetes a technikai fejlődés - mutat körbe Beregnyei Miklós.

Hogy az elmúlt időszak hihetetlen technikai fejlődését jelezzék, a most használatban lévő komputer makettjét is kiállították.

CD- és adattár

Az Atomenergetikai Múzeum földszintjén az említetteken kívül erőműben használt műszereket mutatnak be a környezetellenőrző labor eszközeitől az irányítástechnikai műszerekig bezárólag.
A földszinten kapott helyet a kutatási tevékenységre is lehetőséget biztosító könyvtár, CD- és adattár.

A kutatók rendelkezésére áll a több mint félezer kötetes John E. Kenton-hagyaték, az 1948-tól az 1980-as évek elejéig megjelent igen ritka, az atomenergia békés felhasználásának útját feldolgozó kiadványok gyűjteménye. A könyvtárban megtalálható Paks sajtótermékeinek teljes gyűjteménye is a XIX. századtól napjainkig.

Mivel a múzeum országos gyűjtőkörű, nemcsak a paksi atomerőmű, hanem az atomenergetikával kapcsolatban álló intézmények és üzemek muzeális tárgyi emlékeit is megtekinthetik a látogatók. Az utókor számára megőrzött technikatörténeti szempontból fontos eszközök a galérián kaptak helyet.

Az üzemtörténeti gyűjtemény 1991 óta gyarapodó tárgyi emlékeit 2011 őszétől mutatják be a volt 306-os raktárból kialakított Atomenergetikai Múzeumban, bár a hivatalos megnyitót idén tartották.

Az Európában egyedülálló múzeum a paksi atomerőmű északi részén várja az egyéni és csoportos látogatókat.