art&design
2012. 06. 20.
Végéhez ért a Vasarely-kiállítássorozat
A szerdai kolozsvári megnyitóval a végéhez érkezett a Victor Vasarely munkáiból szervezett romániai kiállítás-sorozat.
Az op-art művészeti irányzat pápájának tekintett Victor Vasarely csaknem száz alkotásából szervezett kiállítás szerdai megnyitójára több száz érdeklődő zsúfolódott be a kolozsvári művészeti múzeum termeibe.
Csepei Tibor magángyűjteményét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja és a Balassi Intézet indította el romániai kiállításkörútjára. A tárlatot korábban a bukaresti, a kézdivásárhelyi, a csíkszeredai és a marosvásárhelyi közönségnek mutatták be.
A kolozsvári kiállítás után a gyűjtemény visszakerül Budapestre.
Lakatos Mihály, a sepsiszentgyörgyi kulturális központ igazgatója Vasarelyről elmondta: sorsa úgy alakult, mint az egykori amerikai álom.
A szegény fiú úgy vágott neki 1930-ban a világnak, hogy egyetlen vagyona a tehetsége volt, de a világ hamarosan a lábai előtt hevert. Az elismerésben komoly szerepe volt annak, hogy művészete befogadásának útjában nem álltak nyelvi akadályok.
Lakatos Mihály az MTI-nek elmondta, nem összesítették, hogy az erdélyi városokban és Bukarestben hányan nézték meg a kiállítást, de mindenütt azt tapasztalta, hogy Vasarely művészetével nem most ismerkedik a közönség. Nevére bejönnek az emberek a kiállítótermekbe.
Csepei Tibor, a gyűjtemény tulajdonosa megnyitóbeszédében Vasarelynek azt a tulajdonságát hangsúlyozta, hogy művészetét közkinccsé akarta tenni. A műgyűjtő a megnyitó után az MTI-nek elmondta, hogy a gyűjteményt az elmúlt években megannyi balkáni országban bemutatták és mindenütt azt tapasztalta, hogy az emberek valósággal rajonganak Vasarely művészetéért.
Hozzátette: az erdélyi kiállítás-megnyitókon büszkeséget látott az emberek szemében, amikor megemlítette, hogy a Párizsban alkotott művész mindig is számon tartotta családja erdélyi, kézdivásárhelyi gyökereit. Mindenütt azt tapasztalta, hogy Vasarely munkáira nemcsak a magyar közönség kíváncsi. A kiállítás július 3-áig tekinthető meg Kolozsváron a művészeti múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában.
Csepei Tibor magángyűjteményét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja és a Balassi Intézet indította el romániai kiállításkörútjára. A tárlatot korábban a bukaresti, a kézdivásárhelyi, a csíkszeredai és a marosvásárhelyi közönségnek mutatták be.
A kolozsvári kiállítás után a gyűjtemény visszakerül Budapestre.
Lakatos Mihály, a sepsiszentgyörgyi kulturális központ igazgatója Vasarelyről elmondta: sorsa úgy alakult, mint az egykori amerikai álom.
A szegény fiú úgy vágott neki 1930-ban a világnak, hogy egyetlen vagyona a tehetsége volt, de a világ hamarosan a lábai előtt hevert. Az elismerésben komoly szerepe volt annak, hogy művészete befogadásának útjában nem álltak nyelvi akadályok.
Lakatos Mihály az MTI-nek elmondta, nem összesítették, hogy az erdélyi városokban és Bukarestben hányan nézték meg a kiállítást, de mindenütt azt tapasztalta, hogy Vasarely művészetével nem most ismerkedik a közönség. Nevére bejönnek az emberek a kiállítótermekbe.
Csepei Tibor, a gyűjtemény tulajdonosa megnyitóbeszédében Vasarelynek azt a tulajdonságát hangsúlyozta, hogy művészetét közkinccsé akarta tenni. A műgyűjtő a megnyitó után az MTI-nek elmondta, hogy a gyűjteményt az elmúlt években megannyi balkáni országban bemutatták és mindenütt azt tapasztalta, hogy az emberek valósággal rajonganak Vasarely művészetéért.
Hozzátette: az erdélyi kiállítás-megnyitókon büszkeséget látott az emberek szemében, amikor megemlítette, hogy a Párizsban alkotott művész mindig is számon tartotta családja erdélyi, kézdivásárhelyi gyökereit. Mindenütt azt tapasztalta, hogy Vasarely munkáira nemcsak a magyar közönség kíváncsi. A kiállítás július 3-áig tekinthető meg Kolozsváron a művészeti múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában.
További írások a rovatból
Maud Karlsson Lima de Faria kiállítása Uppsalában
Más művészeti ágakról
Bach Kata színművész teljesítménykényszerről, elakadásról, határtartásról
Bali Péter Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni című könyvéről



