Hudec László a kínai-magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja, hiszen mesterségét otthon tanulta ki, otthoni gyökerekből merített, de Sanghajban lett világhíres, ikonikus épületeket, így például a Park Hotelt és a Nagyszínházat a városra hagyva - mondta a főpolgármester.

    Tarlós szerint a magyar származású építész a modernizmus egyik megteremtője is Sanghajban, vele kezdődött ugyanis a minél kisebb alapterületet elfoglaló, minél szélesebb körben hasznosítható épületek meghonosodása a kelet-kínai metropoliszban, és a 23 milliós világvárosban ma is ez a trend jellemző. 

    A főpolgármester megköszönte Sanghaj városának, hogy az befogadta Hudecet, hozzátéve, hogy "csak ott lelhet otthonára az ember, ahol kölcsönös a megbecsülés".

    Kuti László sanghaji főkonzul ugyancsak Hudecnek a magyar-kínai kapcsolatokban betöltött szerepét hangoztatta, mondván, az építész egyedülálló művész volt, emlékét csak a Kína és Magyarország közti hidak építésével lehet életben tartani. 

    A megnyitón kínai részről Sao Huj-hsziang (Shao Huixiang), a sanghaji külügyi iroda igazgatóhelyettese és a kiállításnak, valamint a Hudec tervezte legtöbb épületnek is otthont adó Csangning (Changning) kerület vezetője, Li Jao-hszin (Li Yaoxin) mondott beszédet. 

    A Hudec által megálmodott épületeket bemutató kiállítás július negyedikéig tekinthető meg Sanghajban.