irodalom
2012. 10. 15.
300 ezren a Frankfurti Könyvvásáron
Tovább növekedett a Frankfurti Könyvvásár látogatottsága, az idén már csaknem 300 ezren vettek részt a világ legnagyobb könyves rendezvényén.
A vásáron ismét megmutatkozott a könyvszakma kreatív ereje, hiszen a gazdasági válság ellenére tovább nőtt a látogatók száma, és a könyvkiadás és könyvkereskedelem valamennyi jelentős képviselője ott volt Frankfurtban, új ötletekkel, üzleti tervekkel - mondta a vasárnap véget ért rendezvényt értékelve Jürgen Boos, a vásár igazgatója.
A 64. Frankfurti Könyvvásár nyílt napjain 281 753 vendéget regisztráltak, ami 0,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A szakmai napokon mindenekelőtt a kiadói jogokkal kereskedő ügynökök száma emelkedett, a növekedés 4,4 százalékos. Ez is azt mutatja, hogy a digitalizáció hatására elindult változások révén a könyvszakmában mind fontosabb a szerzői jogok kérdése - mondta Katja Böhne, a rendezvény szóvivője. Fontos tendencia az is, hogy egyre több a nemzetközi projekt, a vásáron így már szinte valamennyi szakmai programot angol nyelven tartottak - tette hozzá.
A könyvszakma átalakulásának várható irányait leginkább a gyermekeknek és fiataloknak szóló média területén lehet felfedezni. A legfőbb folyamat, hogy a könyvek, filmek és játékok ötvöződnek, integrálódnak. Erre példa egyebek között a vásáron az idén először saját standdal megjelent Sony Wonderbook (Varázskönyv) nevű új készüléke, amelyet a Harry Potter-mesék alapján fejlesztettek.
A digitalizáció ellenhatása is kivehető volt a vásáron; számos kiadó például arról számolt be, hogy az elektronikus könyvolvasók terjedésére reagálva különleges kivitelezésű nyomtatott kötetekkel jelenik meg a piacon.
Mindemellett a vásár megtartotta a politikai jellegét is. Az idén mindenekelőtt Kína és a pekingi vezetés politikája volt a téma, nem utolsósorban azért, mert Liao Ji-vu (Liao Yiwu) emigrációba kényszerült kínai ellenzéki író kapta a Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülésének Békedíját, amelyet hagyományosan a frankfurti vásáron adnak át.
A díjazott az ünnepségen elmondott beszédében az 1989-es Tiananmen téri tüntetések véres leverésére emlékeztetve hóhérnak nevezte a kínai kormány tagjait, és bírálta azokat a nyugati nagyvállalatokat, amelyek a szabadkereskedelem eszméjével takarózva együttműködnek velük, az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjétől, Mo Jentől (Mo Yan) pedig elhatárolódott, a néppel szemben álló állam írójának bélyegezve honfitársát.
A magyar programokat hosszabb kihagyás után ismét a Collegium Hungaricum Berlin (CHB), a német fővárosban működő magyar kulturális intézet szervezete, ezúttal a Balassi Intézettel közösen. Magyarország a nemzeti stand és a magyar kiadók standjai mellett a nagyközönség számára szervezett rendezvényhelyszíneken is megjelent, és nem csupán a könyvek és az irodalom révén - mondta az MTI-nek Can Togay János, a CHB igazgatója, aki szerint a szakma és a közönség egyaránt jól fogadta a magyar programsorozatot, amelyet új megközelítéssel állítottak össze.
A szervezők arra törekedtek, hogy a magyar kultúra a világ legnagyobb könyvvásárán a könyvek mellett "új formátumokkal", eseményekkel, műsorokkal is megjelenjen, és a nemzeti stand kereteiből kilépve "birtokba vegye a vásár publikus tereit".
Nagy sikerrel mutatkozott be a díszvendég Új-Zéland is, a távoli szigetország pavilonját a vásár öt napja alatt 27 ezren keresték fel. A fesztiválra 1986 óta hívnak díszvendég országot, Magyarország eddig egyszer, 1999-ben, a közép-kelet európai államok közül elsőként töltötte be ezt a szerepet. Jövőre Brazília, 2014-ben pedig Finnország lesz a díszvendég a Frankfurti Könyvvásáron.
A 64. Frankfurti Könyvvásár nyílt napjain 281 753 vendéget regisztráltak, ami 0,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A szakmai napokon mindenekelőtt a kiadói jogokkal kereskedő ügynökök száma emelkedett, a növekedés 4,4 százalékos. Ez is azt mutatja, hogy a digitalizáció hatására elindult változások révén a könyvszakmában mind fontosabb a szerzői jogok kérdése - mondta Katja Böhne, a rendezvény szóvivője. Fontos tendencia az is, hogy egyre több a nemzetközi projekt, a vásáron így már szinte valamennyi szakmai programot angol nyelven tartottak - tette hozzá.
A könyvszakma átalakulásának várható irányait leginkább a gyermekeknek és fiataloknak szóló média területén lehet felfedezni. A legfőbb folyamat, hogy a könyvek, filmek és játékok ötvöződnek, integrálódnak. Erre példa egyebek között a vásáron az idén először saját standdal megjelent Sony Wonderbook (Varázskönyv) nevű új készüléke, amelyet a Harry Potter-mesék alapján fejlesztettek.
A digitalizáció ellenhatása is kivehető volt a vásáron; számos kiadó például arról számolt be, hogy az elektronikus könyvolvasók terjedésére reagálva különleges kivitelezésű nyomtatott kötetekkel jelenik meg a piacon.
Mindemellett a vásár megtartotta a politikai jellegét is. Az idén mindenekelőtt Kína és a pekingi vezetés politikája volt a téma, nem utolsósorban azért, mert Liao Ji-vu (Liao Yiwu) emigrációba kényszerült kínai ellenzéki író kapta a Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülésének Békedíját, amelyet hagyományosan a frankfurti vásáron adnak át.
A díjazott az ünnepségen elmondott beszédében az 1989-es Tiananmen téri tüntetések véres leverésére emlékeztetve hóhérnak nevezte a kínai kormány tagjait, és bírálta azokat a nyugati nagyvállalatokat, amelyek a szabadkereskedelem eszméjével takarózva együttműködnek velük, az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettjétől, Mo Jentől (Mo Yan) pedig elhatárolódott, a néppel szemben álló állam írójának bélyegezve honfitársát.
A magyar programokat hosszabb kihagyás után ismét a Collegium Hungaricum Berlin (CHB), a német fővárosban működő magyar kulturális intézet szervezete, ezúttal a Balassi Intézettel közösen. Magyarország a nemzeti stand és a magyar kiadók standjai mellett a nagyközönség számára szervezett rendezvényhelyszíneken is megjelent, és nem csupán a könyvek és az irodalom révén - mondta az MTI-nek Can Togay János, a CHB igazgatója, aki szerint a szakma és a közönség egyaránt jól fogadta a magyar programsorozatot, amelyet új megközelítéssel állítottak össze.
A szervezők arra törekedtek, hogy a magyar kultúra a világ legnagyobb könyvvásárán a könyvek mellett "új formátumokkal", eseményekkel, műsorokkal is megjelenjen, és a nemzeti stand kereteiből kilépve "birtokba vegye a vásár publikus tereit".
Nagy sikerrel mutatkozott be a díszvendég Új-Zéland is, a távoli szigetország pavilonját a vásár öt napja alatt 27 ezren keresték fel. A fesztiválra 1986 óta hívnak díszvendég országot, Magyarország eddig egyszer, 1999-ben, a közép-kelet európai államok közül elsőként töltötte be ezt a szerepet. Jövőre Brazília, 2014-ben pedig Finnország lesz a díszvendég a Frankfurti Könyvvásáron.
További írások a rovatból
Bali Péter Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni című könyvéről
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 32. számáról
Más művészeti ágakról
Papp Ida Zsuzsanna The Disappearance of Childhood című kiállításáról



