Ha már október 23-ára, egy ilyen, számunkra forradalmi napra esett ez a mini fekete-ünnep – bár, Martin szerint korántsem sötétek a nótáik -, akkor kihagyhatatlan kérdést kellett, hogy képezzen a Mode szerepvállalása a vasfüggöny száműzésében, amit szerényen el is ismertek, hiszen valóban sok kelet-európai fiatalnak az ő zenéjük jelentette a szabadságot a ’80-as évek második felében. Andy még sztorizott is egy jót  az InterContinental rajongói ostromáról, amit ugyan minden magyar fan kívülről fúj, mégis jó sokadszorra meghallgatni, hogy mi vagyunk a legfanatikusabb hívek.

Hamar, és vidáman telt el a 45 perc, s bizonyára maradtak bőven fel nem tett – a helyszínen elhangzottaknál jóval izgalmasabb – kérdések ott, és magunkban is, ám ne legyünk telhetetlenek, örüljünk annak, hogy jövőre visszavonhatatlanul turnéra indul a Depeche Mode, és 2013. május 21-én Budapesten ismét együtt lengethetjük a karunkat Dave-vel, mert ez valóban – most már generációkon átívelően – felemelő, közösségi érzés.

És hagyjuk, hogy a zene közelebb hozzon egymáshoz, s máris megérte a a három "srác" bő 30 éves együtt zenélése.