Az egyetemen a Művészeti Anatómia, Rajz és Geometria Tanszéket is vezető Kőnig Frigyes az MTI-nek elmondta, hogy a 2010 és 2013 között készült munkáiból válogatott, köztük van Magyarország legrégibb múmiája, a Nagycenken nyugvó Széchényi Pál gróf bebalzsamozott teste. A kalocsai érsek koponyáját is rekonstruálta, bemutatva a munka fázisait.

"Először a koponyacsontot rajzolom meg, erre kerülnek az arc izmai, majd a bőr, és ha volt az illetőnek haja, az szintén. A koponya alapján meghatározható az elhunyt neme is. Rajzaimmal nem akarom azt a benyomást kelteni, hogy az archelyreállítással a koponya olyan lesz, hogy majdnem megszólal" – jegyezte meg.

A művész kitért arra, hogy az arcrekonstrukciónál tudatos választás volt a rajz, amely absztrakció, mert a síkon a vonal eleve elvont, gondolati. "Felvetődik a kérdés, mennyire lehetséges az arcrekonstrukció és lehet-e a koponya alapján helyreállítás. Most éppen Szent László arcrekonstrukciós folyamatában vagyunk benne és ez tanszéki kutatási téma is" – hangsúlyozta.

Kőnig Frigyes felidézte, hogy a Perkáta-Nyúli-dűlő régészeti lelőhely 2009 és 2011 közötti feltárásakor a tanszék munkatársai és az egyetem hallgatói a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben arcrekonstrukciós rajzokat készítettek, és ezzel az eddigi legteljesebb kun szállástemető anyagát dolgozták fel. Az elkészült művészi arcrekonstrukciók segítséget nyújtottak a leletek régészeti, antropológiai tudományos feldolgozásában, emellett megelevenítették a mai kor embere számára a középkori Magyar Királyság területére letelepített kunok arcvonásait.

A kiállítást Sótonyi Péter, az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója, egyetemi tanár nyitja meg.