bezár
 

irodalom

2008. 10. 14.
Kundera cáfolja a besúgás vádját
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Milan Kundera, a Párizsban élő világhírű cseh író határozottan tagadta és csalásnak minősítette a Respekt című prágai hetilap hétfői közlését, miszerint 1950-ben feljelentette volna a kommunista állambiztonságnak egyik kollégiumi lakótársa ismerősét, aki a nyugati hírszerzésnek dolgozott.

prae.hu

Az érintett volt katonai pilótát, Miroslav Dvoráceket ennek alapján letartóztatták, és 22 éves börtönbüntetést kapott, amelyből 14 évet le is ült.

"Hazugság. Ezt az embert egyáltalán nem ismertem" - jelentette ki az író a CTK hírügynökségnek telefonon adott interjúban. Úgy véli, hogy az ügyet napvilágra hozó cseh történészek és a hetilap le akarják őt járatni.
"Ez egy merénylet a szerző ellen, ráadásul akkor, amikor Franciaországban kezdődik a könyvvásár" - szögezte le Kundera.
"A dolog nagyon meglepett. Olyasmiről van szó, amit nem vártam, amiről tegnap még nem tudtam, és ami nem történt meg. Azt az embert valóban nem ismertem" - magyarázta a regényíró.

"Nem tudom. Számomra ez nagy talány" - válaszolt arra a kérdésre, hogy a Respekt egy korabeli állambiztonsági dokumentum másolatát is leközölte, amelyben a rendőrök név szerint őt említik, mint besúgót.
Az 1950-ben történt eset dokumentumait a cseh Nemzeti Emlékezet Intézetének egyik történésze találta meg az egykori Állambiztonsági Hivatal (STB) levéltárában. Az akkor 21 éves színművészeti főiskolai hallgató Kundera tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának, s a rendszer elszánt hívének ismerték.

Első, "sztálinista" stílusban írt verseskötete 1953-ban jelent meg; 1963-ban Klement Gottwald-díjat kapott. A hatvanas évek végén korábbi munkásságát elvetette. Az 1967-ben megjelent Tréfa című regénye a II. világháború utáni cseh irodalom egyik oszlopos műve, s több tucatnyi nyelvre - köztük magyarra is - lefordították. Az 1968-as "prágai tavasz" idején tanúsított magatartásáért 1970-ben elveszítette a munkahelyét, kizárták a pártból, s 1975-ben Franciaországba emigrált. Új hazájában már csak franciául ír, de ott is hírnevet és elismerést szerzett magának.
Kundera az 1989-es rendszerváltás után kizárólag csak inkognitóban látogatott Csehországba. Mai életét, sem múltját nem kommentálja, s cseh újságírókkal eddig egyáltalán nem kommunikált. A Respekt kérését, hogy szólaljon meg a most nyilvánosságra került esetben, szintén elutasította. A CTK-nak adott nyilatkozata ezért már önmagában is figyelemre méltó.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 36. számáról
Az FSA ötödik napja a Szigeten + Beszélgetés Molnár Péter rendezővel
Kosztolányi Dezső Levelezése II. 1908–1913. S. a. r.: Sárközi Éva. Lektorálta: Buda Attila és Veres András. Budapest, 2026, ELTE HTK – L’Harmattan.
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 33. számáról

Más művészeti ágakról

art&design

Papp Ida Zsuzsanna The Disappearance of Childhood című kiállításáról
Tankcsapda és Kispál és a Borz a Szigeten – 2026. augusztus 12.
art&design

Bánkúti Gergő: Kőszikla a házam, zöld mező takaróm című kiállításáról
Az építészet és az irodalom rokonlelkűségéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés