A Néprajztudományi Intézet 2011 és 2014 között konzorciumi tagként vesz részt az Európai Strukturális Alap által finanszírozott, négy közép-európai ország hat tudományos intézményében zajló Etnofolk-projektben. A program célja a közép-európai népek hagyományos kulturális örökségének bemutatása, valamint a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó intézmények és tevékenységek támogatása az intézet archívumában őrzött kulturális értékek, néprajzi források széles körben hozzáférhetővé tételével. 
   
A konzorcium tagjai évente két alkalommal üléseznek a megvalósult tervek értékelése és a projekt következő feladatainak megvitatása céljából, ilyen partneri találkozót rendeznek csütörtökön Budapesten.
A pénteki tudományos konferencia témája a táplálkozáskultúra, a hagyományos táplálkozás múltja, jelene és jövője. A képekkel és filmmel illusztrált, ételkóstolóval egybekötött angol nyelvű tanácskozáson előadások hangzanak el a szlovén, a szlovák, a cseh és a magyar táplálkozáskultúra 20. századi változásairól. Az előadók ismertetik azokat a társadalmi folyamatokat, technológiai változásokat és gazdasági tényezőket is, amelyek a hagyományos táplálkozás háttérbe szorulásához, majd újbóli felfedezéséhez vezettek - közölték a szervezők az MTI-vel.
   
A szlovákiai Jolana Darulová-Katarína Kostialová szerzőpáros a Hont megyében végzett vizsgálatainak eredményeit ismerteti, a cseh Ludmila Koplová a Prága környéki falvakban végbement változásokat összegzi, Báti Anikó a magyar táplálkozáskultúra 20. századi átalakulását veszi számba, a cseh Judita Hrdá a cukor és az édesség történetét vázolja fel. Alexandra Bitusíková a szlovák konyha nemzeti védjegyévé vált túró történetét, Maja Godina Golija a szlovén süteményt, a gibanicát, a szlovéniai Spela Ledinek Lozej az alpesi hegyekben gazdálkodó pásztorok által előállított termékeket ismerteti.
   
A tanácskozáson olyan előadások is elhangzanak, amelyek a hagyományos ételek és táplálkozási szokások felelevenítését szorgalmazó társadalmi kezdeményezésekkel és a bennük rejlő gazdasági, kulturális lehetőségekkel foglalkoznak: e témában szólal fel Juhász Katalin és a szlovén Sasa Poljak Istenic.