A művész Kopácson született 1936-ban, a zentai gimnáziumban érettségizett, a szabadkai tanítóképzőben szerzett diplomát, majd az újvidéki tanárképző főiskolát is elvégezte. Verbászon tanítónőként, több szabadkai iskolában képzőművészet szakos tanárként dolgozott. 1961-től foglalkozott kerámiával.
   
1976-tól szabadfoglalkozású művész volt. Számos önálló kiállításon mutatta be kerámiáit, 2000-től csoportos tárlatokon szerepelt. Több díjjal tüntették ki: 1974-ben a Jugoszláv Kerámiatriennálé díját, 1978-ban a Májusi Szalon közönségdíját kapta Belgrádban. 
   
Több köztéri műve - falikép, korsó, csobogó, ivókút - van Szabadkán, Nagykikindán, Palicson, több intézmény belső terét is az ő falikerámiái díszítik. Műveit a belgrádi Iparművészeti Múzeumban, a Szabadkai Városi Múzeumban, az óbecsei Városi Múzeumban, az újvidéki Modern Művészetek Múzeumában, a jagodinai Naiv és Marginális Művészetek Múzeumában őrzik.
   
A Tanjug szerb hírügynökség a kecses, tiszta formák mestereként emlékezett a művészre. Munkái nemcsak a szerb gyűjteményekben találhatók meg, hanem Európa szerte, Magyarországon például Kecskeméten, Pécsett, Budapesten galériákban őrzik alkotásait.