bezár
 

film

2014. 02. 16.
Alig másfél év alatt ötvenezer nézőt hozott a hévízi mozi digitalizálása
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Alig másfél évvel azután, hogy digitalizálták és 3D-s vetítésekre is alkalmassá tették a hévízi mozit, már ötvenezer nézőt hozott és nyereséget termel az ország leglátogatottabb egytermes vetítőhelye.
Néhány évvel ezelőtt még kérdéses volt, hogy érdemes-e "életben tartani" a hévízi Fontana Filmszínházat, mert az art moziként működő vetítőhely üzemeltetése nem volt gazdaságos - tájékoztatta az intézményt fenntartó hévízi önkormányzat az MTI-t. A városvezetés azonban nem mondott le a moziról, mert a környéken nincs más filmszínház, és mert a városi programkínálatban megkérdőjelezhetetlen fontosságúnak tartotta a működtetést.

A testület átgondolta, ezt követően pedig megszüntette a művészmozi jelleget, majd 34 millió forintos, saját forrásból biztosított beruházással felújították és klimatizálták a nézőteret, 2012 augusztusától pedig 3D-s vetítésre is alkalmassá tették a mozit. A vetítő digitalizálása óta folyamatosan nő a nézők száma, idén februárban már az ötvenezredik vendéget fogadták a korszerűsítéstől számítva.

Papp Gábor polgármester szerint jó döntés volt a két évvel ezelőtti fejlesztés, mert a mozi azóta nemcsak visszahozta a rá fordított összeget, de nyereségesen is üzemel, ami önmagában is ritka a hasonló mozik körében. Hozzátette, hogy az adatok alapján a Fontana Filmszínház már évek óta az ország leglátogatottabb vidéki egytermes mozija, s a helybélieknek, illetve a Hévízre látogatóknak egyaránt természetes, hogy családi programjaikba beépíthetik a mozilátogatást is.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

A 2. Fehérvári Dokumentumfilm Fesztiválról
Ipacs Gergely és K. Kovács Ákos: Extázis Uncut
Nem vagy egyedül cikksorozat – Danny Boyle: Trainspotting
film

A két film minden idők legnagyobb összbevételét hozta

Más művészeti ágakról

Tóth Kinga Maria Machina című kötetének bemutatójáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
Dürer rinocéroszának majdnem igaz története
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés