Halzl József, a szervező Rákóczi Szövetség elnöke a második alkalommal megrendezett konferencia százhatvan résztvevőjét köszöntő beszédében kiemelte: a találkozó feladata az is, hogy elősegítse a Kárpát-medencei magyarság fennmaradását, amelyhez elsősorban az kell, hogy minél több gyerek részesüljön magyar oktatásban.
    

Az elnök hangsúlyozta: a nyelv és az irodalom a legfontosabb identitásmegőrző elem, de fontos szerepet játszik ebben a nemzeti öntudat, a történelmi tudat és tudás is.
    

A rendezvény céljairól és programjáról szólva Takaró Mihály irodalomtörténész, a találkozó szakmai vezetését ellátó Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a három regionális konferencia megállapítása szerint a magyartanítás válságban van, a tantárgy súlya pedig – különösen a középiskolai oktatásban - egyre csökken.
    

Az irodalomtörténész szólt arról is, hogy a magyarirodalom-tanítás különösen a 20. századi kánon tekintetében torz, elfogult és egyoldalú. Úgy fogalmazott: „az 1948 utáni nézetdiktatúra és ízlésterror kisöpört mindent, ami nem szolgálta a szocializmus eszméinek terjesztését”. Hozzátette: „az a kép, amelyet mi a 20. század első felének Magyarországáról az irodalmon keresztül elmondunk, az torz és csorba”.
    

Az irodalomtörténész szorgalmazta a tantárgy egy közös műveltségi standardjának létrehozását, amely Pozsonyban, Brassóban, Beregszászon vagy az Őrvidéken minden gyerek számára ugyanaz. Úgy fogalmazott: ez szükséges a magyar nemzet határokon túli egyesítéséhez, mert „a magyarság közös kultúra és sorsvállalás”.
    

A péntekig tartó programsorozaton felszólal, illetve előadást tart mások mellett Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Vathy Zsuzsa és Jókai Anna író, Balázs Géza nyelvész és Raffay Ernő történész.