A kötet albumszerűen, több száz fotó segítségével próbál áttekintést nyújtani a 11. és a 15. század között román és gótikus stílusban épült templomok legszebb vagy egyéb szempontokból kiemelésre érdemes faliképeiről.
    

A kiadvány címe, a Biblia Pauperum (szegények Bibliája) arra a középkorban - szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező papok körében - elterjedt könyvtípusra utal, amelyben élőképek sorozatával jelenítették meg a bibliai történeteket. Az ezekben a könyvekben látható egyes képciklusok rendszerint a templomok monumentális falfestményein is megjelentek, és így később a középkori faliképek rendszerét is Biblia Pauperumnak kezdték nevezni. Ilyen élőképek sorozatai szerepelnek a most megjelent - Kovács László történész és Görföl Jenő dokumentarista fotós többéves közös munkájából összeállított - kiadványban.
    

A könyvben tíz témakörbe tartozó képsorokat mutatnak be, köztük a Maiestas Domini képkompozícióhoz, a karácsonyi ünnepkörhöz, az utolsó ítélethez és a Köpönyeges Mária megjelenítéshez tartozókat is.
    

"Úgy döntöttünk, hogy a kiadványban nem törekszünk az abszolút teljességre, mert lehetetlen lett volna, hogy például a Passió-történet teljes képanyagát megjelenítsük" - mondta a kiadvány keletkezéséről az MTI-nek Kovács László, hozzátéve: ezért döntöttek tíz témakör mellett, azokon belül pedig jó állapotban lévő vagy más miatt fontos képekből válogattak.
    

A jelenlegi Szlovákia területén mintegy száz olyan templom van, amelynek falain középkori faliképek, freskók vannak. Ezek közül a Biblia Pauperumban 44 egyházi építmény jelenik meg, az egykori Pozsony, Nyitra-Hont-Nógrád, Abaúj-Torna-Zemplén, Liptó-Túróc-Zólyom, Gömör-Kishont és Szepes megyékben épült templomok freskói láthatók a kiadványban.
    

"Kettős szempont szerint válogattunk, részint mindenképpen meg akartuk mutatni a magyarok lakta vidékeken lévő templomok freskóit, másrészt a választott témákon belül a legjobb képanyag megjelenítésére törekedtünk" - mondta Kovács László.
    

Görföl Jenő a fotódokumentációs anyag készítéséről elmondta: a legtöbb esetben örömmel fogadták őket, de előfordult, hogy akadályokat gördítettek munkájuk elé, vagy éppen be sem engedték őket a templomba, de akadt arra is példa, hogy egy-egy templom időközbeni átépítése miatt padlásokon, álmennyezeten kellett kúszni-mászni a már elfedett freskók fotóiért.