Idén a Salvatore Quasimodo Emlékdíjat Falcsik Mari, a prae.hu művészeti portál 220VOLT nevű rovatának szerzője veheti át a Szertartások című verséért. Falcsik Mari költő 1956-ban született Budapesten. 1980-ban végzett az ELTE Bölcsészkarán, majd szokatlanul korai időponttól, 1982-től szabadúszó lett és tudatos kívülálló – szellemi szabadfoglalkozásúként irodalom és kultúrtörténeti kurzusokat vezetett. A ’90-es rendszerváltáskor kapcsolódott vissza a kortárs magyar irodalmi életbe. Költői pályája az új évezred elején indult. Erős zeneiségű, ritmusos szabad verseit jelentősebb irodalmi lapok publikálják, olasz, holland és angol nyelvű fordítások születtek belőlük. Líráját a színészek és előadók is kedvelik, sokhoz komponáltak hozzá zenét is. Első kötete, a Sanzon nehéz időkben 2004-ben, a második, a Változatok a szabadságra 2006-ban jelent meg. Harmadik kötetét, A sorsvadászt, 2010-ben, negyedik, 48 nőt versben megszólaltató, illetve fiktív életrajzzal is ellátott kötetét, a Nőket néző képeket 2013-ban adták ki. Ötödik kötetét, a Valami üvegen át (esedékversek) címűt idén a Bada Dada Alapítvány adta ki 100 unikális példányban.

Falcsik Mari, Tillmann Jozef és Triceps a prae.hu szerzőinek tartott fogadáson

Fotó: Vörös Szilárd

Különdíjat Térey János, életmű díjat pedig az idén májusban elhunyt Kapdebó Tamás érdemelte ki. Az író, költő, műfordító még az év elején küldte be költeményét a versenyre.

– Újdonságokkal is készülünk. Ovidius halálának kétezer éves évfordulója apropóján előadássorozatot tartunk a római aranykor költőjéről. Szó lesz a magyarországi latin nyelvoktatásról illetve fordításról is, itt lesznek a szakma legavatottabbjai. Szeretnénk ugyanis felhívni a figyelmet a latin nyelv fontosságára. Újdonság az is, hogy ezúttal nálunk, Balatonfüreden mutatkozik be elsőként az idei Janus Pannonius díj nyertese Yang Lian, ő a rendezvényünk után pár nappal veszi át majd az elismerést- nyilatkozta a balatonfured.hu portálnak Cserép László, a Salvadore Quasimodo alapítvány titkára.

A huszonhatodik alkalommal megrendezendő költőverseny hagyományos díjkiosztóját szeptember 7-én rendezték meg Balatonfüreden. A Nobel díjas lírikus, Salvatore Quasimodo halálának ötvenedik évfordulójára emlékezve a gálaműsoron két olasz kortárs zenész: Annalisa Garzia hegedűművész és Fabio Centanni zongoraművész adott koncertet. Szombaton a Vaszary Galériában öt kortárs olasz művész alkotásaiból nyílik kiállítás Az idő memóriája címmel.

Az idei költőversenyre megújult a zsűri is. Széchenyi Ágnes, Szörényi László, Madarász Imre, Péntek Imre és Cserép László mellett Szkárosi Endre költővel bővült a grémium.

– Nem titkolt szándékunk, hogy minél több fiatal, magyar költőt tudjunk elérni. Bátorítjuk őket, hogy jelentkezzenek a megmérettetésre, mert szívesen adunk terepet az ifjú tehetségeknek – vélekedett Cserép László.

A balatonfüredi költőverseny az elsők között hozta létre az egységes, magyar irodalmi tér fórumát, története átfogja a kortárs magyar költészet javát, eddig mintegy tízezer pályamű mérettetett meg a versenyen. Határ Győző, Faludy György, Orbán Ottó, Gergely Ágnes, Marno János, Zalán Tibor és Tóth Krisztina – csak néhányan az emlékdíjat kapott szerzők közül.

A híres olasz költő Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit. A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt és Költőtalálkozót, amely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. A költőversenyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden évben, amelyek közül zsűri választja ki a legjobbakat. Az emlék-, valamint a különdíjas verset olasz nyelvre is lefordítják.

Falcsik Mari                       

SZERTARTÁSOK

Apám amikor utoljára érdemben

tárgyalt velem arról beszélt hogy

a húsvéti gyónást pünkösdkor is

épp úgy elfogadja majd az Isten

meg az Ő Fia ha ők Anyával

kettesben vallanak amikor mi őt

a kórházból otthon „ismét befogadjuk”

aztán megcsinálta maga magának

az utolsó gyónást mondván ő már

nem emészti tovább magát mindazon

amit rosszul tett vagy ha hibásan

sőt akár ha bűnösen – elengedi

és én azt mondtam neki: tegye

minden úgy történt ahogy történhetett

aztán én adtam föl az utolsó kenetet

neki – joghurtot evett és hozzá túrós

pitét: azt már Laci adagolta mert az én

kezem annyira remegett hogy nem tudtam

etetni – de a kereszt végül rendesen

fölkerült a szája szegletébe ahogy a

joghurtot az ujjammal letöröltem onnan

és mert az elmúlt hónapokban nagyon

meg akart tanulni imádkozni az apró-

szemű barna alig-korpuszos rózsafüzért

körbetekertem a kezén és amíg remegve

koncentráló ujjai végigperegtek rajta azt

súgtam neki hogy azt mond vagy gondol

amit csak akar egész a káromkodásig