bezár
 

art&design

2018. 10. 08.
Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete az MNG-ben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete az MNG-ben Francis Bacon, Lucian Freud és a 20. század második felének figurális brit festészetét, az úgynevezett Londoni Iskolát mutatja be számos fő művön keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) keddtől látható kiállítása.

Igazi mérföldkő ez a tárlat, hiszen az MNG már régóta szeretett volna kiállítást rendezni Bacon és Freud életművéből. Idén a londoni Tate Britain mutatott be a Londoni Iskola történetét áttekintő tárlatot, ennek az anyagnak a Budapestre adaptált változata látható keddtől a Nemzeti Galériában - mondta el a Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítás hétfői sajtóbemutatóján Baán László főigazgató.

Alex Farquharson, a Tate Britain igazgatója hozzátette: a tárlat két központi alakja Lucian Freud és Francis Bacon. Mellettük a 20. századi londoni művészeti szcéna olyan jelentős alkotói is fontos munkákkal szerepelnek a 89 festményt felvonultató kiállításban, mint Auerbach, Kossoff, Bomberg, Spencer, Coldstream, R. B. Kitaj, Rego és Uglow.

Elena Crippa, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a Londoni Iskolához sorolt alkotókat összeköti ugyan a figurális festésmód, mégsem az ábrázolt téma pontos rögzítése, hanem a látvány mélyén rejlő valóság megragadása érdekelte őket. Modelljeik gyakran családtagjaik, barátaik, partnereik voltak, ám őket sem idealizált, hanem rendkívül közvetlen, intim módon festették le, ahogy londoni tájképeik sem a város nevezetességeit, hanem a személyes életükben fontos utcákat, épületeket ábrázolták.

Fehér Dávid, a budapesti kiállítás társkurátora hangsúlyozta, hogy a Londoni Iskola kifejezés utólagos konstrukció, hiszen az idesorolt alkotók nem alkottak szoros közösséget, mégis számos művészi és személyes szál kötötte össze őket.

Az anyag kitér a szűken vett Londoni Iskola előzményeire és utóhatására is. Az MNG A épületébe belépőket rendhagyó módon a kortárs munkák fogadják, a látogatók így először mások mellett Glenn Brown, Lynette Yiadom-Boakye, Celia Paul festészetfelfogását ismerhetik meg, majd távoztukban megfigyelhetik ezeken a korábbi generációk hatását.

Az előképek között felbukkannak Stanley Spencer, Chaim Soutine és Walter Richard Sickert képei, míg Francis Bacon korai munkáit Alberto Giacometti művészetével állítja párhuzamba a kiállítás.

A látogató nyomon követheti David Bomberg földszínekkel dolgozó, expresszív festészetének hatását a két legfontosabb tanítványa, Frank Auerbach és Leon Kossoff művészetére, majd a tárlat számos főművön keresztül mutatja be festészetük kibontakozását.

William Coldstream és tanítványai (például Euan Uglow) más utat követtek: Bomberggel ellentétben nem a látványra, hanem annak aprólékos elemzésére koncentráltak.

A tárlat egyetlen teremben mutatja be Lucian Freud egyedi művészetének minden fontos periódusát, majd Francis Bacon érett korszakát vizsgálja, többek között a "fekete triptichonok" egy fontos darabjával.

Elsősorban Bacon művészetének csodálata kötötte össze az egyébként külön utakon elinduló Michel Andrewst, R. B Kitajt és David Hockney-t, a sajátos hangulatú pasztellképeiről ismert Paula Rego pedig a női nézőpontot jeleníti meg a Londoni Iskola klasszikusai között a 2019. január 13-ig látogatható kiállításon.

nyomtat

További írások a rovatból

art&design

Útmutató egy útvesztőhöz Útmutató egy útvesztőhöz
Ujházi Péter Labirint című kiállításához
art&design

Art Market, Budapest, 2018 Art Market, Budapest, 2018
Beszámoló Közép-Európa legjelentősebb művészeti vásárának sajtótájékoztatójáról
art&design

A kreativitás termelése A kreativitás termelése
Esztétikai nevelés és az érzéki pedagógiai fejlesztése: Mérei Ferenc
art&design

Ellenállás, forradalom, bűnösök és áldozatok Ellenállás, forradalom, bűnösök és áldozatok
Kockázati tényezők. Az ellenzékiség öröksége az egykori szocialista országokban - kiállítás a FUGA-ban

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Békés Rozival – Margittai Zsuzsa interjúsorozata kortárs magyar gyerekkönyv-illusztrátorokkal
építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek
Egy képregényről, ami a női egyenjogúságról szól, egy észt sikerkönyvről, és kíváncsi gyerekekről
Három holló, Budapest, 2018. december 7.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés